Egyre többen kerülnek a szegénységi küszöb alá

A csütörtöktől vasárnapig tartó washingtoni tanácskozássorozata a legerősebb gazdaságokat tömörítő a G20 csoport pénzügyminisztereinek találkozójával kezdődött. A húszak megállapodtak, hogy folytatják a nemzetgazdasági politikák megfigyelésére irányuló, átfogó mechanizmus kidolgozását annak érdekében, hogy ne ismétlődhessen meg a 2007-2009-es pénzügyi válság. Ennek értelmében az IMF nem kötelező megoldási javaslatokat terjeszthet a gazdasági nagyhatalmak elé. A G20 csoport soros elnöke, Franciaország azt szeretné, ha a rendszert a novemberi cannes-i csúcsra teljes egészében kidolgoznák.

A közgyűlésen az Egyesült Államokat számos bírálat érte a tetemes államadósság és az államháztartási hiány miatt. Az amerikai kormány képviselői válaszul elmondták, hogy csökkentették a szövetségi kiadásokat, amelyeket a következő, októberben kezdődő pénzügyi évben további takarékossági intézkedések fognak követni. Washington ismételten sürgette, hogy Peking hagyja emelkedni valutájának mesterségesen alacsonyan tartott árfolyamát.

A tanácskozáson Egyiptom bejelentette, hogy 10 milliárd dolláros támogatásra lenne szüksége a donorok és a gazdag országok részéről, ugyanakkor ezzel kapcsolatban konkrét bejelentés nem hangzott el. Több vezető gazdaság képviselője jelezte, hogy hajlandó lenne a fejlesztési hitelezőkön keresztült támogatni az arab államokban végbemenő reformokat, de szerződésekről nem született nyilvános megállapodás. Az IMF bejelentette, hogy hajlandó lenne egy 35 milliárd dolláros hitelkeretet a térség olajimportáló országainak rendelkezésére bocsátani.

A tanácskozáson elhangzott átfogó értékelések - ahogyan már korábban is - megállapították, hogy a világgazdaság fejlődését, a válságból való kilábalás időszakát továbbra is az egyensúlyhiány jellemzi: míg a fejlett államokban a korábbi ütemű növekedési pályára való visszatérés vontatottan halad, az élénkülési szakaszt némi késéssel követő munkaerőpiaci mutatók továbbra is gyengék, a felzárkózó térségek - elsősorban Ázsia és Latin-Amerika - éppen a túl erős növekedésből fakadó gazdasági túlhevüléssel szembesül.

A megbeszélések keretében elhangzott: az élelmiszerárak most 36 százalékkal állnak magasabban mint egy évvel ezelőtt, emelkedésük tavaly június óta újabb 44 millióval növelte világszerte a szegénységi küszöb - napi 1,25 dollár - alatt élők számát.

Robert Zoellick, a Világbank elnöke szerint a G20 csoport vezető szerepet játszhat a probléma enyhítésében. A Világbank emellett új magatartási kódex bevezetésén dolgozik az exporttilalmat elrendelő országok számára, és kívánatosnak tartja az élelmiszertartalékok mennyiségére és minőségére vonatkozó globális információáramlás javítását is.

Az élelmiszer-egyensúly javításával kapcsolatban tett világbanki intézkedések között a mezőgazdasági termelés kiterjesztésének elősegítése, a termelésbe vonható területek nagyságának növelése szerepel a szegény fejlődő országokban. Erre a Világbank évi 7 milliárd dollárt költ közvetlenül.

Az ázsiai országok fejlődéséről a tanácskozáson megállapították, hogy ezeket a gazdaságokat jelenleg elsősorban a túlhevülés és az infláció további növekedése fenyegeti. Tavaly a régió egésze 8 százalék felett növekedett, és az idei évre is csak kevéssel 7 százalék alatti ütem várható. Az IMF a túlhevülés elleni harcban elsősorban a makrogazdasági szigorítást javasolja.

Magyarországot a tanácskozáson Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter képviselte.