Törökország amellett hogy az Európai Unió teljes jogú tagságára törekszik, a mediterrán térség meghatározó politikai és gazdasági tényezőjévé kíván válni - és erre meg is van minden esélye A fonál ott szakad, ahol vékony - így tartja egy török közmondás, amely jól jellemzi a megerősödő gazdasági és belpolitikai háttérrel bíró török politikai vezetés legújabb külgazdasági és külpolitikai lehetőségeit, amely a mediterrán térség egyik legfontosabb tényezőjévé kíván válni. Törökország az Európai Uniótól némileg távolodik ugyan, de továbbra is a teljes jogú tagságra törekszik, szemben a Németország által felkínált stratégiai partnerséggel. Mindeközben az „arab tavasz” országaiban a térség egyfajta demokratikus és iszlám mintaállamaként sikerült újabb szövetségeseket találni.
.jpg)
A külpolitikai törekvéseknek megfelelő hátteret nyújt az időközben gyors növekedésnek indult gazdaság. A 2000-es évek eleji török gazdasági válságából okulva a török bankrendszert a 2008-2009-es globális recesszió sokkal felkészültebb tőkehelyzetben és egészségesebb hitelportfólióval érte, amelynek következtében a hitelezési veszteségek a legalacsonyabbak, majd a hitelezés növekedése (25%) a legmagasabb volt a kelet-közép-európai régióban.
A szeptember 20-i keltezésű S&P általi felminősítés ugyan - szokás szerint - megkésve követi a befektetők értékítéletét, hiszen a hazai devizában kibocsátott szuverén adósság eddigi spekulatív adós besorolási sávból a befektetésre ajánlott kategóriába emelése egy már a piacok által beárazott esemény volt (lásd táblázat), de a további várható felminősítések következtében - várhatóan 12-18 hónapon belül a külföldi devizában fennálló adósságra is kiterjesztik a jobb osztályzatot, valamint az S&P példáját a többi hitelminősítő is követheti - ideirányulhatnak a közeljövőben olyan portfólió és tőkebefektetések, amelyek befektetési politikája minimálisan előírja az „investment grade” besorolást egy adott ország esetében.
A hitelminősítők az adósbesorolásaikban, a befektetők - többek között - a CDS-árazásban szép lassan elismerik a török gazdaság hosszú távú növekedési lehetőségeit, de a legnagyobb problémaként a nagyon magas folyó fizetési mérleg hiányt (C/A) jelölik meg, amely elérheti 2011-ben a GDP 10%-át. A török jegybank szokatlan monetáris politikájára (2010. végétől drasztikus tartalékráta-emelésekkel, kamatcsökkentésekkel próbálta a gyors gazdasági növekedést lehűteni a hitelbővülés visszafogásával, a török líra gyengítésével) heves tőkekivonásokkal választoltak, mert a bevezetett intézkedések emelkedő globális nyersanyagárak mellett tovább rontották az ország C/A egyenlegét.
A török részvénypiac is megsínylette a befektetők elfordulását, az index a 2009-es mélypontokról induló 95%-os emelkedés után 33%-ot esett, jóval a világpiaci lejtmenet kezdete előtt jelentős árfolyamcsökkenésnek indult, alulteljesítése egészen 2011. harmadik negyedévéig tartott. A török részvénypiac értékeltségi (P/E, árfolyam/egy részvényre jutó eredmény) szintje jelentősen a korábbi historikus átlag (9,8 P/E) alá csökkent, és ez a növekedési kilátásokkal kiigazítva az egyik legolcsóbbnak számít a feltörekvő piacok között. Ezzel párhuzamosan a globális befektetők alulsúlyozták a török részvényeket portfólióikban, ilyenkor általában a rossz hírek megszűnése már önmagában elegendő egy jobb teljesítmény elérésére. Az európai adósságválság, a globális gazdaság növekedési kilátások csökkenése következtében az árupiacok csökkenésnek indultak, így a török gazdaság legnagyobb problémájának (C/A) a kezelésére időt nyert, a külső egyenleg csökkenésnek indult.
A dezinflációs trend folytatódása, a továbbra is szigorú fiskális politika (a költségvetés elsődleges egyenlege 2011-ben +1% körül alakulhat, míg az ország nettó adóssága a GDP 35%-a) újra ráirányíthatja a figyelmet az ország stabil növekedési kilátásaira, amelyet egyedüliként növeltek az elemzők az előrejelzéseikben az elmúlt három hónapban (5,9%-ra 4,5%-ról).
Törökország geográfiai elhelyezkedése, geopolitikai pozíciója, a tőzsdei vállalatoknál tapasztalt corporate governance, az erős belső kereslet, többek között az energiaszektorban rá váró fejlesztések, a dinamikusan bővülő bankszektor, a befektetésialap- és életbiztosítási piac mind számos lehetőséget nyújt a jövőben is a befektetők számára.
Privátbankár
A magyar külgazdasági és külügyminiszter szerint nem Donald Trump a hibás, hanem Brüsszel. 
