Béren kívüli nyugdíj: már a munkaadó is spórolhat

Megkezdte működését Magyarország első foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatója, a Quaestor Foglalkoztatói Nyugdíjszolgáltató Zrt. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás olyan testre szabott nyugdíjprogramok kialakítását és működtetését teszi lehetővé, amelyek a rendszeres foglalkoztatói – vagy foglalkoztatói és tagi – befizetések, illetve az azok befektetéséből származó hozamok felhalmozásával képesek hozzájárulni a jövőbeni nyugdíjak növeléséhez – hangzott el a társaság bemutatkozó sajtótájékoztatóján.

A hazánkban most bemutatásra kerülő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatásnak az angolszász országokban és az Európai Unió nyugati tagállamaiban már több évtizedes hagyománya van; Svájcban például az éves GDP-vel megegyező vagyon halmozódott fel 2009-ben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatóknál – mondta el Zugrovics Loránd vezérigazgató. Ezekben az országokban a társadalombiztosítás mellett a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás adja a nyugdíjrendszer igazi második pillérét, amelyet harmadik oszlopként az öngondoskodás különböző formái egészítenek ki. A foglalkoztatói nyugdíjprogramokban részt vevő munkavállalók jövőbeni nyugdíjuknak egy részét a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatótól kapják, jelentősen kiegészítve ezzel az államtól kapott nyugdíjuk összegét.

Az Európai Unió irányelvének megfelelően megalkotott 2007. évi CXVII. törvény alapján Magyarországon 2008-tól van elvi lehetőség foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató alapítására. A Quaestor Csoport 2008-ban kezdte meg saját szolgáltatásának megtervezését. A zrt. működését a gazdasági társaságokra vonatkozó törvény szabályozza, a tőkekövetelmény szempontjából pedig az életbiztosítókkal esik egy kategóriába, ami azt jelenti, hogy 3,5 millió eurós, folyamatosan rendelkezésre biztonsági tőkével kell rendelkeznie.

A szolgáltatást elsősorban annak testreszabhatósága különbözteti meg az önkéntes nyugdíjpénztáraktól: a munkáltató saját szája íze szerint állíthatja össze nyugdíjprogramját. A foglalkoztatói nyugdíjprogramok új eszközt adnak a vállalatvezetők kezébe munkavállalóik elkötelezettségének növelésére és különleges javadalmazási programok felépítésére is. Egyénre szabott,  differenciált konstrukciókat alakíthatnak ki például bónusz-, és kulcsember-programok létrehozásával, így hosszú távú ösztönzésre nyílik lehetőség.

A vállalatok mindezt kedvező adókörnyezetben tehetik, ami a mikrovállalkozások számára a szolgáltatás elsődleges vonzereje lehet. A minimálbér 50 százalékáig kedvező adózási feltételek vehetőek igénybe, a felhalmozott hozam pedig kamatadómentes.

A 2011. január 1-jétől hatályos minimálbér – azaz 78 000 forint – 50%-áig, azaz 39 000 forint összegig terjedő havi foglalkoztatói hozzájárulás béren kívüli juttatásként adózik. Az adó alapja a jövedelem, vagyis maximum a 39 000 forint 1,19-szerese, azaz maximum 46 410 forint. Az adó mértéke 16%, vagyis a maximum 39 000 forint foglalkoztatói hozzájárulás után a fizetendő személyi jövedelemadó legfeljebb 7 426 forint. A minimálbér 50%-át meghaladó rész 1,19-szerese után azonban a kifizetőnek meg kell fizetnie a 27% Eho-t is.

A társadalombiztosítási rendszerbe kódolt demográfiai és finanszírozhatósági problémák azt vetítik előre, hogy Magyarországon is szükség van egy olyan foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatásra épülő nyugdíjpillérre, amely tevőleges állami finanszírozást nem igényelve, jelentős mértékben hozzájárul a jövőbeni nyugdíjak színvonalának növeléséhez – mondta el Zugrovics Lóránd.

Horváth István termékfejlesztési vezető elmondta: a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás alapvetően két modell szerint működhet. A szolgáltatással meghatározott nyugdíjprogramokban a foglalkoztató nyugdíjat ígér az alkalmazottnak, ehhez egy nyugdíjalapban gyűjtik a tőkét. Ez működéséből adódóan pénzügyi kockázatot jelenthet a munkáltatónak, hiszen az alap egyenlegének mindig meg kell felelnie az ígérvényeknek. Manapság inkább a befizetéssel meghatározott nyugdíjprogramok terjednek, a meglévő programokat is gyakran alakítják át ilyen módon. A foglalkoztató ebben a modellben hozzájárulást ígér a nyugdíjhoz, és nem pedig nyugdíjat. Pénzügyi kockázat a foglalkoztató számára nincsen ebben a konstrukcióban. A Questornál mindkét változat elérhető – mondta el Horváth István.

A programok kialakításához bármely munkáltató csatlakozhat, hiszen a Quaestor Foglalkoztatói Nyugdíjszolgáltató nyílt szervezetként működik. A programban azonban csak munkáltatók vehetnek részt, egyéni belépésre nincs lehetőség.

A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás működését ismertetve a termékfejlesztési igazgató elmondta: a tagok kizárólag a nyugdíjkorhatár elérése esetén vehetik igénybe a nyugdíjszolgáltatást, ami azt jelenti, hogy kifizetések csak (az öregségi vagy rokkantsági) nyugdíjba vonulás esetén történhetnek. A tagi kiegészítést a foglalkoztató kötelezővé teheti: amennyiben így dönt, csak abban az esetben biztosítja a juttatást, ha a foglalkoztatott adott összegben szintén részt vesz az öngondoskodásban.

A kiemelt dolgozók "röghöz kötése" érdekében a foglalkoztató feltételes jogszerzési időt is meghatározhat nyugdíjprogramjában, ennek időtartamát nulla és öt év között választhatják meg. Ez azt jelenti, hogy a munkavállaló a javára befizetett foglalkoztatói hozzájárulások összegére csak akkor válik jogosulttá, ha munkaviszonya a feltételes jogszerzés időtartama alatt nem szűnik meg. Ha valaki a megszabott feltételes jogszerzési idő letelte előtt távozik a cégtől, elveszíti a megtakarítást: a felhalmozódott összeget ilyenkor a többi, a programban részt vevő foglalkoztatott között osztják szét.

Konstrukciótól függően a tag elhalálozása esetén a felhalmozott egyenleg alapesetben a törvényes örökösre száll, de a munkáltató határozhat úgy is, hogy az elhunyt tag után meglévő egyenleg a nyugdíjkonstrukció tagjai között kerüljön szétosztásra. 

Privátbankár - Gáspár András