Egyéves a Bajnai-kormány - mit mondanak a számok?

A Bajnai-kormány megalakulásának egyéves évfordulójáig több mint félszáz kormányülést tartott; a kormányfő egy éve aktívan telt - ezt derül ki parlamenti felszólalásai, vidéki és külföldi útjai számaiból, amelyekről a Miniszterelnöki Hivatal adott tájékoztatást az MTI-nek.

Bajnai Gordon miniszterelnök 2009. április 14-én tette le hivatali esküjét azt követően, hogy az Országgyűlés megszavazta a bizalmatlansági indítványt, amellyel a parlamenti többség leváltotta Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt. A Bajnai-kormány elmúlt egy évében összesen 54 ülést tartott, ebből csupán 5 tanácskozáson nem vett részt a miniszterelnök. 2009-ben három együttes - magyar-horvát, magyar-osztrák, magyar-szlovén - kormányülés is volt.

A kormány mérlegéhez hozzátartozik, hogy a kabinet megalakulásától összesen 381 kormányrendeletet, illetve 270 nyilvános kormányhatározatot hozott. Bajnai Gordon 71 alkalommal szólalt fel az Országgyűlésben, összesen nagyjából 5 órát beszélt.

Leghosszabb, 43 perces felszólalása a kormánya válságkezelő tevékenységét értékelő, parlamenti évadzáró, 2010. február 22-i beszéde volt. A miniszterelnök napirend előtt nyolcszor kért szót, és ugyanennyi alkalommal reagált napirend előtti felszólalásokra, hozzászólásokra.

Bajnai Gordon az elmúlt egy év alatt miniszterelnökként számos alkalommal vett részt hivatalos vidéki programon, több mint ötven településre jutott el. Külföldön 30-szor járt, ebből 2009-ben összesen 22 alkalommal, idén pedig összesen 8-szor.

A "fájdalmas" lépések támogatásáról Bajnai Gordon még hivatalba lépése előtt, 2009. április elején nyilatkozatot íratott alá az MSZP-s és az SZDSZ-es országgyűlési képviselőkkel. A megszorító intézkedések, amelyeket már az első 100 napjában meghozott a kormány és a parlamenti többség, érintették az állami szférát: egyebek mellett megszüntették a 13. havi juttatást és két évre befagyasztották a béreket a közszférában. A kormány spórolt a nyugdíjrendszeren is, 2009-ben már nem fizették ki a 13. havi nyugdíj második részletét, 2010-től pedig teljesen megszűnt ez a juttatás. Az Országgyűlés törvényt fogadott el a nyugdíjkorhatár 65 évre emeléséről és a nyugdíjindexálás új szabályiról.

A szociális rendszerre vonatkozó lépések között a családi pótlékot a 2009-es szinten befagyasztották, 2 évre maximálták a gyes és a gyed időtartamát, valamint a gyed, illetve a gyás megszerzéséhez szükséges biztosítási időt félről egy évre emelték. 2009. júliusától eltörölték az addigi lakástámogatási rendszert, amely helyett egy új, szűkebb körre "szabott" rendszert léptettek életbe.

Az Országgyűlés 2009-ben két lépésben módosította az adótörvényeket. Többek között csökkentek a munkát terhelő járulékok, változtak az szja-szabályok. Egyebek mellett 25 százalékra nőtt az áfa felső kulcsa, szigorodtak a cafetéria-szabályok, megszűnt a tételes egészségügyi hozzájárulás, nőtt a minimálbér összege. A válságkezelő kormány a kiadáscsökkentő lépések mellett szociális jellegű intézkedéseket is hozott - létrehozta krízisalapot, kedvezményes áfa-kulcsba sorolta a távhőt -, de ezek mellett az élet szinte minden területére igyekezett új szabályokat hozni. 

Ilyen volt például az, hogy megalkotta az "élettársi kapcsolatok nyilvántartását" létrehozó törvényt, elvette az életjáradékot azoktól az olimpiai érmes sportolóktól, akik szándékos bűncselekményt követtek el, módosították a KRESZ-t, a Btk.-t, a Ptk.-t, megerősítették a pénzügyi felügyeletet, banki magatartás kódexet alkottak a pénzintézetekre. A kabinet egy éve alatt nem sikerült elfogadtatni a parlamenttel a pártfinanszírozásról szóló törvényt, alkotmányellenes lett az ingatlanadó, a kormánynak vissza kellett lépnie a saját magára hozott döntési moratórium egy részéből és az autók eredetvizsgálatának átalakítására hozott szabályokból.

Elégedetlennek tűnnek a Jobbik politikusai
Buktuk az idei inflációs célt? 
Máris elkezdődött a gyanúsítgatás

MTI