Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója szerint, ha az államháztartási hiány 4,5 százalékig emelkedne, az még kezelhető lenne. Ezt azonban csak akkor lehet túllépni, és elfogadtatni a nemzetközi szervezetekkel, ha valamely nagy alrendszer reformjára végre sor kerül - mondta Csányi Sándor a Magyar Narancsnak adott interjúban.

A  bankvezér a hetilap csütörtöki számában megjelenő írásban kijelentette: ha választani kell, hogy az államháztartási hiány növelésével élénkítsük a gazdaságot, vagy stabilizáljuk a költségvetést, és hagyjuk a mesterséges élénkítést, akkor ő inkább az utóbbi mellett teszi le a garast. Hangsúlyozta: Magyarországnak egyetlen előnye van jelenleg a többi közép-európai országgal szemben, amelyekkel a tőkepiacokon versenyzünk: a csökkenő költségvetési hiány. Magyarországot elsősorban a visegrádi államokkal kell összehasonlítani, nekünk ebben a térségben kell vonzónak lennünk - mutatott rá.

A monetáris politikában Csányi szerint meg kellene tartani a jelenlegi irányt: ne hagyjuk se erősödni, se gyengíteni a forintot - mondta. Az utóbbi nem csak a lakosságnak, hanem a vállalatoknak sem volna jó, mert jelentős részük ugyancsak devizában van eladósodva, s mivel nagy részüknek nincs devizabevétele, nem járnának jól a gyengüléssel, csak a terheit viselnék.

A megnövekvő adóterhek, az infláció, a csökkenő reáljövedelem, plusz a bankrendszer forrásainak drágulása, a swapköltségek növekedése a GDP-t illetően nagyobb kárt okozna, mint hasznot - jelezte. Úgy vélekedett, egy 50-100 milliárd forintos állami garancia ugyanakkor jelentős segítség volna a gazdaságnak, oda kell azonban figyelni arra, hogy az így nyújtandó támogatás ne vesszen el a közvetítő szervezeteknél.

Csányi Sándor a másik nagy teendőként a feketegazdaság visszaszorítását jelölte meg. Elmondta: a tej- és húságazat 30-40 százaléka a feketezónában működik. Mindezzel együtt túl magas, 50 százalék feletti a magyarországi újraelosztás aránya, ami óriási teher - mutatott rá. Úgy vélekedett, mindenképpen adót és járulékot kell csökkenteni, de csak úgy, hogy ez ne rombolja a költségvetést. Azaz meg kell szüntetni az adókedvezményeket, szélesíteni az adózók körét, szigorúan és hatékonyan behajtani az adót.

Arra a kérdésre, hogy meddig lehetne elengedni a deficitet, úgy vélekedett, hogy a 4,5 százalékig terjedő hiány még kezelhető. Ezt azonban csak akkor lehet túllépni - és lehetne elfogadtatni a nemzetközi szervezetekkel -, ha valamely nagy alrendszer reformjára végre sor kerülne, aminek az egyszeri költségei bizonyíthatóan megtérülnek. Ilyen lehetne végre az egészségügy vagy az önkormányzati és oktatási rendszer átalakítása.

Szavazás: Ön hol tölti március 15-ét? Szavazzon és fejtse ki véleményét Ön is!

Csányi Sándor szerint, amennyiben valamely nagy alrendszer átalakításához kérik a Nemzetközi Valutaalap (IMF) támogatását, meg lehet, és meg kell állapodni a változtatásról. "A kényszer most adottság, és bízom benne, hogy a következő kormányban meglesz az ehhez szükséges akarat és erő" - válaszolta Csányi Sándor arra a kérdésre, végre tudná-e hajtani mindezt egy esetleges Fidesz-kormány.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) válságban tanúsított magatartásáról úgy vélekedett, hogy 2008 októbere után már nem sok mozgástere volt az MNB-nek. Szerinte a jegybank korábbi, a krízis kirobbanása előtti magatartása sokkal problémásabb. Az MNB szeme előtt ugyanis hosszú ideig egyetlen cél lebegett: a forint értékállóságának védelme, így nagyon erős forinttal és magas kamattal érkeztünk a válság kapujába. Az októberi krízis, illetve a 300 bázispontos kamatemelés után már kényszerpályán mozgott az MNB - mondta.

Az EU és a Valutaalap megmentette a magyar bankokat

Hangsúlyozta ugyanakkor: továbbra is úgy gondolja, hogy a legnagyobb probléma a költségvetési hiány, az ország hitelességét leginkább ez rombolta, és nem a monetáris politika. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) MNB-be való esetleges beolvasztásáról azt tartotta: lehet, hogy a szakértelemben és a költségekben lenne szinergia, de jelenleg nem látni olyan okot, ami indokolná a felügyelet beolvasztását a jegybankba; a PSZÁF a jelenlegi modellben is hatékonyan tud működni.

A térség bankrendszere Csányi Sándor szerint még mindig alulértékelt, de mindez a helyére kerül, sőt a gazdaság a következő években ismét dinamikusabban növekszik majd, mint a nyugat-európai országokban. Európa hozzájárulása a világ GDP-jéhez a jövőben csökkenni fog, Ázsia vagy Brazília már most sokkal vonzóbb a befektetők szemében - mutatott rá. Csányi Sándor hozzátette: az ő gondolkodásukban is szerepel Ázsia, azon belül is egy ország, de erről egyelőre nem kívánt többet mondani.

Íme, a legszebb bankkártyák - képek
A szépre is emlékeznek: indul a pozitív adóslista
Drága kimászni a banki hitelekből
Osztrák bankok mosták tisztára az olasz maffia szennyesét

MTI, Magyar Narancs