Az Európai Bizottság kész az Európai Bíróságig is elmenni, amennyiben Magyarország nem változtat az illetékfizetési szabályokon, pedig az érintettek eddig nem panaszkodtak
Az Európai Bizottság felszólította Magyarországot azoknak az ingatlanvásárlással kapcsolatos adóelőírásoknak a módosítására, amelyek hátrányosan különböztetik meg a korábbi külföldi lakóingatlanjukat eladókat azokkal szemben, akik magyarországi korábbi lakóingatlanjukat adják el.
A magyar jog értelmében aki házat vásárol, annak vagyonátruházási illetéket kell fizetnie. Ezt az ingatlan értékének meghatározott százaléka. Ha a vásárlás előtt vagy után a korábbi magyarországi lakóingatlant eladják, akkor az illetéket csak az után az összeg után kell fizetni, amennyivel a vásárolt ingatlan értéke meghaladja az eladott ingatlan értékét. Ha azonban egy másik uniós országban található előző lakóingatlant adnak el, akkor ez nem von le a megvásárolt ingatlan után fizetendő illeték kiszámítási alapjából.
Mint csütörtökön Brüsszelben bejelentették, az Európai Bizottság hivatalosan felszólította Magyarországot a jogszabály módosítására, mert az hátrányosabb helyzetbe hozza azokat, akik más uniós tagországban adják el otthonukat, hogy Magyarországon lakóingatlant vásároljanak. Ez - tették hozzá - ellentétes a letelepedés szabadságának elvével.
Ha Magyarország két hónapon belül nem reagál kielégítő módon, akkor az Európai Bizottság az ügyet a luxembourgi székhelyű Európai Bírósághoz utalhatja.
Az Európai Bizottság csütörtökön már bejelentette, hogy hat tagállam, köztük Magyarország ellen lépéseket tesz a belső piaccal kapcsolatos különböző uniós jogszabályoknak a nemzeti jogrendbe történő átültetési hiányosságai miatt.
Magyarországgal és Lettországgal szemben a luxembourgi székhelyű Európai Bírósághoz fordul Brüsszel, a Cseh Köztársaság, Hollandia, Lengyelország és Portugália esetében még csak felszólítás ment az érintett kormányoknak.
Magyarország ellen azért indítanak bírósági eljárást, mert az uniós tőkekövetelményi irányelvek közül az egyiket - a befektetési cégek és hitelintézetek tőkemegfelelőségéről szólót - nem ültette át nemzeti jogrendjébe.
Bár Magyarország már nemzeti jogrendjének részévé tette a témában született irányelvek közül a legfontosabb előírásokat, néhány végrehajtási rendelkezés még hiányzik - állapította meg a brüsszeli bizottság, az EU legfőbb végrehajtó testülete.
A tőkekövetelményi irányelvek átültetésének 2006. december 31. volt a határideje. Ezen irányelvek új szabályokat állítottak fel abban a tekintetben, hogy a bankoknak és befektetési vállalkozásoknak milyen saját tőkével kell rendelkezniük a kockázatok kivédése érdekében.
A külföldieket nem is zavarja
A Magyarországon lakást vásárló külföldieknél eddig nem merült fel problémaként az, hogy hátrányosabban fizetik az illetéket, mint a magyar állampolgárok - reagált az Európai Bizottság csütörtöki felszólítására Bodor Csaba, az Otthon Centrum International Client Services igazgatója.
Bodor Csaba, az Otthon Centrum külföldiek lakásvásárlásaival foglalkozó részlege, az International Client Services-nek az igazgatója az MTI-nek elmondta, hogy a külföldiek negatív megkülönböztetése eddig nem okozott problémát a vásárlások során.
Aki Magyarországra jön lakni, az sem adja el szükségképpen a más országban lévő (otthoni) lakását. Ha mégis eladja, akkor sem reklamálta egyik vevő sem eddig, hogy több illetéket kell fizetnie, mint a magyar állampolgároknak. Legtöbben amúgy is új lakást vásárolnak, az pedig 15 millió forintig illetékmentes, a külföldieknek is.
A külföldi vásárlók többsége hitelre vásárol lakást Magyarországon, ehhez a hitelt egy évvel ezelőttig az otthoni bankjuktól, az ottani lakásukat megterhelve vették fel. A másodlagos jelzálogpiaci termékek okozta válság óta előnyben részesítik a magyar bankot, amely a vásárolni kívánt lakást tudja be fedezetként.
Azok, akik befektetési céllal vásárolnak lakást Magyarországon, eleve nem adják el a külföldön lévő lakásukat, így az illeték probléma sem érinti őket - mondta Bodor Csaba.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
Az Európai Bizottság kész az Európai Bíróságig is elmenni, amennyiben Magyarország nem változtat az illetékfizetési szabályokon, pedig az érintettek eddig nem panaszkodtak 
Kína szankciókat vezet be amerikai kongresszusi képviselőkkel, kormánytisztviselőkkel és civil szervezetek vezetőivel szemben. 
