Egy barokk palota útvesztőjében az európai diplomácia

Gödöllő kiváló vendéglátója az európai diplomáciának. Miközben a kormányfő szerint Brüsszelből nem diktálhatnak Magyarországnak, a Királyi Kastélyban az európai vendégek teljesen elégedettek, nem tudnak olyat kérni, amit a ne teljesítenének a felkészült szervezők vagy a titokzatos liaison officerek. A barokk kastély zegzugos folyosóin otthonosan mozognak az európai diplomaták, bár a tárgyalóteremben lenne ekkora a boldogság. Riport "Európa szívéből".

A magyarországi kötöttpályás közlekedési eszközök közül egyedüliként a menetirány szerinti bal oldalon közlekedő, dél felé a városból kivezető HÉV nehézkesen döcög Gödöllő felé, amikor megszólal a hangosbemondó és felhívja rá az utazók figyelmét, hogy mekkora a szerelvény féktávolsága, s hogy éppen ezért ne lábatlankodjanak a síneken. A gödöllői kastély mellett munkások kátyúznak serényen, a város összes közhivatalán, de még a szocialista realizmust idéző Művészetek Házán is hatalmas tábla hirdeti: ez itt most Európa közepe. Minden apróságra figyelnek.

Egy barokk palota útvesztőjében az európai diplomácia

A gyönyörűen felújított barokk kastély nem a 2011-es barokk évet hirdeti, noha az is éppen most zajlik. A kormány több jelentkező közül még tavaly augusztusban választotta ki Gödöllőt, azon belül is a Királyi Kastélyt a magyar uniós elnökség kiemelt helyszínének. A felújítási és átalakítási munkálatok hamar megindultak, s rendhagyó módon rendben el is készült a kastély Rudolf- és Gizella-szárnyának, valamint az egykori lovardának a rekonstrukciója, a munkálatok közel 1 milliárd forintot emésztettek fel. Ez az összeg töredéke annak, amit más tagországok erre a célra elköltöttek.


A kastélyba a főbejáraton lépünk be, ahol amúgy az átvizsgáláson túlesett delegációtagok is megérkeznek. Ottjártunkkor éppen egy konferencia zajlott, az ilyen "kisebb eseményekből" kevesebb van itt Gödöllőn, miniszteri tanácskozásokból, vagyis informális ülésekből annál több. Az EU-elnökségünk felénél közel 30 rendezvényen van már túl a Külügyminisztérium. A barokk kastély zegzugos, néha labirintusnak tűnő folyosóin a meghívott külföldi vendégek otthonosan mozognak, mintha január óta itt laknának, pedig csak pár napja érkeztek. E mögött az apróság mögött azonban hatalmas munka van, enged belátást a kulisszák mögé a Privátbankár.hu tudósítójának Dr. Iványi Károlyné (képünkön jobbra).

A személyiség viszi az intézményt, vallja Dr. Iványiné, aki a Külügyminisztérium vezető főtanácsosaként a gödöllői Királyi Kastély EU-elnökségünk alatti rendezvényeiért felelős. Látszik rajta, igazi csapatjátékos, aki semmit sem szeret  véletlenre bízni, szinte együtt lélegzik a gödöllői kastéllyal.

Az informális ülések előtt egy nappal személyesen nézi végig, hogy minden rendben van-e, hogy másnap reggel már csak az utolsó simításokat kelljen elvégezni, és a 9 órás kezdés előtt az asztalokra kerüljön az összes megfelelő mappa.
Ő az első, aki érkezik, és ő "zárja a kastélyt" is.

