Éles szakszervezeti bírálatokat kapott a kormány

A munkaadók üdvözlik a kormány eddigi, a vállalkozások helyzetének javítása érdekében hozott intézkedéseit, velük szemben a szakszervezeti vezetők keményen bírálták a kabinet eddigi munkáját, elsősorban az érdemi lépéseket, a társadalmi párbeszédet és az OÉT összehívását hiányolták.

Orbán Viktor miniszterelnök kedden Budapesten értékelte a kormány első száz napját.  Zs. Szőke Zoltán, Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ) elnöke elmondta: a kormány elsődleges feladatának tekinti a gazdaság talpra állítását, és új munkahelyek megteremtését, és ebben számíthat az ÁFEOSZ támogatására. Az adórendszerben történt eddigi változások közül elismerően szólt a kis adók eltörléséről, valamint a társasági nyereségadó csökkentéséről.
   
A Széchenyi Tervről elmondta: a meghirdetett konzultáció keretében az ÁFEOSZ dolgozik ezen, és a tervek között szerepel, hogy egy közös, az egész munkaadói oldal álláspontját tükröző javaslatot készítenek a tervre vonatkozó koncepcióhoz.  Kiemelte a beszédből a miniszterelnöknek azt az ígéretét, hogy folytatódik az együttműködés és a nemzeti konzultációk sorozata, valamint hogy további, a munkát terhelő adókat és járulékokat kívánnak csökkenteni, segítve ezzel a munkahelyteremtést és a vállalkozásokat. 

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője az elmúlt száz napot értékelve elmondta: sikerült az első lépéseket megtenni egy rendezett világ felé, s a széthúzás után az együttműködés korát elindítani. Mesterházy Attila a kormányfő által elmondottakra sajtótájékoztatón úgy reagált: Orbán Viktor nem a valóságról, hanem a fejében lévő utópiákról beszélt. A szocialista pártelnök kijelentette: a miniszterelnök féligazságokat mondott, és fontos témákat került el.

A Magyar Iparszövetség a kormány minden olyan lépését támogatja, amely közép- és hosszú távon a magyar kis- és középvállalkozások versenyképességének javítását, valamint a költségvetés egyensúlyát és a foglalkoztatás bővítését szolgálja - mondta Vadász György, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) ügyvezető társelnöke.
   
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára hangsúlyozta: a vállalkozásoknak fontos tudniuk, hogy hogyan alakul az adó- és járulékpolitika, a 2011-es költségvetés, hogy mikor csatlakozunk az európai közös fizetőeszközhöz, valamint hogy az ország milyen hitel- és beruházás- politikát fog folytatni. Ugyancsak lényeges, hogy csökkentsék a vállalkozásokra nehezedő élőmunka-terheket, valamint hogy a vállalkozások a jövőben gyorsabban juthassanak pályázati forrásokhoz.

Az MTI által megkérdezett szakszervezeti szövetségi vezetők ugyanakkor elmondták: azzal, hogy a kormány nem hívta össze az OÉT-et, szerintük törvényt sért. Kuti László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) elnöke  a közszférát érintő eddigi kormányzati lépések sorozatát elfogadhatatlannak nevezte. Ide sorolta az indoklás nélküli elbocsátás lehetőségét. A 98 százalékos "büntetőadóról" elmondta: a menedzserszerződések nem a közszférában okoztak gondot, a nyilatkozók sokszor összekeverték a közszférát az állami vállalatokkal. A 2 milliós bérplafon a közalkalmazottaknak nem jelent nagy megrázkódtatást. Ez azonban inkább baj - utalt a pedagógusok alacsony bérére.
   

Vona Gábor közhelygyűjteménynek nevezte a kormányfő beszédét, hiányolva abból a konkrétumokat. Schiffer András, az LMP frakcióvezetője azt mondta: Orbán Viktor helyzetértékelésével több ponton egyetértenek, de az az út, amit a kormány választott, homlokegyenest ellenkezik azzal, ahogy az LMP megújítaná a demokráciát.

Gaskó István, a LIGA Szakszervezetek elnöke elmondta, az indoklás nélküli elbocsátás és a végkielégítés megadóztatása súlyos jogsérelmet jelent a munka világában. "Nem tudjuk, hogy mire készül a kormány a munka világában, csak rossz sejtéseink vannak " - mondta. Hangsúlyozta: többek között tárgyalni akarnak a személyi jövedelemadó rendszer változásáról, mert a LIGA nem támogatja az egykulcsos rendszert.
   
Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke is azt kifogásolta egyebek között, hogy a kormány "élő emberrel nem állt szóba még magán kívül". Semmiféle egyeztetés nem történt, a nemzeti konzultáció sem tekinthető annak, noha a kormány több olyan törvényt is alkotott, amely a munka világát érinti. Borsik János, az Autonóm Szakszervezeti Szövetség elnöke rámutatott: a túlhatalom nem teszi feleslegessé, sőt indokoltabbá teszi a társadalmi párbeszédet.

Zs. Szőke Zoltán, az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkaadói oldalának soros elnöke is kifejezte reményét, hogy mielőbb az OÉT keretei között vitathatják meg a jövőbeli intézkedéseket, így például a költségvetést és az adóváltoztatásokat.

Ön szerint hogyan muzsikált a kormány az első 100 napban? Szavazzon!

MTI, Privátbankár