
A tulajdonosi szerkezetből így leszűrhető: aki az Investgroupot irányítja, az a Bóly Zrt. ura is. Az Investgroupnak két fő részvényese van, az immár a Sole-MiZo irányította Bólyi-Menedzsment és a "Ho-Me 2000" Kft., amelyet viszont a bankvezér személyes barátjaként emlegetett Nagy György vezet. Csányi Sándornak és Nagy Györgynek már van közös vállalkozása: a siroki lőszergyár. Nagy sem akárki: évekig résztulajdonosa volt a Wallis-csoportnak. Három éve azonban kilépett, és akkor - mint korábban a Népszabadságnak mondta - társai Rába-részvényekkel fizették ki, azokat értékesítette, s a befolyt pénzt fialtatja a Bólyban.
A társaság élére Ádám János került, aki ugyancsak a Csányi Sándor érdekeltségi körébe tartozó Dalmand Zrt.-t is irányítja. Ez a társaság volt az első az egykori állami gazdaságok közül, amelyet a bankvezér megszerzett, mégpedig a mostanihoz hasonló technikával. A privatizáció idején még nem volt sehol, majd egyszer csak áttételeken keresztül megjelent a társaságban, amelyet végül teljesen bekebelezett - megszerezve ezáltal a Mizót is.
A Bóly Zrt.-vel a bankvezér dél-magyarországi térségben a példátlan agrártermelői és feldolgozói vertikum birtokosa lett. Az alapanyag-termelésben övé a Dalmand és már érdekkörében a Bóly, míg az élelmiszer-feldolgozók közül megszerzett két pécsi székhelyű vállalatot: a Délhúst és a Mizót. Utóbb mindkét cég Csányi újabb, szegedi székhelyű szerzeményeivel a Pickkel és a Soléval fuzionált. Ezzel kapcsolatban arról sem szabad megfeledkezni, hogy a Népszabadság információi szerint a Pick és a Sole legjelentősebb dél-dunántúli hús-, illetve tejbeszállítója éppen a Bóly Zrt. Kérdés, mi lesz Csányinak a következő lépése a Bólyban. Nem biztos ugyanis, hogy tulajdonrészének, szavazati befolyásának többségivé növeléséhez hozzájárulna a versenyhivatal, amelynek egyébként még a mostani üzletet is engedélyeznie kell.
Az OTP-bankvezérnek a régióban van még egy agrárérdekeltsége, a már a nevére vett villányi cég, a Csányi Pincészet Zrt.
Ha az OTP első emberének korábbi agrárpiaci befektetéseit, azt követő lépéseit és nyilatkozatait vizsgáljuk, akkor nem lenne meglepő, ha előbb-utóbb a Bóly és a Dalmand is egybeolvadna - persze ha a versenyhivatal nem fekszik keresztbe. Csányi ugyanis az élelmiszeriparral és az ezen a területen tett befektetéseivel kapcsolatban is többször kifejtette, hogy szükséges a konszolidáció, mivel a hatékony és eredményes működés csak így biztosítható. Ezzel kapcsolatban a Bóly Zrt. vezérigazgatóját is megkereste a lap, ám az azt firtató kérdésre, hogy mikor vagy hogyan lehetne elképzelhető a Dalmand és a Bóly szorosabb együttműködése, azt a diplomatikus választ adta: ez nem a menedzsment, hanem a tulajdonos döntésén múlik.
A klasszikusnak mondható vetőmag- és növénytermesztő, valamint az állattenyésztési ágazatok mellett például vadgazdálkodást, takarmánygyártást, élelmiszer-feldolgozást, kutatásokat és kikötői szolgáltatást is végző Bóly Zrt. egyébként önmagában is szépen teljesít. A legutóbbi, cégbíróságon elérhető mérleg szerint a társaság 2005-ben közel 18 milliárd forintos árbevétel mellett 169 millió forintos adózott eredményt produkált. Nagy György korábbi nyilatkozata szerint azóta a hatékonyság csak javult, mivel tavaly a részvénytársaság ugyancsak 18 milliárd forintos árbevétel mellett már 600 millió forintos nyereséget könyvelhetett el.
NépszabadságA banki anyák elégedettek magyar leányukkal
Az új OTP cél: 2 milliárd 3 év alatt
Kilistázott vagyonosok