Bíróságok: kevesebb ember, kevesebb pénz, még több ügy

A Fővárosi Bíróságra jóval több ügy érkezett tavaly, mint azelőtt, a támogatásuk viszont kevesebb lett. A korhatárcsökkentéssel nagyon nehéz helyzetbe kerülhetnek a bíróságok - Baka András két kollégája így is távozásra szólította fel, mert szerintük nem megfelelően védte érdekeiket.

Jelentősen nőtt a Fővárosi Bírósághoz (FB) érkezett ügyek száma 2010-ben; tavaly mintegy 194 ezer, azaz 16 ezerrel több ügy érkezett az FB-hez mint 2009-ben - közölte a hétfői éves összbírói értekezletet követően az FB sajtóosztálya.

"A korábbi, 2009. évhez képest jelentősen növekedett az ügyérkezés. Az igen jelentős érkezésnövekedést hallatlanul magas befejezés növekedéssel próbálta meg a bírói kar ellensúlyozni. Ennek köszönhető, hogy a kerületi bíróságok tekintetében sem polgári, sem gazdasági ügyszakban nem növekedett a folyamatban maradt ügyek száma" - olvasható a bírósági közleményben.

A fizetésekből spórolnak

A Fővárosi Bírósághoz, mint elsőfokú bírósághoz 2010-ben 193.613 ügy érkezett; 2009-ben ez a szám 178.498 volt. "Példátlan ügyérkezés-növekedés volt tapasztalható a közigazgatási kollégium esetében, az előző évi 6704 érkezéshez képest 2010. évben már 7641 ügy érkezett, amiből a korábbi évhez képest jelentős munkateher növekedés mellett 6902 ügyet sikerült befejezni" - írták. Az FB-hez mint másodfokú bírósághoz 2010-ben 21.880 ügy érkezett.

61 bírót kell hamarosan pótolni csak a fővárosban A beszámoló szerint a bírói fluktuáció ugyan nagyobb volt 2010-ben az előző évhez képest, azonban az elmúlt nyolc évre visszatekintve lényegében nem emelkedett. 2010-ben összesen 58 pályázatot írtak ki bírósági vezetői és bírói álláshelyekre. Közölték azt is, hogy 2010-ben 173 igazságügyi alkalmazott szolgálati jogviszonya szűnt meg. A közleményből az is kiderül, hogy a legtöbb bíró - 219 - 40-50 év közötti. A 51-60 év közötti bírók száma 165, a 36-40 év közöttieké 159. A 31-35 év közötti bírák 125-en vannak, a 61-70 év közöttiek 61-en. Legkevesebben, a 31 év alattiak vannak, ők 18-an.

A közlemény szerint a Fővárosi Bíróság pénzügyi helyzetére és gazdálkodására továbbra is jellemző, hogy "a jelentős dologi hiányt a személyi juttatás megtakarításaiból "finanszírozzák". A támogatás, és a kiadások összege is 2009-hez képest több mint félmilliárd forinttal csökkent. Kitértek arra is, hogy hozzávetőleg 220 millió forint előirányzat-csökkenést kellett kigazdálkodnunk.

Lemondásra szólították fel Baka Andrást

Két bíró lemondásra szólította fel Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnökét hétfőn, a Fővárosi Bíróság összbírói értekezletén - erősítette meg az MTI értesülését Szűcs Péter, az LB szóvivője, aki szerint a bírók azzal indokolták a felszólítást, hogy az elnök nem képviseli eléggé az érdekeiket.

Szűcs Péter szerint ez meglehetősen furcsa az utóbbi napok nyilatkozatai, levelezései alapján, mivel - mint mondta - az elmúlt másfél hétben három, a nyugdíjkorhatár csökkentésével kapcsolatos dokumentum is született. Azt mondta: azért is különösen érthetetlen ez a fellépés, mert a Magyar Bírói Egyesület Pesti Központi Kerületi Bíróságának alapszervezete is ugyanazt az aggodalmát fejezte ki a bírói korhatár megváltoztatásával kapcsolatban, mint amit az LB elnöke és a társai fogalmaztak meg korábban nyilvánosságra került leveleikben. A szóvivő szerint nem igaz, hogy az elnök nem próbált meg mindent, hogy a jogalkotót jobb belátásra bírja.

A hétfőn elfogadott új alkotmányban rögzített szabály szerint a bírák - akik a jelenlegi szabályok szerint 70 éves korukig dolgozhatnak - 30 éves koruktól az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhatnak szolgálati jogviszonyban. A nyugdíjkorhatár-betöltéssel megszűnő jogviszony vonatkozik majd az ügyészekre is, akik eddig ugyancsak 70 éves korukig végezhették munkájukat. A Kúria elnöke és a legfőbb ügyész ugyanakkor mentesül az alól, hogy szolgálati jogviszonya az öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor az alaptörvény erejénél fogva megszűnjön.

Baka András múlt hétfőn levélben kérte Orbán Viktor miniszterelnököt, vesse latba tekintélyét, hogy az Országgyűlés ne fogadja el az alaptörvény részeként a bírók nyugdíjkorhatárának drasztikus leszállításáról szóló indítványt, amelyet Lázár János Fidesz-frakcióvezető javasolt.

Baka András - aki egyúttal az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke is - az MTI-hez is eljuttatott levelében azt írta: a javaslat megalázó, szakmailag nem indokolható hatályba lépése az ügyek tízezreinek átszignálásához, az állampolgárok és a gazdasági szervezetek jogvitáinak jelentős elhúzódásához, növekvő jogbizonytalansághoz vezet.

Jogállamokban a legfelsőbb bíróságok elnökei, a bírói igazgatás vezetői napi szakmai munkát látnak el és csak egészen kivételes helyzetben kell szót emelniük a bíróságok és a bírói függetlenség védelmében. "Úgy gondolom, hogy az új Alaptörvény tervezetéhez a napokban benyújtott, a bírók nyugdíjkorhatárának drasztikus leszállításáról szóló frakcióvezetői indítvány Magyarországon ilyen kivételes helyzetet teremt" - írta az LB elnöke Orbán Viktornak.

Hogy fog ez menni a gyakorlatban?

A bírói nyugdíjkorhatár tekintetében bekövetkező változások hatályba lépéséhez és az ezt követően szükségessé váló intézkedések megtételéhez olyan átmeneti rendelkezések meghozatala szükséges, amelyek biztosítják az igazságszolgáltatás további zavartalan működését és orvosolják a bírói kar egy részét érintő hátrányos intézkedéseket - írta az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében a Magyar Bírói Egyesület.

A szervezet - mint írta - korábbi álláspontját fenntartja, de tényként kezeli, hogy az országgyűlés elfogadta az új alkotmányt. A Magyar Bírói Egyesület, mint érdekképviseleti szervezet, kötelességének és feladatának tekinti megfogalmazni kifogásait az új rendelkezések fokozatos bevezetésének hiánya miatt - húzták alá. Hozzátették: az alaptörvény e rendelkezései csak a sarkalatos törvényekben rögzített egyéb nem mellőzhető szabályozással együtt felelnek meg az európai értékrendnek.

 

 

MTI, Privátbankár