A bázisidőszakinál nagyobb hiány kialakulása azzal magyarázható, hogy a bevételek valamelyest nagyobb mértékben mérséklődtek, mint a kiadások.
A nemzeti számlák rendszere (ESA95) módszertani előírásai alapján összeállított adatok szerint 2009-ben a kormányzati szektor bevétele 11 949,5 milliárd Ft, kiadása 12 984,5 milliárd Ft, hiánya 1035,0 milliárd Ft volt.
A bevételek a 2008. évi 6%-os növekedést követően 2009-ben 0,9%-kal csökkentek. Nőttek ugyanakkor a termelési és az importadók (2,6%), ezen belül az áfabefizetések (8,0%), ami elsősorban az adókulcs július 1-jei emelésére vezethető vissza. A jövedelemadó-bevételek és a társadalombiztosítási hozzájárulások ugyanakkor erőteljesen csökkentek (9,1, illetve 7,3%-kal).
A kiadások a 2008. évi 3%-os növekedést követően 2009-ben kismértékben, 0,6%-kal mérséklődtek. Dinamikusan nőttek viszont a kiadásokon belül a kamatkiadások (10,4%) és a dologi kiadások (folyó termelőfelhasználás, 4,1%); ellenben a felhalmozási kiadások és a munkavállalói jövedelmek visszaestek (7,7, illetve 4,9%-kal). A pénzbeni társadalmi juttatások enyhén, 0,3%-kal csökkentek.
A költségvetés hiánya 2009-ben 30 milliárd Ft-tal magasabb az előző évinél. A hiány emelkedése a bevételek 0,9 és a kiadások 0,6%-os visszaesésének eredőjeként alakult ki.
2009. IV. negyedévben a kormányzati szektor hiánya 284,5 milliárd Ft volt, a negyedéves GDP 4,3%-a. A kiadások a IV. negyedévben lényegesen alacsonyabbak voltak (9,4%) az előző év azonos időszakához képest, ami elsősorban a pénzbeni társadalmi juttatások erőteljes visszaesésével (9,7%) – összhangban a 13. havi nyugdíj megszüntetésével – magyarázható. A bevételek 2,8%-kal csökkentek a 2008. IV. negyedévihez viszonyítva. A bevételeken belül legdinamikusabban az áfabefizetések nőttek (18,7%), miközben a jövedelemadó-bevételek esetében figyelhető meg a legerőteljesebb visszaesés (17,0%).
A kormányzati szektor „maastrichti” hiánya 2009-ben a nemzeti számlák előzetes adatai alapján 1056 milliárd Ft volt, a GDP 4,0%-a. Az adatokat a KSH a túlzott hiány eljárásról (Excessive Deficit Procedure – EDP) szóló jogszabály alapján, a nemzeti számlák európai rendszerében (ESA95) foglalt módszertani előírásoknak megfelelően jelentette az EU statisztikai hivatalának, az Eurostatnak. Az ESA és az EDP módszertana a swap-ügyletek elszámolásában eltér egymástól: az ESA a swap-ügyletekből származó kamatfizetéseket pénzügyi tranzakcióként, az EDP-jelentés tulajdonosi jövedelemként számolja el.
A kormányzati szektor adóssága az MNB adatai alapján 2009 végén 20 421 milliárd Ft volt, a GDP 78,3%-a.
Oszkó: jelképes a különbség
A pénzügyminiszter szerint jelképes a különbség a várt és az előzetes adatok szerinti eredményszemléletű államháztartási hiány között, amelynek alakulását még befolyásolhatják az önkormányzatok végleges adatai.
Oszkó Péter az MTI-nek csütörtökön elmondta: az előzetes adtok is igazolják, hogy a kormány "takarékos üzemmódban működött" hiszen a kormányzat által közvetlenül befolyásolható tételek alakulását mutató elsődleges egyenleg a vártnál jobb lett - a tervezett 0,5 százalékos GDP arányos többletnél is valamivel magasabb, 0,7 százalék. Ezt rontotta viszont a kamatkiadások többlete, miután a világgazdasági helyzetből adódóan magasabb kamatok miatt az adósságok utáni kötelezettségekre a tervezettnél többet kellett fordítani.
Az önkormányzatok pénzügyi beszámolóit április végén, május elején kapja meg a Pénzügyminisztérium - jegyezte meg Oszkó Péter, hangsúlyozva, hogy a notifikációs jelentésben szereplő adat így csak egy becslés. Utalt arra, hogy 2008-ban például az előzetes adat még hiányt mutatott az önkormányzatoknál, míg a végleges többletet. A most becsült adat szerint az önkormányzatok valamivel 90 milliárd forint feletti hiánya 0,1 százalékponttal magasabb GDP arányos hiányt mutat a vártnál.
A kormányzat kész a pesszimista becsléseket is közzé tenni - jegyezte meg ezzel kapcsolatban a pénzügyminiszter, leszögezve: "soha nem is volt kétséges, hogy a kormány teljesíti közzétételi kötelezettségeit".
Rekord mélységbe csökkent az alapkamat
Az IMF az új kormány miatt is aggódik
Valószínűleg túllépjük a hiány maximumát
MTI, Privátbankár