A Magyar Nemzeti Bank a politikai nyomásgyakorlás újabb eszközének tekinti és visszautasítja Budai Gyula kormánybiztos vádjait Budai nem is jogosult a vizsgálódásra?
A Magyar Nemzeti Bank visszautasítja azokat a vádakat, melyeket ezúttal Budai Gyula kormánybiztos fogalmaz meg az MNB gazdálkodásával kapcsolatban. Budai Gyula 2011. október 11-én, levélben fordult a Magyar Nemzeti Bankhoz, érdeklődve bizonyos gazdálkodási kérdések iránt. A Budai Gyula levelében hivatkozott, az elszámoltatási és a korrupcióellenes kormányzati feladatok összehangolásáért felelős kormánybiztos kinevezéséről és feladatairól szóló 1236/2010. (XI. 16.) Korm. határozat hatálya alá az MNB nem tartozik, ekként a kormánybiztos nem jogosult az MNB-től tájékoztatás kérésére, még kevésbé a valóságot nem tükröző állítások megfogalmazására - írja a jegybank.
A Magyar Nemzeti Bank gazdálkodását törvényben rögzített szervek, így az MNB Felügyelő Bizottsága, valamint az Állami Számvevőszék vizsgálja, mely szervek az elmúlt időszakban teljesítették, teljesítik ellenőrzési kötelezettségüket – így a Budai Gyula által említett ügyekben is vizsgálatot folytattak. Az Állami Számvevőszék vizsgálatát még nem zárta le a jegybanknál.
Nem volt összeférhetetlenség
Amint azt a Magyar Nemzeti Bank az MNB Felügyelő Bizottsága által a B&P Social Branding szerződése kapcsán folytatott vizsgálata során már jelezte, a nevezett esetben összeférhetetlenség nem állt, nem állhatott fönn.
Budai Gyula szerint bár a céggel 2008. szeptemberben történt a szerződéskötés, Iglódi-Csató Judit csak decemberben jelezte az összeférhetetlenséget Simor Andrásnak, aki utasított az azonnali szerződésbontásra, amely 2009 februárjában történt meg, azzal, hogy "a felbontásra való tekintettel még két hónap kifizetendő". Budai Gyula tájékoztatása szerint a 2009. januári és februári hónapokra vonatkozó teljesítésigazolások - kétszer 600 ezer forintról - hiányoznak.
A jegybank ezzel szemben azt írja: Iglódi-Csató Judit, a kommunikációs terület akkori vezetője 2008.12.05-én írásban jelezte az MNB elnökének, hogy a férje tulajdonában lévő NetAktív Kft. 2009. első félévének végén új közös vállalatot alapít Braun Róbert cégével. A cégegyesülés jogilag ekkor még nem jött létre, így az összeférhetetlenség esete nem állt fenn. Jóllehet, az összeférhetetlenség esete jogilag nem állt fenn, ennek ellenére Simor András elnök 2008.12.08-i levelében arra szólította fel Iglódi-Csató Juditot, hogy a határozott időtartalmú szerződést annak lejárta előtt az MNB bontsa fel a B&P Social Branding Kft.-vel. A 2008. novemberi sajtóbejelentések a cégegyesítés tervéről, az erre vonatkozó szándékról szólnak. Jogilag az egyesülés mintegy 9 hónappal később, 2009. szeptember 4-én történt meg.
A közlemény szerint Budai Gyula alaptalanul gyanúsítja a Magyar Nemzeti Bankot azzal, hogy a B&P Social Branding Kft.-vel kötött szerződéssel összefüggésben a 2009. januári és februári hónapokra vonatkozó teljesítésigazolások - kétszer 600 ezer forintról - hiányoznak.
Az arculatváltás költségeit sokallja a kormánybiztos
Budai Gyula arculatváltással kapcsolatos állítása a jegybank szerint szintén nincs összhangban a valós tényekkel.
A kormánybiztos szerint a jegybanki arculatváltásra szánt keretet 32 millió forinttal lépték túl a szerződő cégek.
A jegybank azt írja: az intézményi márkafrissítés teljes kiadása 45,7 millió forint volt. Ennek megközelítőleg fele a tervezés és az azt megalapozó kutatások díja, a fennmaradó hányad jelentős része olyan kiadás, amely arculatváltás nélkül is jelentkezett volna. A 45,7 millió forint egyébként a jegybank éves működési költségeinek alig több mint 0,3%-a. Érdemes talán az összehasonlítás kedvéért azt is megemlíteni, hogy a jegybank működési költségei 2010-ben közel 1 milliárd forinttal csökkentek, ez az összeg több mint hússzorosa az arculatváltás költségeinek.
A jegybank szerint tényekkel nem támasztható alá Budai Gyula azon állítása sem, mely szerint Media Insight Kft.-vel kötött szerződést eredményező a pályázat során az MNB megszegte volna a törvény előírásait.
Privátbankár
A luxustermékek egyik jellemzője volt, hogy a piacuk válságálló, érzéketlenek az általános kereslet hullámzására, ám ez sem látszik már örök igazságnak. 
