1p

Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben?
Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor
és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!

Találkozzunk személyesen!

2024. november 21. 16:00 Budapest

Részletek és jelentkezés itt

Az elrettentés a célja az APEH-nek a vagyonosodási vizsgálatokkal – mondta a Gazdasági Rádióban Vámosi Nagy Szabolcs, az Ernst and Young adószakértője
Az elrettentés, és nem a tényleges adóbevételek beszedése a célja az APEH-nek a vagyonosodási vizsgálatokkal – mondta a Gazdasági Rádió Nap Vendége című műsorában Vámosi Nagy Szabolcs, az Ernst and Young adószakértője, aki korábban 36 évet töltött az állami adóigazgatásban, éveken keresztül volt az APEH-elnökhelyettese. Az adótudatosság hiányát a rendszeres idegenuralom és a rendszerváltáskori szigorítás elmaradásának a számlájára írja. Részlet Emőd Pál beszélgetéséből.

Idén legalább 10 ezer vagyonosodási vizsgálatot tervez az APEH. Miért csak most került előtérbe ez az ellenőrzési forma?

Már a hetvenes években is végeztünk vagyonosodási vizsgálatokat, de a miniszterelnök tavaly nyári bejelentése az ellenőrzések számának megsokszorozásáról adott egy újabb lökést az APEH-nek. Márpedig, ha a kormányfő kér valami, akkor az adóhivatal „vigyázzba áll” és teljesíti a kérést, erre utal, hogy 3 ezer vizsgálatot már el is kezdtek. Az ilyen ellenőrzéseknek inkább preventív szerepük van. A ráfordított revizori munkamennyiség és közvetlen állami bevétel (adóhiány, bírság pótlék) nem áll olyan arányban, mintha ugyanezen idő alatt cégeket vizsgálnák. A hosszú távú hatása viszont megkérdőjelezhetetlen.

Sajtóhírek szerint egy-egy vizsgálat 6-8-10 millió forintos bevételt hoz. Ezek korrekt számok?

A korábbi 4-600 vizsgálatból átlagosan évente 2-3 milliárd forint folyt be. Az elmúlt években már kialakult a vagyonosodási vizsgálatok gyakorlata, felkészültebbek a revizorok, kiderült, hol vannak jogszabályi lyukak. Ráadásul az adózás rendjéről szóló jogszabály módosításával szigorúbb lett az adózóra háruló a bizonyítási teher. Néhány éve még kibúvó volt a „kaptam a nagymamától százmillió forintot” indoklás, miközben a nagymama kegydíjon élt. Ma már ez nem lehetséges.

Megfordult a bizonyítási teher, vagy csak szigorúbb lett?

Korábban is az adózónak kellett magyarázkodnia, ezt nehezítették meg. Az adózónak mindig is bizonyítani kellett, hogy ha minimálbér után adózik, miből vette a nagy értékű házát, miből fedezte drága utazásait. Adóügyi forrásból legálisan származik, ha örökölte, ajándékba kapta, és ezt igazolni is tudja, ha az illetéket megfizette. Régebben a vagyonvizsgálatoknak tipikus ellenőrzési célpontja volt a „tartósan, veszteségesen működő” kis és közepes vállalkozás. Ezeknél a cégeknél úgy könyvelnek, a veszteséget úgy lehet pénzügyileg ellentételezni, hogy a tulajdonos hitelezett tagi kölcsönnel. Egyszerű volt az eset, azt mondta a vállalkozó, hogy betett 100 milliót, már csak meg kellett kérdezni, hogy miből. Úgy gondolom, hogy a vizsgálatok egy része ezen cégek ellen indul el most is, a veszteséges cégbe betett pénzek eredetét vizsgálják, ha nem igazolják a bevallások, hogy volt jövedelme erre. 

Mennyire bonyolult a vagyonosodási vizsgálatok előkészítése?

Nem egyszerű, a revizor ott kezdi, hogy megnézi a bevallást, ha volt magas adózott jövedelem, már hagyja is. Könnyíti a helyzetet az illetékhivatal integrálása az APEH szervezetébe, a közvetlen adatmozgás gyorsabb, mint a hivatalok közötti. Ráadásul a vizsgálatoknál nem a közvetlen hatás a fontos, hanem a megelőzés. Ha sokat hallanak ilyen ellenőrzésről, elgondolkoznak azon, hogy megéri-e kockáztatni. Találkoztunk már ilyen hatással, amikor a 90-es évek elején általános kötelező vagyonnyilatkozatot kell beadni, aztán az AB megsemmisítette a jogszabályt. Akkoriban a jómódú ismerőseim egy része hívogatott, hogy mit írjon, féltek az elszámoltatástól. Pedig az akkori szabályozás még azt sem tette lehetővé, hogy az adóhivatal a bankszámlákba betekinthessen.

