ECOFIN: strukturális reformok nélkül nincs kilábalás

A Portugáliának szánt pénzügyi támogató csomag kapcsán az uniós biztos jelezte, hogy ezzel egész Európa pénzügyi stabilitását kívánja az Európai Bizottság megőrizni az európai polgárok, egyúttal a portugál állampolgárok érdekében.

Anders Borg svéd pénzügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy valamennyi uniós tagállam beszáll Portugália megsegítésébe, beleértve az euróövezeten kívüli országokat is, a "jelentős anyagi támogatásért" cserébe pedig "legitim elvárásokat" támaszthatnak.

Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter is közös uniós segítségnyújtásra utalt. Szerinte "egyértelmű, világos szabályok érvényesülnek", amelyek alapján "az uniós és az euróövezeti tagországok segítségére szoruló államoknak a támogatásért cserébe jelentős mértékben csökkenteniük kell a hiányukat, hiszen éppen a hiány miatt van szükségük segítségre."

A portugálok megkapják a hitelt, de kemény feltételekkel

A portugál kormány csütörtök este kért hivatalosan támogatást az EU-tól és a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF). Az EB-EKB-IMF trojkának valamennyi meghatározó politikai erőt be kell vonnia a tárgyalásokba, amelyek célja pártokon átívelő megállapodás kidolgozása.      

A portugál program három pilléren áll majd. Az első egy költségvetési kiigazító csomag, a második a gazdasági növekedést ösztönző és a versenyképességet fokozó lépések sorozata, a harmadik pedig a pénzügyi szektor likviditását szolgáló intézkedéscsomag.

A második pillérrel kapcsolatban a közlemény hangsúlyozza, hogy "ambiciózus privatizációs program" beindítására van szükség, ki kell iktatni a munkaerőpiac rugalmasságát gátló elemeket, és fenntartható, kiegyensúlyozott növekedés beindítására kell koncentrálni.

Az ECOFIN ülésén elfogadott javaslat szerint május közepére készülhet el a pénzügyi csomag, Portugáliának 80 milliárd eurót adhat össze az EU és az IMF. Az összeg mintegy kétharmadát az Európai Unió , egyharmadát pedig a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vállalja.

A hitelezők pártpolitikai konszenzuson alapuló strukturális reformokat, privatizációt és 3 százalék alatti hiányt várnak el Lisszabontól. A csomag tartalmának végrehajtása a június eleji portugáliai országos parlamenti választások után kezdődhet el.

Van, ahol a strukturális reform, és olyan is, ahol a belső fogyasztás élénkítése lehet a megoldás

Olli Rehn a tanácskozás záró tájékoztatóján kiemelte: az európai pénzügyi rendszer megerősítése érdekében a következő banki stresszteszteket a korábbiaknál szigorúbb feltételekkel hajtják végre, erőteljesebb tőkekövetelmények érvényesítése mellett.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a G20-ak közelgő tanácskozásán a G20 államoknak foglalkozniuk kell a globális gazdasági egyensúlytalanság problémakörével is. Azokban az államokban, ahol nagy az államháztartási hiány, ott strukturális reformokat kell végrehajtani, ahol pedig magas a többlet, ott a belső fogyasztást kell erősíteni - mondta.

Olli Rehn az államadósság, az államháztartás rendbetétele érdekében az Egyesült Államoknak reformokat javasolt, míg a túlzott kereskedelmi, folyó fizetési mérleg többlet következtében Kínát egy olyan államnak nevezte, ahol ösztönözni kellene a belső fogyasztást.

Az uniós biztos emlékeztetett arra, hogy a világgazdaságot számos bizonytalan tényező uralja. Ezek között említette a Közel-Kelet és Észak-Afrika államainak problémáit, a nyersanyag és élelmiszerárak emelkedését, és ezzel összefüggésben rámutatott: ugyan az európai gazdaság kezd magára találni, de még számos bizonytalanság övezi például az államadósságok jövőbeni alakulását.

Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke rámutatott: az államháztartások rendbetétele, a strukturális reformok azért is nagyon fontosak, mert nélkülük az egyes államok nem tudják kihasználni növekedési potenciáljuk.  

"Az állampolgárok érdekeit nézik" 

Arra a kérdésre válaszolva, hogy mi a véleményük az európai szakszervezetek budapesti megmozdulásával kapcsolatban, az EKB elnöke és az uniós biztos egybehangzóan azt mondták: a szakszervezeteket fontos szociális partnereknek tekintik és folyamatos dialógusban vannak az európai szakszervezetek képviselőivel, vezetőivel.

Az EKB elnöke meg van győződve arról, hogy az egyes országok erős költségvetési politikája hozzá fog járulni a gazdasági fejlődéshez. Az EKB küzd az árstabilitás eléréséért, az infláció leszorításáért, ez pedig pontosan az Európai Unió legszegényebb állampolgárainak érdekeit szolgálja.