A giccs és a skandináv letisztultság

A gödöllői rendezvények logisztikai irányítását ugyanis a külügyi tárca felügyeli, az ő felelősségük, hogy minden a megfelelő időben és a megfelelő helyen legyen. Az éppen aktuális témát vivő tárca a tartalmi előkészítést viszi a különböző találkozók előtt. Mint már említettük, a kastély két szárnyát, valamint a lovardát alakították át, ezek szolgálják ki az ide érkező vendégeket. Mint Iványiné - aki körbevezetett minket a Grassalkovich gróf által építtetett kastélyban - elmondta, az EU-elnökség házigazdái szeretnek különleges helyszínt biztosítani a csúcstalálkozóknak, ez alól persze hazánk sem lehetett kivétel. Gödöllő ráadásul elárul valamit rólunk is, magyarokról - valóban különleges érzés a barokk díszletek között látni a meglehetősen puritánnak tetsző és az elnökség miatt idehozott bútorokat. A túldíszített stukkók és a történelmi tablók mellett a tárgyalótermek berendezését a skandináv letisztultsággal lehetne leginkább jellemezni. A kastély átalakításánál amúgy az is elvárás volt, hogy abban a jövőben is lehessen majd nagyszabású konferenciákat szervezni.

A delegációk titokzatos segítői

A kastély területét a rendezvények alatt 3 zónára osztották, erről már a bejárat melletti térképről is meggyőződhetünk. A szürke, kék és piros zónák hierarchikus sorrendjében a legutóbbi a legfontosabb, oda már csak a delegációvezetők mehetnek jóformán. Ők az udvaron keresztül érkeznek a kastélyba és az Őrezred itt már nem is vizsgálja őket. A zónahatárokat kis táblák jelzik, a rendet szigorúan betartják, mindenki tudja, hol a helye. A delegációk mozgását azonban nem csak az a 100 információs tábla segíti, amit kihelyeztek a kastélyban, hanem az úgynevezett "liaison officerek" is. Ők olyan egyetemisták, akik a delegációk megérkezésétől kezdve itt tartózkodásuk végéig követik a vendégeket, a repülőtéren üdvözlik őket, és ott is búcsúznak tőlük. Minden tagországnak külön ilyen segítője van, aki nagyon fontos kapocs a többi delegáció és a magyar fél irányába is. Nem egyszerű hostessekről van szó, hanem igazi bizalmasokról, akik nem is szívesen nyilatkoznak munkájukról, annak nagy része amúgy is titok.

Kevés háttérember, hatékony csapatmunka

Az itt tartott informális csúcsok két napnál nem hosszabbak. Hogy mennyien is érkeznek ilyenkor ide, az teljesen változó, de általában a Külügyminisztérium előre egyezteti, mekkora delegációkat vár. Fontos megemlíteni, hogy a tagországok képviselőin, a EB-n és Tanácson kívül a csatlakozásra váró országok is helyet kapnak a megbeszéléseken, valamint az EFTA-tagok is képviseltetni szokták magukat. Egy-egy miniszteri egyeztetésen a külügytől 5-6 munkatárs van jelen, az éppen illetékes tárcától általában 15-20-an érkeznek, a liasion officerek mellett pedig 8-10 hostess segíti a szervezők munkáját - árulja el kérdésemre Iványiné. Ahhoz képest, hogy ilyenkor az ország legnagyobb barokk kastélya vendégül látja Európát, a létszám megdöbbentően alacsony. A csapat ezen felül még két informatikussal egészül ki, akikre nagy szükség van, hiszen Gödöllő kapcsolatban áll az állandó brüsszeli képviselettel, a Külügyminisztériummal valamint Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummal (KIM) is - alkalomadtán pedig videókonferencia keretében kell tudniuk kapcsolni a külső helyszíneket. Ilyenre például Lady Ashton, az EU külügyi főmegbízottjának látogatásakor volt szükség, a líbiai helyzet megtárgyalására.

A bilaterális tárgyalók ásza Görögországból

A delegációk titkárságai külön szobát kapnak a kastélyban, pontosabban két tagország egy kisebb szobát. A párokat a 2007-től számított elnökségi sorrend alapján alakították ki. Ezeket a dolgozószobákat sem bonyolították túl: számítógépek, telefon és nyomtató - de hát dolgozni jönnek ide a diplomaták. Valamivel elegánsabbak a bilaterális tárgyalók, melyekben lehetőség van kétoldali tárgyalásokra. Erre pedig nagy igény mutatkozik - ezek megszervezése és az erre a célra kialakított négy tárgyaló beosztása szintén a liaison officerek feladata, ebből is látszik, munkájukon nagyon sok múlik.