Mikor éri el az ellenőrzési mechanizmus azt a szintet, hogy mindenki azt gondolja, nem érdemes adót csalni, mert többe kerül, mintha bevallaná?

A magyar adózási tudat hiánya több dologra vezethető vissza. A gyökerei a rendszeres idegenuralomból fakadnak, gondoljunk csak arra, amikor a törökök itt voltak, inkább sertést termeltek a gazdák, mert a marhát elhajtották a mohamedánok, a sertéshez nem nyúltak. Az „ezeknek nem adózunk” mentalitás sokáig fennmaradt, gyakorlatilag a Bach-korszakban az adómegtagadás minősült az igazi passzív rezisztenciának.

Ma sem tartunk előrébb?

Hiányzik az a középosztály, amelyik öntudatosan az országgal közös sorsot vállal, önként hozzájárul a közös költségekhez, ugyanakkor fontosnak tartja, hogy a véleményét, szavazatát figyelembe vegyék. És persze hiányzik a kényszerítő erő is. A bankszámlákba is csak azóta tekinthet be az APEH, mióta az ország kérte felvételét az OECD-be. Amikor erről tárgyaltam egy amerikai delegációval, hanyatt vágták magukat, amikor kiderült, hogy itt ekkora a demokrácia. Később az egyik feltétel éppen a betekintés engedélyezése volt a tárgyalások során. Persze ehhez tudni kell, hogy Amerikában az adócsalás „megelőzi” a gyilkosságot is. Nem véletlen, maga az ország is egy adóproblémának köszönheti létét, mivel a bostoni tealázadás is az angol vámszabályok miatt kezdődött.
Ráadásul a 87-88-as adóreform ellenőrzési mechanizmusa egy más rendszerre volt kitalálva. Mégsem mertek ehhez hozzányúlni, szigorítani a rendszerváltás éveiben. Szemet hunyt az adóhatóság a feketegazdaság térnyerése felett is ezekben az időkben, a háttérben az a ki nem mondott gondolat húzódott meg, hogy az innen teremtődött tőke is segíti a tulajdoni viszonyok átrendeződését.

Az akkori 6 ezerről mára 14 ezerre duzzadt az APEH létszáma.

Igen, ez soknak tűnik, de a feladatok mennyisége ennél is dinamikusabban nőtt. A TB-jogviszonyok és az illetékek ügye is adóhivatal hatáskörébe tartozik, ehhez most még hozzácsapják az adóhivatali szempontból  - szerintem nevetséges  - tévédíjat is.

APEH-ellenőrzések: kik állnak a célkeresztben?
Van, akinek kitolták és van, akivel kitoltak
A luxus továbbra is kell, az átlagos nem annyira
Vagyonosodási vizsgálatok:már munkában a revizorok
APEH-vizsgálatok, szaporodó offshore cégek
Vagyonosodás: a miniszterek átmentek a vizsgán
Címkék: Cikkek

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Cikkek Megújult a Privátbankár!!
Privátbankár.hu | 2011. november 15. 15:35
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
Cikkek További árfolyamok >>
Privátbankár.hu | 2011. november 9. 10:05
 
Cikkek Skandináviában sincs minden rendben
Privátbankár.hu | 2011. november 3. 18:02
Folytatódik a dán lejtmenet jövőre is, a skandináv ország gazdasága tovább lassul, egyre nehézkesebb a hitelezés, és tovább csökkennek a lakásárak
Cikkek Papandreu lemondott a népszavazásról
Privátbankár.hu | 2011. november 3. 16:21
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Cikkek Papandreu nem mond le - még
Privátbankár.hu | 2011. november 3. 14:05
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
Cikkek A bankokat kérdezi a kormány, mi legyen a devizahitelesekkel
Privátbankár.hu | 2011. november 3. 13:50
Újra tárgyalóasztalhoz ülnek a bankok a kormánnyal, az NGM várja a javaslatokat a szektor szereplőitől. Az már biztos, hogy feltőkésítik az MFB-t
Cikkek Sehol egy biztonságos magyar bank?
Privátbankár.hu | 2011. november 3. 13:36
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Cikkek A mauríciuszi devizát a költségvetési tervek gyengítik
Privátbankár.hu | 2011. november 3. 12:47
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke. Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.   Privátbankár
Cikkek A kormány átvállalja Várpalota devizahitelét - a jó lobbi miatt
Privátbankár.hu | 2011. november 3. 11:48
Várpalota polgármesterének lobbitevékenységét a kormány azzal ismeri el, hogy kifizeti a kistérség devizatartozását
Cikkek Kollektív szerződések: már most nyomást gyakorolnak a munkaadók
Privátbankár.hu | 2011. november 3. 11:21
A jövő évi költségcsökkentések jegyében több munkáltató nyomásgyakorlásba kezdett, jelezvén, hogy felbontanák a kollektív szerződéseket
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG