Banktitkokhoz is hozzájuthat majd a kormány?

Selmeczi Gabriella legújabb törvénymódosító indítványa alapján a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal akár banktitkokhoz is hozzájuthat a pénztárak visszamenőleges ellenőrzésekor - a PSZÁF szerint ez nem jelenti a banktitok teljes felszámolását. A felügyelet szóvivője egy tévéműsorban arról is beszélt, hogy a kétezres pénztári taglétszám nem feltétlenül jelentheti egy kassza megszűnését.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) nem veszi saját ténykedése kritikájának, ha a jövőben a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) is vizsgálódhat a magán-nyugdíjpénztáraknál – nyilatkozta Binder István, a PSZÁF szóvivője a Duna Televízióban. Binder szerint a KEHI-t helyzetbe hozó javaslat nem szól a banktitok korlátlan feloldásáról.


Köztisztviselőként nem igazán vagyok kommentálós pozícióban – így reagált Binder István, a felügyelet szóvivője arra a kérdésre, hogy vajon mi szükség lehet felhatalmazni a KEHI-t azzal a jogkörrel, melynek keretében visszamenőlegesen vizsgálhatná a magán-nyugdíjpénztárak működését, miközben a PSZÁF-nak az elmúlt tíz évben ez volt a feladata. Binder István hozzátette: csak találgat, amikor arra gondol, hogy talán olyan szempontok vezették a miniszterelnök nyugdíjvédelmi megbízottját (Selmeczi Gabrielláról van szó - A szerk.), aki jegyzi ezt a törvénymódosító javaslatot, hogy ne csak az átadó, hanem az átvevő fél (kormányzat) oldaláról is “legyen egy ellenőrző szem”, és ezzel a nyugdíjpénztári vagyon állami kezelésbe vétele még inkább gördülékenyen történjen meg.

Több szem többet lát?

Binder szerint a tervezetet nem értékelik a PSZÁF kritikájának, hiszen "az említett törvényjavaslat semmilyen hatáskört vagy jogkört nem vesz el a PSZÁF-tól, amely szerv továbbra is gőzerővel arra készül, hogy ezt az átadás-átvételt, és egyébként a nyugdíjpénztári rendszert – ahogy eddig is – ellenőrizze".

Nagy kérdés, hogy a KEHI vizsgálatai kapcsán akadhat-e olyan banktitkokra, melyek akár büntetést is vonhatnak maguk után. Binder elmondta, hogy egyelőre a felügyelet sem tudja, mik lesznek majd a KEHI vizsgálati szempontjai. "Azt viszont fontos jelezni: nem arról van szó a törvényjavaslatban, hogy általánosságban feloldanák a banktitkot. A KEHI kizárólag egy nézőpontból, a pénztári működés nézőpontjából tekinthet meg bizonyos banktitkokat” - tette hozzá a PSZÁF szóvivője.

Nyugdíjpénztári vonatkozásban annyit mond ki a törvényjavaslat, hogy a pénztári vagyon átadás-átvétele, és a nyugdíjpénztárak korábbi működése vonatkozásában feloldja a banktitkot. “Ennél többet nem mond, meglátjuk, hogy részletesen mi fog itt történni” – reagált Binder István arra a felvetése, hogy a KEHI vajon láthatja-e majd, hogy tagok mennyi pénzt halmoztak fel számlájukon.

Kétezres taglétszám alatt sem kötelező megszűnni

Binder István szólt a bankadó áthárításáról is a PSZÁF ma publikált, 2010 második feléről szóló elemzése alapján. Erről bővebben ITT olvashat.

A pénztári átléptetések után kiderült, hogy több magánkassza nem érte el a kétezres taglétszámot, így nem működhetnek tovább. Binder sietett leszögezni, hogy a törvény feltételes módban fogalmaz, és azt mondja ki, hogy ha kétezer fő alá esik a pénztártagok száma, akkor a PSZÁF visszavonhatja a pénztár engedélyét. Nem a taglétszám az elsődleges, hanem az, hogy megvannak-e a tartalékok és az egyéb, működést szolgáló elemek. Az az összefüggés természetesen megáll, hogy pár száz tag nem feltétlenül teremti meg a biztos működés feltételeit.

Ha egy pénztár nem tud biztonságosan működni, akkor összeolvadhat másik pénztárral, dönthet közgyűlésén a végelszámolásról, vagy – ezek híján – a felügyelet kezdeményezheti az engedélye visszavonását és a felszámolást. A tagok átléphetnek más pénztárba, illetve ebben az egy esetben az állami TB-rendszerbe is visszatérhetnek  - ismertette a hátteret Binder.
 

Privátbankár - Zsiborás Gergő