Az Equilor Befektetési Zrt. megvizsgálta, hogy a régiós országok tőzsdéin jegyzett társaságok milyen osztalékhozammal kecsegtetnek idén
Az elemzés szerint az infláció, a ”hosszú oldali” állampapírpiaci hozamok egyik befolyásoló tényezőjeként igen komoly súllyal esik a latba az osztalékrészvények vizsgálatakor. Az elemzői előrejelzések alapján, a hosszabb lejáratok szempontjából fontos időtávon (3-5 év) csökkenő inflációs pályával számolhatunk Magyarország esetében és a következő öt évben lassanként 1,9 százalék közelébe süllyedhet a fogyasztói árindex. Mindezek alapján joggal várható, hogy a hosszabb lejáratú államkötvények hozama közép-hosszútávon lefelé fog mozogni, ami még kedvezőbb megvilágításba helyezi az osztalékhozamokat és így az osztalékfizető részvényeket, mint befektetési célpontokat.
Milyen osztalékrészvényt válasszunk?
A megfelelő osztalékrészvények kiválasztásához az Equilor elemzői szerint több szempontot is figyelembe kell venni. Mérlegelni kell, hogy mekkora az adott részvény várható osztalékhozama, az osztalékpapír hozamelőnye mekkora a kockázatmentes állampapírok hozamához képest, az adott országban érvényes osztalékadó mértékét, továbbá azt, hogy átlagosan mennyivel esik vissza a részvény árfolyama az osztalékszelvény ”levágását” követően. A külföldi osztalékrészvények esetében azt is vizsgálni kell, hogy az adott ország devizájának árfolyam ingadozásából fakadó kockázat mekkora.
Az Equilor a vizsgált négy régióbeli ország több tucat osztalékrészvénye közül a Magyar Telekom, a lengyel Telekomunikacja Polska és a cseh Telefonica O2 részvényeit ajánlja vételre magas osztalékhozamuk miatt.
Adóoptimalizálás a Tartós Befektetési Számla segítségével
Kovács Roland, az Equilor elemzője szerint az osztalékpapírok esetében nem szabad elfeledkezni a Tartós Befektetési Számla (TBSZ) által biztosított adóoptimalizáló lehetőségről sem.
| További információk a TBSZ működéséről >> |
Az Equilor az elsők között, 2010 januárjában indította el a TBSZ szolgáltatását, melynek adóoptimalizáló hatása mindenki számára könnyen átlátható és megérthető. A TBSZ esetében a 2010-es év a gyűjtőév: ebben az időszakban lehet befizetni a kívánt összeget a TBSZ-re.
Ez az időszak 2010. december 31-én zárul le, eddig érdemes elhelyezni a hosszú távra befektetni kívánt összeget. Nem mindegy azonban, hogy 2010 folyamán mikor helyezzük el a pénzt a TBSZ-en, mivel ha időben, akár már most márciusban döntünk és a TBSZ-en fektetjük be pénzünket, akkor már a 2010-es kamat és árfolyamnyereség is adómentességet élvezhet, amennyiben 2016. január 1-ig nem veszünk ki a befektetett összegből, valamint annak hozamából.
A TBSZ mellett való döntés esetén érdemes megfontolni, hogy amennyiben a befektetőnek már most is van osztalékpapírja és azt hosszabb távon meg kívánja tartani, akkor javasolt minél hamarabb átkötni azokat a Tartós Befektetési Számlára (figyelembe véve ennek esetleges adóvonzatát). Egyes tőzsdei társaságok ugyanis hamarosan osztalékot fizetnek a részvényeik után, és amennyiben az osztalék már a TBSZ-en kerül jóváírásra és 2016. januárig nem vesz ki a befektető tartós befektetési számlájáról, abban az esetben már a mostani osztalékfizetés is adómentes lehet, így már most megtakarítható a 10%-os osztalékadó - olvasható az Equilor elemzésében.
MTelekom: az eredménytartalékból is hozzátesznek az osztalékhoz
255 forint osztalékot javasol a BÉT
Magyar Telekom: 74 forintot kerestek a részvényesek
Befektetések: most már hosszútávra tervezünk
Tőkevédett kötvények adókedvezménnyel
Privátbankár
A globális vállalati szektor kötvénykibocsátásainak értékében. 
