.jpg)
A baleseti adót nyugodtan hívhatjuk kötelező adónak eztentúl, az ugyanis nem a balesetezőket, hanem minden autóst egyaránt sújt - kétszeresen is. Az eddig sem volt kérdés, hogy ha egy szem baleset sem történik, a biztosítóknak akkor is fizetnie kell. Átlagosan 5000 forinttal lesz drágább a kgfb - de milyen alapon? Az NGM reagált A baleseti adót nyugodtan hívhatjuk kötelező adónak eztentúl, az ugyanis nem a balesetezőket, hanem minden autóst egyaránt sújt.
Több ágazati vezető vetette fel korábban a baleseti adó kapcsán, hogy arra számít, áfát kell majd fizetni a kötelező díjbevételek után, az ugyanis nagyjából megfelel annak a 27 milliárdos összegnek, amit a kormány remél beszedni a biztosítóktól. Kétszeresen is sújthatja az autós társadalmat a kormány által tervezett adónem. Egyrészt a tavalyi pénzintézeti külöünadó után a társaságok biztosan átterhelik ezt az ügyfelekre, másrészt a bankadó alapját jelentő korrigált díjbevétel is tovább hízhat, vagyis abból is többet kell majd fizetnie a szektornak (ebből összesen 187 milliárdot remél a kormányzat az összes pénzpiaci szereplőtől). Elképzlehető, hogy ezt is az ügyfelek pénztárcája bánhatja majd.
A tervezett 30%-os adó vélhetően negyedével drágítja majd meg az amúgy régiós szinten igen alacsonynak számító magyar kgfb-díjakat. Ez 4-5000 forintos pluszt is jelenthet, ami vélhetően újra felturbózza az árversenyt. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a "baleseti adó" olyan sarc, amit a kormány vetett ki, de a biztosítók szednek be.
Göröngyös út: miért is kell fizetnünk?
Az adó első említésekor Matolcsy György a német példát emlegette, ez azonban erősen sántított már akkor is, a költségvetés tervezetének bejelentésekor azonban már a dán példával hozakodott elő a miniszter. Még itt is arról volt szó, hogy az az autós fizet többet, aki nagyobb kockázatot jelent a közösségre - de mivel a kormányzat a büdzsé tervezetében már akkor feltüntette a 27 milliárdos bevételt, sejtehtő volt, hogy a szektor egységesen szétteríti az ügyfelekre a megnövekedett terheket. Vagyis mindenki többet fizet. A 27 milliárdot ráadásul a kormányzat akkor is bevasalja a biztosítókon, ha egy szem baleset nem történik - az adó elszámolásának alapja ugyanis egyik tervezetben sem a kárstatisztika vagy a bejelentett balesetek száma volt.
Az adó kivetésének eredeti alapja az volt, hogy az egészségügyi kassza kiadásainak nagy része ered az autósok okozta balesetekből, így abba a biztosítóknak is be kell szállnia - a nemeztgazdasági miniszter korábban világossá tette, hogy a tb kassza valamint az E-Alap két lábra állítása lehet adóemelés indoka. A biztosítók eddig éves szinten - átalány alapján - közel 4 milliárdot fizettek be a költségvetésbe, az egészségügyi kassza támogatására.
Matolcsy György azt is elmondta korábban, hogy a kormány nem igen tud azzal mit kezdeni, ha a szektor szereplői az adót az ügyfelekre terhelik - ellentmondva ezzel a korábbi kormányzati gyakorlatnak. Ahogy akkor fogalmazott, "kevesebbet kell balesetezni". Csakhogy ez már az akkori állapotok szerint sem volt helytálló, most meg pláne nem kényszeríti az adónem az autósokat a szabályosabb közlekedésre.
Más kérdés, hogy mi lesz az adó sorsa. Ha a Matolcsy-féle logika alapján gondolkodunk, akkor az adónemből befolyó közel 30 milliárd forintnak mind az egészségügyi kassza befoltozására kell elmennie. A kormány célja ugyanis az, hogy az E-Alap bevételeiből finanszírozzák annak kiadásait.
Két hét múlva tarifahirdetés
A díjhirdetés előtt két héttel alapos kihívások elé állítja a szektort a kormányzat. Biztos ugyanis, hogy már az idei tarifákban meg kell jelennie az adónemnek, az autósok nagy része ugyanis még mindig az év végén vált. Az adót pedig nem jövő októberben kell a szektornak befizetnie. Holott a Privátbankárnak korábban nyilatkozó ágazati vezetők nem számítottak a magyar piacon áremelkedésre az elkövetkezendő két évben, inkább stagnálást porgnosztizáltak. Az eddigi árcsökkenés után sokként ható, várhatóan 25%-os díjemelkedés azonban nem hozza majd stabilabb helyzetbe a kgfb-ágazatot, melyre nyugodtan mondhatjuk, évek óta válságban van.
