Cigiadó: olcsóbban lehetünk betegebbek
A dohánytermékek jövedéki adójának emelésével a gyári, dobozos cigaretta magasabb adótartalma miatt nagyobb mértékben drágul, mint az eredetileg is kisebb adótartalmú tekerős dohány. A sodrós cigi térnyerése a dohánytermékek általános drágulása mellett a zacskós dohány és a cigaretta közötti adókülönbözet folyamatos emelkedéséből adódik. Egy csomag átlagos cigi és 20 szál sodort ára közötti különbség a 2005-ös nem egészen 280-300 forintról 350-370 forintra emelkedett. Míg egy doboz Sopianae 580 forintba kerül, addig egy kb. negyven szál cigi előállítására alkalmas zacskó dohány 430 forintot kóstál - írja közleményében Szigeti Ildikó egészség lobbista.
A zacskós dohány terjedésére rásegített a válság is, amit jól mutat a zacskós dohány fogyasztását jellemző regionális különbség. Míg az ország keleti felében minden negyedik elszívott cigaretta kézzel sodort, addig Budapesten és Pest megyében csak minden huszadik cigi készül zacskós dohányból. A fogyasztók eleve elmozdultak a drágább cigaretták felől az olcsóbbak irányába, de a keleti országrészben már a csempészett fekete cigaretták forgalmát is elkezdte veszélyeztetni a sodrós dohány - álla közleményben.
Míg a dobozos cigi tartalma legalább ellenőrzött, a nikotin, kátrány és szénmonoxid kibocsátás kötelezően szerepel a dobozokon, így a fogyasztó legalább tudja, hogy mit szív, addig a sodrós dohányt szívóknak fogalmuk sincs arról, hogy mennyi káros anyagot visznek be a szervezetükbe, ráadásul jellemzően nem használnak füstszűrőt, így a füst mindenféle szűrés nélkül kerül a tüdejükbe.
2005-ben egy doboz átlagos cigi (Sophianae) adótartalma 318 forint volt, az ugyanennyi cigi előállítására alkalmas sodrós dohányé pedig 108 forint volt. Már ez is jelentős különbség volt, de a cigaretták relatív olcsósága miatt ez még nem ösztönözte a zacskós dohány fogyasztását. Azóta ugyanennek a cigarettának az adótartalma 421 forintra nőtt, miközben a sodrósé 169 forintra változott. Nem javít a helyzeten a 2010-re tervezett jövedéki adó módosítás sem, mert bár az olló nem nyílik tovább a dohánytermékek általános drágulásával kombinált adóösztönzés fennmarad. Mindemellett az illegális piac fokozott térnyeréséhez is vezet a legutóbbi adóemelés.
A zacskós dohány terjedésére rásegített a válság is, amit jól mutat a zacskós dohány fogyasztását jellemző regionális különbség. Míg az ország keleti felében minden negyedik elszívott cigaretta kézzel sodort, addig Budapesten és Pest megyében csak minden huszadik cigi készül zacskós dohányból. A fogyasztók eleve elmozdultak a drágább cigaretták felől az olcsóbbak irányába, de a keleti országrészben már a csempészett fekete cigaretták forgalmát is elkezdte veszélyeztetni a sodrós dohány - álla közleményben.
Míg a dobozos cigi tartalma legalább ellenőrzött, a nikotin, kátrány és szénmonoxid kibocsátás kötelezően szerepel a dobozokon, így a fogyasztó legalább tudja, hogy mit szív, addig a sodrós dohányt szívóknak fogalmuk sincs arról, hogy mennyi káros anyagot visznek be a szervezetükbe, ráadásul jellemzően nem használnak füstszűrőt, így a füst mindenféle szűrés nélkül kerül a tüdejükbe.
2005-ben egy doboz átlagos cigi (Sophianae) adótartalma 318 forint volt, az ugyanennyi cigi előállítására alkalmas sodrós dohányé pedig 108 forint volt. Már ez is jelentős különbség volt, de a cigaretták relatív olcsósága miatt ez még nem ösztönözte a zacskós dohány fogyasztását. Azóta ugyanennek a cigarettának az adótartalma 421 forintra nőtt, miközben a sodrósé 169 forintra változott. Nem javít a helyzeten a 2010-re tervezett jövedéki adó módosítás sem, mert bár az olló nem nyílik tovább a dohánytermékek általános drágulásával kombinált adóösztönzés fennmarad. Mindemellett az illegális piac fokozott térnyeréséhez is vezet a legutóbbi adóemelés.
Privátbankár
Átalakítja a személyes értékesítési hálózatát a Kincstár. 
