
A legnagyobb brit légitársaság, a British Airways nem tervez sebességcsökkentést, inkább az utasokkal fizetteti ki az üzemanyag-drágulást. A cég az utóbbi két hónapban kétszer emelte meredeken a jegyárakon és illetékeken felül felszámolt üzemanyag-pótdíjat, amely jelenleg a rövid távú - vagyis a belföldi, illetve Európán belüli - járatokon, menettérti jegy esetében 32 font (9600 forint), hosszú távú, kilenc óránál hosszabb repülések esetén, oda-vissza útra azonban már 218 font (66 ezer forint) e hónap eleje óta.
Több brit vasúttársaság arra képzi át mozdonyvezetőit, hogy lejtős szakaszokon kapcsolják ki a motort, és az állomások előtt hamarabb kezdjenek lassítani. Lassítanak a komptársaságok is: Nagy-Britannia és Írország között például számos járat menetideje 15-20 perccel növekszik. A Stena Line, az egyik legnagyobb kompüzemeltető szóvivője a szombati The Guardiannek azt mondta: a cég ezzel évi több ezer tonna üzemanyagot takarít meg.
A hosszú távú tengeri fuvarozók is hasonlóan járnak el. A Maersk Line közölte: Ázsia és Európa közötti útvonalain az eddigi 24 csomóról 20 csomóra (43 kilométer/óráról 36 kilométer/órára) csökkentette teherhajói átlagsebességét, amivel akár 40 százalékos fogyasztáscsökkenés is elérhető.
A példátlan, 1,30 font (400 forint) környékén járó kiskereskedelmi üzemanyagárak miatt most már a brit országutak is kezdenek elnéptelenedni, és aki még autóba ül, az is lassabban vezet. A legnagyobb brit autóklub, az AA szakértője azt mondta a The Guardiannek, hogy mindenhol egyértelműen észlelhető a sebesség csökkenése, nemcsak az autópályákon, hanem a városokban is. Egyes településeken a lakosság szinte teljesen felhagyott az autózással. A vezető brit lap idézi az AA egyik kivonuló egységét, amely a dél-angliai Guildfordot a minap "szellemvárosnak" nevezte, mivel egyetlen autó sem volt az utcákon.
A nyersolaj a héten újabb rekordokat döntött, 140 dollár feletti hordónkénti árfolyamokkal, és egyes iparági szakemberek még rosszabbat jósolnak. Alekszej Miller, az orosz Gazprom földgázcég vezérigazgatója a londoni Financial Timesnak adott hétvégi nyilatkozatában megerősítette a 250 dolláros olajárról nemrégiben tett előrejelzését, mondván: a globális energiafelhasználás "nyaktörő ütemben" növekszik, és a jelek szerint "szinte érzéketlen az árakra".
Miller szerint úgy tűnik, hogy most már a Kőolajexportáló Országok Szervezetének (OPEC) sincs semmilyen tényleges befolyása az olaj világpiacára. A londoni elemzői közösség mindazonáltal nem egyöntetűen jósolja a további meredek olajár-emelkedést.
A Centre for Economics and Business Research (CEBR), az egyik legnagyobb, nem befektetési banki jellegű citybeli gazdaságelemző központ minapi előrejelzésében például azt valószínűsítette, hogy a világgazdaság lassulása és az új lelőhelyek művelés alá vonása nyomán 2009 végére akár 74 dollárig is süllyedhet olajár; ez alig több mint a fele lenne a jelenlegi árszintnek.
Hova tovább: jön a 150 dolláros olaj?
Vállalhatatlan benzinár: reszkessetek, spekulánsok
A forint eddig megmentett minket a legrosszabbtól
Az amerikaiak lemondanak a benzinfalókról? (hanganyag)
Meghallották a segélykiáltást: jöhet Robin Hood
Fidesz: a kormány tudná orvosolni a benzinárat
Felköthetik a gatyájukat a britek
MTI