A bilaterális termek "ásza" amúgy a görög közlekedésügyi miniszter, aki épp egy gödöllői információs találkozón debütált, így itt mutatkozott be az összes európai kollégájának. 

Dr. Iványi Károlyné A Külügyminisztérium EU Elnökségi Rendezvényszervezési Főosztályának vezető főtanácsosa tavaly ősszel kapott megbízatása előtt a Hungexpo nemzetközi kapcsolatok és protokoll igazgatójaként dolgozott, ráadásul igen tekintélyes ideig, 11 évig látta el feladatát itt.

Épül az országimázs

A bejárattól a főlépcső azonnal a kastély dísztermébe vezet. Már ennek előterében is egy, az elnökségre készített kuriózummal találkozunk. A Herendi Porcelán Viktória-mintás vázája köszönti a delegációvezetőket, rajta a 27 tagállam himnuszának egy-egy részlete olvasható. A Díszterem az itt zajló események fontos helyszíne. Mindig a delegációvezetők étkeznek itt, ugyanakkor nem mindig önfeledt gasztronómiai élményfürdőt jelent ez, hiszen legtöbbször munkaebéd zajlik itt, vagyis a vendégek ilyenkor is dolgoznak. A munkaebédek alkalmával a karámasztalos elrendezést használják, ilyenkor a delegációkat vezető miniszterekkel vagy államtitkárokkal együtt a tolmácsok is helyet foglalnak az asztaloknál.

Van, amikor a hangulat kötetlenebb, az ülések utáni vagy a két program közti díszebédeken a vendégek egy kerekasztal körül ülve étkeznek és beszélgetnek egymással. Ilyenkor a tolmácsok sem tartanak velük.

Az étkeztetést amúgy külön cégek végzik, akiknek természetesen a legextrémebb kívánságok sem jelentenek legyőzhetetlen akadályt, de a Külügy igyekszik bemutatni a honi gasztronómia különlegességeit. Ennek szellemében a delegációk például nem is a megszokott módon, pezsgővel szoktak koccintani a protokoll eseményeken, hanem kiváló magyar borokkal. A szervezők igyekeznek bemutatni itt a magyar borvidékek legjobbjait. Ebből is látszik, hogy egy-egy ilyen rendezvény fontos eleme az országimázs építésének is.

A kastély másik igen fontos helyszíne a Tanácsterem. Itt zajlanak az informális megbeszélések: hatalmas és gyönyörű, márványpadlója pedig olyan tiszta, hogy az embernek az az érzése, mintha egy hatalmas tükröt helyeztek volna el a szervezők a padlón. A megbeszélések alatt itt is a karámasztalos megoldás dívik az elrendezés szempontjából.


A terem hátsó végében kaptak helyet a tolmácsfülkék, ebből ottjártunkkor éppen három üzemelt. Mint Iványi Károlyné elmondta, általában ennyi is szokott menni: az angol, a francia és persze az elnökséget betöltő ország tolmácsa a legfoglalkoztatottabb. Igény szerint ez még másik három nyelvvel szokott volt kiegészülni: a némettel, a spanyollal vagy az olasszal - a gyakorlat az, hogy e három közül bármelyiket is kérjék, az egész triót munkába állítják. A fülkék fölött egy LED-kijelző mutatja, melyik csatorna, melyik nyelv. Igény szerint akár a közösség összes nyelvének tolmácsa is helyet foglalhatna a teremben, a tolmácsfülkéket itt úgy hozzák-viszik, mint más kastélyokban a balkonládákat.

