.jpg)
A lap rámutatott: az 1987-ben, a közepes és kisebb hatótávolságú ballisztikus eszközök felszámolásáról kötött szovjet-amerikai INF-szerződés felmondása - amely lehetőségre Vlagyimir Putyin elnök célzott -, érthető lépés lenne Moszkva részéről, hiszen Oroszország közvetlen közelében számos ország van, amely növekvő készletekkel rendelkezik ilyen eszközökből - ilyen Irán, Pakisztán, India, Észak-Korea és Kína -, míg az Egyesült Államok közelében nincsenek ilyen országok.
Leonyid Ivasov, a Geopolitikai Problémák Akadémiájának alelnöke a Gazeta című lapnak nyilatkozva leszögezte: ő most nem térne vissza a közép-hatótávolságú rakéták fejlesztéséhez, mert nincs megfelelő káderállomány, tudományos bázis és gyártás, vagyis az INF-szerződés felmondásával esetleg az amerikaiak kezére játszanának. "De ha mégis visszatérünk ezekhez a fegyverekhez, azzal egyebek mellett Európában aggodalmat keltünk, s éppen ez az, amit amerikai barátaink akarnak" - mondta.
Ivasovval részben egyetért Nyikolaj Zlobin, a washingtoni Világbiztonsági Intézet egyik igazgatója, egyben a washingtoni Védelmi Információs Központ (CDI) kutatója, aki ugyancsak a Gazeta című lapnak kijelentette: "Az Egyesült Államokban értik, hogy Oroszországnak nincs ereje és óhajtása a teljes körű fegyverkezési verseny kibontakoztatására. Persze az amerikaiak pózba vághatják magukat, és heves propagandakampányba foghatnak, de a legvalószínűbb az, hogy Putyin utalásait az alku részének veszik, és semmi másnak".
A Nyezaviszimaja Gazeta úgy látja: a védelmi és külügyminiszterek úgynevezett 2x2-es formátumban megtartott találkozójának fő eredménye, hogy e találkozókat ebben a formátumban mostantól rendszeressé teszik.
Merénylet készül Putyin ellen
Oroszország: akár 80 milliárd dollár matrac alatt
Kemény szavak: vég nélküli rémálom
Rakétavédelmi rendszert telepített az USA Japánba
MTI