Harmincöt repülőgép 1,4 milliárd dollárt érő megrendelésével "vezette be" a brazil elnök, Dilma Rousseff kínai látogatását Peking. Obama múlt heti brazíliai látogatása után a most megkötött üzletek jelzésértékűek. A feltörekvő Brazília és Kína egymásra kacsintott - hol marad az Egyesült Államok, és főleg, hol van Európa?
"Meggyőződésünk, hogy a látogatás új szintre emeli a Kína és Brazília közötti egészséges kapcsolatot" - jegyezte meg ugyancsak kedden Hung Lej (Hong Lei) kínai külügyi szóvivő, hozzátéve, hogy az elmúlt évtizedben húszszorosára nőtt a kereskedelmi forgalom a két ország között, s ezzel Kína Brazília legnagyobb kereskedelmi partnerévé vált.
A népes üzleti delegációval, benne 24 vállalati képviselővel érkezett Rousseff is elsősorban a gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok bővítését szeretné elérni. Az első hír kedden a brazil Embarker SA 190-es típusú repülőgépeinek megrendeléséről szólt.
Brazília arra törekszik, hogy a kivitelben az agrártermékek és a nyersanyagok túlsúlya csökkenjen, s magasabb feldolgozottsági fokú termékekkel is megjelenhessen a kínai piacon, így például ruházattal, kozmetikumokkal, cipővel és ékszerekkel. Ennek érdekében brazil cégek hírek szerint már márkanépszerűsítő, marketing munkába kezdtek. Kávé és mézforgalmazók két éve váltak aktívabbá Kínában, s máris sikerekről számolnak be; nyolc minőségi cipőmárkát már ugyancsak bevezettek a piacon.
Brazília Kína legnagyobb szójaimport forrása, s az ország a mezőgazdasági termékek vásárlásának további növekedésével számol. Remélik, hogy az elnöki látogatást követően a baromfi és marha után Kína megnyitja piacát a sertéshús előtt is.
Brazil források szerint a Kínába irányuló export kétharmada nyersanyag, s a kínai befektetések közel 90 százaléka is a természeti erőforrásokkal kapcsolatos ágazatokra összpontosít. A brazil gyártóknak pedig a fele arra panaszkodik, hogy piacvesztést volt kénytelen elszenvedni a kínai versenytársak megjelenése miatt.
Brazíliában a kínai beruházások értéke megközelíti a 30 milliárd dollárt; Kína az olajipar mellett jelen van még az acéliparban, vagy az építőiparban is. A Chery autógyár pedig 400 millió dollárt fektetett be Sao Paulo államban.
2010-ben Brazília több mint 46 százalékkal növelte kivitelét az előző évhez viszonyítva, s körülbelül 31 milliárd dollár értékben exportált Kínába, míg 26 milliárd dollárért vásárolt onnan. A többlet tehát 5 milliárd dollár körül volt. Az idei első negyedévben a brazil export több mint 46 százalékkal bővült az egy évvel korábbi, azonos időszakhoz képest.
Sajtóértesülések szerint a Sinochem kínai olajipari vállalat és brazil partnere, a Petrobras megállapodást ír alá két olajfeltárással kapcsolatos beruházásról. Úgy tudni a kínai állami elektromos művek és az Elektrobras is dokumentálni fogja együttműködésének terveit. Brazil médiajelentések beszámoltak arról is, hogy a ZTE kínai távközlési órás gyárépítésre készül Sao Paulóban, míg a Chong Qing Grain Group ipari szójafeldolgozásra és műtrágyagyár építésére készül.
A brazil elnök mostani látogatásához kapcsolódóan jelentették be: a kínai Industrial and Commercial Bank of China (ICBC) bankot nyitna Brazíliában, s ezzel Európa és az Egyesült Államok után Latin Amerikában is megvetné a lábát. Ezt a brazil jegybank jelentette be friss közleményében. Az ICBC a Bank of China-t követi a brazil piacon.
A brazil elnök kedden részt vett egy 700 vállalkozó részvételével tartott szemináriumon, s pekingi programját követően csütörtökön a dél-kínai Hajnan (Hainan) szigeten jelen lesz a Brazíliát, Oroszországot, Kínát, Indiát és Dél-Afrikát tömörítő BRICS-csoport csúcstalálkozóján.
MTI, Privátbankár
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