Kétszeresen megfizetünk ezért
| Úgy cáfolt az NGM, hogy közben nem is cáfolt A szaktárca szerint a kockázatok figyelembevételével a kgfb-díj százakékában határozzák meg a baleseti adó mértékét, így reagált az NGM a reggel megjelent sajtóhírekre. Csakhogy a díjakban a kockázatok eddig is megjelentek a bónusz-malusz rendszerben. A MABISZ júniusi díjbevétel adataiból az is könnyen kiszámolható, hogy az adókulcs 30% körül lehet, hiszen az eddig sem volt titok, hogy 27 milliárdot remélnek ebből bevételként, miközben a díjbevétel szintje 98 milliárd volt. Részletek >>> |
A tervezett 30%-os adó vélhetően negyedével drágítja majd meg az amúgy régiós szinten igen alacsonynak számító magyar kgfb-díjakat. Ez 4-5000 forintos pluszt is jelenthet, ami vélhetően újra felturbózza az árversenyt. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a "baleseti adó" olyan sarc, amit a kormány vetett ki, de a biztosítók szednek be.
Göröngyös út: miért is kell fizetnünk?
Az adó első említésekor Matolcsy György a német példát emlegette, ez azonban erősen sántított már akkor is, a költségvetés tervezetének bejelentésekor azonban már a dán példával hozakodott elő a miniszter. Még itt is arról volt szó, hogy az az autós fizet többet, aki nagyobb kockázatot jelent a közösségre - de mivel a kormányzat a büdzsé tervezetében már akkor feltüntette a 27 milliárdos bevételt, sejtehtő volt, hogy a szektor egységesen szétteríti az ügyfelekre a megnövekedett terheket. Vagyis mindenki többet fizet. A 27 milliárdot ráadásul a kormányzat akkor is bevasalja a biztosítókon, ha egy szem baleset nem történik - az adó elszámolásának alapja ugyanis egyik tervezetben sem a kárstatisztika vagy a bejelentett balesetek száma volt.
| Itt az ideje áttérni a biciklire Az NGM növeli a gázolaj jövedéki adóját - a kedvezményes csoportokat azonban ez továbbrea sem érinti, csak az átalg autósokat. A budapestiek ráadásul dugódíjra is készülhetnek, miközben az üzemanyagárak folyamatosan emelkednek. Emlékeznek még arra, amikor egy liter 95-ös olcsóbb volt, mint egy BKV vonaljegy (320 forint)? |
Matolcsy György azt is elmondta korábban, hogy a kormány nem igen tud azzal mit kezdeni, ha a szektor szereplői az adót az ügyfelekre terhelik - ellentmondva ezzel a korábbi kormányzati gyakorlatnak. Ahogy akkor fogalmazott, "kevesebbet kell balesetezni". Csakhogy ez már az akkori állapotok szerint sem volt helytálló, most meg pláne nem kényszeríti az adónem az autósokat a szabályosabb közlekedésre.
Más kérdés, hogy mi lesz az adó sorsa. Ha a Matolcsy-féle logika alapján gondolkodunk, akkor az adónemből befolyó közel 30 milliárd forintnak mind az egészségügyi kassza befoltozására kell elmennie. A kormány célja ugyanis az, hogy az E-Alap bevételeiből finanszírozzák annak kiadásait.
Két hét múlva tarifahirdetés
A díjhirdetés előtt két héttel alapos kihívások elé állítja a szektort a kormányzat. Biztos ugyanis, hogy már az idei tarifákban meg kell jelennie az adónemnek, az autósok nagy része ugyanis még mindig az év végén vált. Az adót pedig nem jövő októberben kell a szektornak befizetnie. Holott a Privátbankárnak korábban nyilatkozó ágazati vezetők nem számítottak a magyar piacon áremelkedésre az elkövetkezendő két évben, inkább stagnálást porgnosztizáltak. Az eddigi árcsökkenés után sokként ható, várhatóan 25%-os díjemelkedés azonban nem hozza majd stabilabb helyzetbe a kgfb-ágazatot, melyre nyugodtan mondhatjuk, évek óta válságban van.
Privátbankár - Zsiborás Gergő
A spanyol külügyminisztérium bejlentette, hogy elutasít minden ilyen szállítást, mert „a Közel-Keletnek nincs szüksége több fegyverre, azonban több békére igen." 