Trichet arról is szólt, hogy az Európai Unió, azon belül az euróövezet 17 országának 331 millió lakosa érdekében történik az infláció csökkentése, kordában tartása, emellett az eurózóna megteremtése óta, annak országaiban, 14 millió új munkahelyet hoztak létre.

Matolcsy szerint még nincs vége a válságnak

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, megerősítve a strukturális reformok szükségességét, elmondta, hogy ezt a Széll Kálmán Tervvel valósítja meg a magyar kormány, a program az államadósság csökkentését veszi célba.

Az ECOFIN ülés egyik fontos üzenete, hogy a válság még nem ért teljesen véget - közölte Matolcsy György. Hozzátette: a másik üzenet, hogy minden tagállamnak végre kell hajtania a strukturális reformokat, amit azt az ülés meghívott előadója Ángel Gurría OECD-főtitkár is hangsúlyozta.

John Lipsky, az IMF vezérigazgató-helyettese arról beszélt a délelőtti ülésen, hogy a bankok kulcsszerepet töltenek be a gazdasági életben, s ezért veszélyes, hogy egyes bankok helyzete gyenge. Matolcsy György tolmácsolva és megerősítve John Lipsky véleményét elmondta: erős banki stresszteszten kell átesniük a bankoknak.

Az ECOFIN egyetértett az IMF vezérigazgató-helyettesével abban is, hogy a globális méretekben is figyelni kell a bankrendszer turbulenciájára, mert az visszavetheti a világgazdaság fejlődését - fűzte hozzá Matolcsy György.

Az OECD által készített gazdasági növekedést célzó tanulmányt az IMF tavaszi közgyűlése is tárgyalja, mert elemezni szükséges azokat a gazdasági és pénzügyi kockázatokat, s itt elsősorban az államadósággal kapcsolatos kérdésekről illetve a banki stressztesztekről van szó, amelyek a világgazdaság hosszabb távú fejlődését veszélyeztetik - ismertette a délelőtti John Lipsky előadás fontos megállapításait Matolcsy György.

A gazdaságban meglévő kockázatok miatt a 250 milliárd forintos stabilitási alap végleges zárolását javasolja Matolcsy György Orbán Viktor miniszterelnöknek; a nemzetgazdasági miniszter ezt szombaton  jelentette be.

Az ECOFIN ülésen elhangzottak alapján leszűrhető, hogy a gazdasági és pénzügyi válságnak az Európai Unióban és a világban még nincs vége, a gazdaságban jelentős kockázatok, bizonytalanságok és egyensúlytalanságok vannak jelen, a bankrendszer még sérülékeny, az energia- és élelmiszerárak alakulása további bizonytalanságot jelent - hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter.

"Az említettek nyomán arra az elhatározásra jutottam, hogy Orbán Viktor miniszterelnök úrnak javaslatot teszek a 250 milliárd forintos stabilitási alap véglegesítésére, ami azt jelenti, hogy Magyarország ne használja fel a stabilitási alapot, hanem továbbra is óvatos, körültekintő és biztonságos finanszírozást folytasson" - fogalmazott Matolcsy György.

Ez a lépés az állami kiadásokat érinti, ugyanakkor nem érinti a családokat és a vállalkozásokat - mondta a nemzetgazdasági miniszter, hozzátéve, hogy a zárolás kezelhetővé teszi az állami költségvetés kockázatait.

Matolcsy György közölte: a javaslatot a jövő hét elején eljuttatja Orbán Viktor miniszterelnöknek, és feltételezése szerint arról a kormány jövő heti ülésén döntés is születhet.

Különleges helyzetben a németek

A magyar gazdaság legnagyobb uniós partnere, Németország jegybanki elnöke, Axel Weber szombaton Gödöllőn azt mondta: a német gazdaság teljesítménye már az idén elérheti a válság előtti szintet, míg az euróövezet egésze csak jövőre jut túl a krízisen.  Úgy vélte, az Európai Unió legnagyobb nemzetgazdasága várhatóan 2011 utolsó hónapjaiban éri el a 2008-ban elmélyült világgazdasági válság előtti szintet, a tizenhetek együttes teljesítménye viszont csak 2012 végére.

"Németország mélyebbre zuhant, mint az euróövezeti átlag, de a dinamizmus is jóval nagyobb nálunk" - mondta Weber.

A gyors növekedés azonban az inflációt is felhajthatja, a fogyasztói árak emelkedésének mértéke az idén megközelítheti a 3 százalékot, Németország így ebből a szempontból rosszabbul áll majd, mind az euróövezet egésze.

MTI