Kálmán András (MSZP) a bizottsági ülésen kiemelte: a magyar társadalomnak még mindig súlyos előítéletei vannak a Duna szabályozásával kapcsolatban, pedig ennek a kérdésnek a halogatása súlyos gazdasági és környezeti károkat okozhat a jövőben.
Február 24-én, a visegrádi négyek kormányfői Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Bosznia és Hercegovina, valamint Románia és Bulgária képviselőivel együtt tanácskoznak a lehetséges alternatív energiaforrásokról, útvonalakról. |
Hasonlóan érvelt Baráth Etele (MSZP) is, aki szerint évente 100 milliárd forintot veszített Magyarország az elmúlt 20 évben a hajózás és az ehhez kapcsolódó turizmus elmaradása miatt. A képviselő szerint létre kellene hozni egy független szervezetet, amely kidolgozza a Duna-stratégia részleteit. Úgy vélte, a Duna-stratégia meg tudná teremteni a régióban azt a közös identitást, amely mindig is hiányzott a kelet-közép-európai térségből.
Nagy Sándor (Fidesz) szintén egyetértett abban, hogy a Dunát érintő sürgős lépésekre van szüksége Magyarországnak, azonban alázúzta: míg évekkel ezelőtt az ország kezdeményezője volt az uniós Duna-stratégia kialakításának, addig az utóbbi években jelentősen lemaradt - elsősorban a kormány mulasztásai miatt - régiós társaival szemben.
A képviselő hangsúlyozta: még nem késő cselekedni, azonban nehézséget jelent, hogy 2013-ig már nem állnak rendelkezésre új uniós források, amelyekből finanszírozni lehetne a Duna vízszintemelését, vagy medersüllyedésének megállítását.
A bizottság a vitát követően egyhangúlag elfogadta a stratégia kialakításának tervét, azonban Podolák György (MSZP), a bizottság elnöke úgy vélte, még ajánlásokat kell tenni a kormány számára, illetve kell egy politikai erő, amely a közvéleményen át tudja vinni ezeket a sürgető változtatásokat.
Előzetesbe kerül a Nemzetvédelmi Egyetem rektora?
Durván túloznak a klímajóslatok?
MTI