Cégek: teherátvétel tehercsökkentés helyett?

Már március végén voltak olyan pletykák, hogy a kormány megemeli a kötelező könyvvizsgálat értékhatárát, ami eddig 100 millió forint nettó árbevétel felett volt kihagyhatatlan a cégek számára. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a tegnapi kormányülés után tartott ismételten sajtótájékoztatót, a közszolgák béremelése mellett egy közel 500 milliárdos tehercsökkentő programot jelentett be a vállalkozásoknak. A program részletei - az eddigi Matolcsy-féle bejelentésekhez hasonlóan - még nem ismertek, bővebben arról később ad tájékoztatást a nemzetgazdasági miniszter. Annyi viszont bizonyos, hogy a bürokrácia lebontása mellett a szaktárca célja, hogy kiszámíthatóbb környezetben működhessenek a honi cégek. A programot még idén, két lépésben hajtják végre.

Ennek egyik eleme, hogy a kötelező könyvvizsgálat értékhatárát megemelik, az idei évtől már csak a 200 millió forint árbevétel feletti cégeknek lesz ilyen kötelezettségük. A szaktárca szerint ez olyan, a bürokráciát csökkentő lépés, amellyel összességében 5,6 milliárd forint terhet vehetnek le a hazai vállalkozások válláról. Matolcsy szerint a programot - melynek neve egyelőre nincs - hosszú egyeztetés sorozat és előzetes tanulmányok elkészítése után állították össze. A Privátbankár.hu már a bejelentés előtt megpróbált utánajárni, hogy a kötelem árszintjének emelését milyen hatástanulmányok alapján ítélte indokoltnak a szaktárca, de felvetéseinkre egy hét után csak annyi választ kaptunk, hogy a szakminiszter bejelentésre készül. Matolcsy György pedig bejelentett, többek között azt is, hogy a részletekről később ad részletes tájékoztatást. Ezzel kapcsolatos tanulmány a szaktárca honlapján egyelőre nem található. 


Az Európai Unióban kötött a kötelező könyvvizsgálat értékhatára, de az jóval a magyar limit felett van, és még a 200 milliós határ is jóval alatta marad az EU-s előírásnak. Az Unió e tárgyban szabad kezet ad a tagállamoknak, tehát csak az adott, milyen limitnél nem lehet nagyobb az értékhatár - tudtuk meg Barsi Évától, a PricewaterhouseCoopers (PwC) könyvvizsgáló partnerétől.

Szürkülni fog a gazdaság?

Kevés a felszabadított? A GKI a 2009-es vállalati beszámolók alapján úgy becsüli, hogy az adóbevallást benyújtó vállalatok 98%-a 50 millió forintnál kevesebb bevétellel rendelkezett. A kötelem alól felszabaduló száma ugyan nem magas tehát, de nagy adófizetőknek számítanak.

Az értékhatár kapcsán tehát volt játéktere a kormányzatnak, az viszont már korántsem biztos, hogy a remélt  közel 5 milliárdos megtakarítás valóban kifizetődő lesz. Az Opten céginformációs szolgáltató adatai szerint a 80-100 millió forint árbevételű cégek és a 100 millió nettó bevétel fölöttiek között lényegesen nagy az eltérés a bejelentett alkalmazottak számában és az árbevételben is hasonlóan nagy a differencia. A közvetlen az értékhatár alatt és felett található cégek esetében például az bejelentett dolgozók számában 50%-os az eltérés, amit az Opten szerint nem magyaráz önmagában az árbevételek közti különbség. Vagyis a könyvvizsgálati kötelem erős fegyelmező erővel bírt ezen cégek esetében, mind a tiszta foglalkoztatás, mind pedig a bevételek elszámolása tekintetében.

A 100 millió forintos határ ugyancsak vízválasztónak bizonyult az egy főre jutó átlagos személyi jellegű ráfordítások terén. Míg a könyvvizsgálat nélkül működő cégek egy főre jutó átlagos éves személyi jellegű ráfordítása 2 445 000 forint, addig a könyvvizsgálati kötelezettség alá eső társas vállalkozásoknál ez 3 148 000 forint. A majd 29 százalékos különbség a létszámadatokhoz hasonlóan nem magyarázható az árbevételi különbséggel, így feltehetően ebben is szerepet játszik az állandó ellenőrzés - így az Opten tanulmánya.

