A családi kedvezmény érvényesítése során a gyakorlatban számos esetben merült fel kérdésként, hogy nem munkaviszonyból származó jövedelem esetében érvényesíthető-e egyáltalán ez a fajta kedvezmény és ha igen, akkor milyen módon. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által közzétett tájákoztató szerint a problémát az okozza, hogy a kedvezmény érvényesítése érdekében a magánszemély csak az adóelőleget megállapító munkáltatónak adhat nyilatkozatot, a munkaviszonnyal nem rendelkezők esetében ez ugyanakkor nehezen értelmezhető. Azonban - hívja fel rá a figyelmet a NAV - az szja-törvény értelmében adóelőleget megállapító munkáltatónak minősül a rendszeresen ismétlődő bevételszerzés tekintetében a munkáltató mellett a társas vállalkozás, a polgári jogi társaság, illetve a bérnek minősülő kifizetést teljesítő más kifizető is.
Ez alapján a családi kedvezményre vonatkozó nyilatkozatot a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is megteheti a társas vállalkozásnak a személyes közreműködői díj vonatkozásában, és nincs kizárva a nyilatkozattételből az adóköteles társadalombiztosítási ellátásban részesülő magánszemély sem. Az utóbb említett magánszemély nyilatkozatát a kifizető szervnek (egészségbiztosítási pénztárnak) teheti meg.
A tájékoztató szerint téves az a nézet is, amely szerint az egyéni vállalkozó nem tudja év közben érvényesíteni az őt egyébként megillető családi adókedvezményt. Ha ugyanis a vállalkozó az összevont adóalapba tartozó vállalkozói kivétet számol el, nincs akadálya az év közbeni érvényesítésnek sem, illetve ugyanezen szabályok szerint kell eljárnia az egyéni ügyvédnek, az állatorvosnak, a közjegyzőnek, az önálló bírósági végrehajtónak és az egyéni szabadalmi ügyvivőnek is.
Nincsenek kizárva az adóalap-csökkentő kedvezmény érvényesítéséből ráadásul azok a magánszemélyek sem, akik (választott tisztségviselőként, megbízási szerződés alapján) munkáltatónak nem minősülő kifizetőtől szereznek jövedelmet. Ezekben az esetekben a jövedelmet juttató szervezet kifizetői minőségében kötelezett az adóelőleg megállapítására.
Az előzőekben foglaltakon túlmenően fontos azt is kiemelni, hogy a nyilatkozatot a kifizetést megelőzően kell megtenni ahhoz, hogy az adóelőleget megállapító munkáltató, kifizető az abban foglaltakat a következő kifizetéskor érvényesíteni tudja. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felhívja ugyanakkor a figyelmet arra, hogy ez akár a kifizetést megelőző napon is megtörténhet, ha a munkáltató számfejtési rendszere képes ennek "lekövetésére".
Bármiféle határidő tehát csak a munkáltató belső szabályzataiban, rendszerében értelmezhető, törvényi előírás erre nincsen - hangsúlyozzák. A NAV szerint nem igaz tehát az a kijelentés, amely szerint január 20-án lejárt volna a családi kedvezményről szóló nyilatkozat megtételének határideje, mivel a személyi jövedelemadóról szóló törvény ilyen határidőt nem tartalmaz.
Privátbankár
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