Díszpáholyok között fotóztatja magát az EU

A terem mellett pedig szintén egy kuriózumot találunk: itt van a felújított lovarda, ahová a Nyeregterem vezet át. A Nyeregteremben kávéznak a delegációk tagjai a kimerítő tanácskozások közepette, és ez egyben zónahatár is. A kék és a piros zóna e találkozási pontja azért fontos, mert a delegációvezetők itt tudnak átvenni különböző dokumentumokat beosztottaiktól. Beljebb pedig a lovarda egykori épületét találjuk, itt a kisegítő személyzet, az officerek vagy éppen a testőrök pihennek le. Az épület egykori kialakítását meghagyták, és a boxokat is, U-alakban elhelyezett széksorokon szoktak kicsit lazítani az itt dolgozók, akik munkája nélkül valószínűleg a Tanácsteremben megállna az élet. A lovarda amúgy szintén meglepően kicsinek tűnik, akárcsak a szűk folyosók, és a palota eddig bejárt részei - a laikusok talán azt gondolhatják, hogy hatalmas és fényűző termek sokasága fogadja itt a vendégeket. A barokk díszletek közt megbúvó praktikus egyszerűség azonban inkább Magyarország vendégszeretetéről árulkodik. Ebből a szempontból Gödöllő tökéletes választás volt. A "meglepetéseknek" ugyanakkor még nincs vége.

Dr. Iványiné elkalauzol még a barokk színház épületébe, mely egy többemeletes, díszes páholyokkal ölelt 120 fő befogadására alkalmas színházterem.  Sőt, ez Magyarország egyik legrégebbi újkori kőszínháza, ahol a családi fotók készülnek az elnökség alatt. Ezeknek a fotózásoknak is megvan a maga protokolláris menete, a résztvevőket a színpadon elhelyezett kis "puskák" segítik: középen foglal helyett az elnökséget képviselő delegációvezető, mellette kétoldalt az Európai Bizottság valamint a Tanács képviselői, majd a megszokott és már említett sorrend szerint az összes többi tagállam, kiegészülve a csatlakozásra váró tagokkal, s az EFTA tagjaival.


És a kastélyparkról még nem is esett szó. A tavaszi idő közeledtével ezt a teret is ki lehet használni - a kilátásba csak az elnökség alatt nem használt, és piros védőhálóval letakart palotaszárny zavar be. A kávészünetek már most áttolódtak az udvarra, ahol a külföldi vendégek igen otthonosan mozogva osztják meg egymással gondolataikat.

Az eddig talán kissé ellentmondásosra sikeredett elnökségünk  egyik leginkább működő, "érinthetetlen" pontja, a kiemelt események helyszíne, Gödöllő.

Mikor arról kérdezem Iványinét, mennyire elégedett féltávnál, mosolyogva mondja egy nagyobb sóhajtás után, hogy maximálisan - ebben pedig nem kell semmi nagyképűséget látni. Sétánk során a külügy főtanácsosa még a konferenciára érkező országok tábláinak színhelyességét is van ideje ellenőrizni. Sőt, utunk végeztével a bejáratnál érkezik a jó hír :"negyvenen-ötvenen most is elindultak" - mondja szintén mosolyogva egy lelkes kolléga. A múzeum ugyanis az EU-s rendezvények alatt zárva tart ugyan, de a vendégeket szívesen kalauzolják körbe, ha van rá igény. És van. Ez amúgy is kiváló ötlet, mivel a tárgyalások van, hogy hamarabb befejeződnek, így aki Gödöllőre jön dolgozni, biztos, hogy minden percét tartalmasan tudja eltölteni az itt töltött időnek.

A vendégek abszolút elégedettek

A visszajelzések is igen pozitívak, úgy a külföldi delegációktól, mint a különböző tárcáktól is. Elégedetlenül Gödöllőről csak a esetleges politikai csatározások miatt távozhat diplomata.

Extrém eseteket a főtanácsos asszony nemigen tud említeni, a különleges eseményeket itt az élet írja. A Gymnich-találkozó alatt történt például a sajnálatos japán katasztrófa, ami nyilván megváltoztatta a külügyi vezetők programját is. Ettől függetlenül a szervezőknek nem lehet olyat mondani, amit ne tudnának teljesíteni. Mindenre fel vannak készülve - előfordult már, hogy egy miniszter asszony szoptatószobát kért, mert piciny gyermekével érkezett, erre is volt természetesen megoldás. Míg a honi kormányzat szerint Brüsszel nem diktálhat az országnak, addig Gödöllőn bizony a vendég szava az első. És a vendégszeretettel nem is élnek vissza az ideérkezők, inkább élvezik a Magyarországon töltött időt, ha éppen nem a tárgyalóasztalnál néznek egymással farkasszemet. 

Privátbankár - Zsiborás Gergő