Kockázatok, trükkök és egy régi kívánság

A bürokrácia-csökkentő lépések 1,2-1,3%-os többlet gazdasági növekedést hozhatnak a ciklus végéig és mintegy 100-150 ezer új munkahelyet eredményezhetnek – tette hozzá Matolcsy György.

Bár a könyvvizsgálatnak nem az a közvetlen célja, hogy az ún. trükköket feltárja, hanem az, hogy véleményt mondjon arról, hogy a beszámolót a számviteli törvénynek megfelelően készítették-e el, a könyvvizsgáló gyakran azonosít különböző problémákat, törvényi nem megfelelőségeket, kockázatokat a munkája során - magyarázta kérdésünkre válaszolva a PwC partnere, Barsi Éva. Ezeknek a feltárása, az ügyféllel való megbeszélése és a rendezésükre történő javaslattétel a könyvvizsgálati munka részét képezi, így valószínűleg elmondható, hogy a könyvvizsgálaton  átesett cégek jobban tudatában vannak a tevékenységükkel járó kockázatoknak és ezeket a kockázatokat hatékonyabban tudják kezelni - mondja a szakértő. Ehhez persze tudni kell, hogy a PwC ügyfélköre döntően a multinacionális vállaltok magyar leányvállalataiból kerül ki, a kötelező könyvvizsgálat kapcsán ezek a cégek inkább partnerként tekintenek az auditálókra, a hasonlóan harmonikus viszony a kkv-kra azonban nem minden esetben volt jellemző. Nem is véletlen, hogy Matolcsy György a bejelentett intézkedés úgy vezette fel, hogy a "kkv-k régi kívánságát" teljesíti az értékhatár megemelésével.  

A kkv-szektort az ügyfelein keresztül jobban ismerő Opten szerint a könyvvizsgálati kötelem alól felszabadult cégek összességében sokba kerülhetnek az államnak a kieső adóbevétel miatt. A kontroll ráadásul az adóoptimalizálás terén is igen hasznos volt eddig a cégeknek - nem kizárt, hogy amit a tehercsökkenéssel ezen vállalatok nyernek, azt nyomban el is vesztik. Nem beszélve arról, hogy a könyvvizsgálók segítsége az uniós pályázatok kapcsán is nagyon fontos volt ennek a szektornak.

Megmondja-e majd az állam, mire kell költeni a megtakarított pénzt?

Az így kiesett ellenőrzéseket ráadásul valahogy pótolnia kell majd a kormányzatnak, vagyis a NAV-nak, hogy az eddig fegyelmezett cégek ne keressenek majd kiskapukat a költségek lefaragása végett. A szaktárca vezetője szerint a bírságolási gyakorlaton is változtatnak, erről egyelőre annyit lehet tudni, hogy a hatósági bírságolás követhető, betartható, és "nem bosszantó" gyakorlatát vezetik be.

Bár a könyvvizsgálat elhagyása ad némi levegőt a kkv-szektor szereplőinek, kérdés, hogy az így megspórolt összegnek mi lesz a sorsa - vagyis hogy tovább erőlteti-e például a versenyszférában is az adóváltozások miatt szükséges bérkompenzációt a tárca a bérek szinten tartásáért.

Jó hír a kkv-szektornak, hogy a tárca elkötelezett a kiszámítható és stabil adminisztrációs terhek mellett, vagyis nem kell majd évről-évre folyamatosan újabb adó- és illetékszabályok mentén működni. Ez könnyebbé teheti egy cég adóstratégiájának megtervezését, de a kkv-szektor nagyobb szereplői könyvvizsgáló nélkül nem biztos, hogy könnyen boldogulnak majd a jövőben. A kiszámíthatóbb környezet amúgy a nagyobb cégeknek is fontos. Barsi Éva szerint bár a PwC ügyfelei között döntően jól felkészült szakemberek vannak, a jelenlegi magyar jogszabályi környezetben gyakran még ők is zavarba jönnek, ezért ezért gyakran kérnek tanácsot számviteli, adózási, informatikai, üzletviteli kérdésekben.

Kérdéses persze, hogy a vélhetően megcsappanó bevételeket képes lesz-e ellensúlyozni az egész csomag.

Privátbankár - Zsiborás Gergő