
A tudósok már korábban is tudták, hogy az egereket (és más állatokat) vonzza a harc. Azt azonban eddig nem tudták, miképp érintett ebben az agy.
A Psychpharmacology magazin heti számában publikált tanulmány szerint az agynak ugyanazok a területei felelősek az erőszak utáni vágyakozásért, mint amelyek általában a jutalomként értékelt eseményeket feldolgozzák.
A kutatók azt állítják: az emberek gyakorlatilag éppen úgy vágynak az erőszakra, mint a szexre, az ételre vagy a drogokra. |
A kísérletek során a kutatók egy hím és egy nőstény egeret helyeztek egy ketrecbe. Ezután a nőstényt kivették, majd helyére egy úgynevezett behatoló hímet tettek. A terület birtokosának számító „bentlakó” egérben ez agresszív viselkedést váltott ki. Az agresszió árulkodó jelei az egereknél a farok rázása, oldalazó testhelyzet felvétele, majd verekedés és harapás voltak.
Az egeret megtanították, hogy ha orrával megbök egy gombot, a korábban elüldözött behatoló újra megjelenik. Azt tapasztalták, hogy a védekező egér állandóan bökdösi az orrával a gombot, hogy harcolhasson a behatolóval – a kutatók szerint ez azt jelenti, hogy számára az erőszak egyfajta jutalmat jelentett. „A kísérletekből kiderült számunkra, hogy az egyén szándékosan keresi az agresszív találkozás lehetőségét, mivel a jutalom élményét várja tőle” – mondta Kennedy.
Ahhoz, hogy megvizsgálják, az agyi jutalmazó pályának van-e szerepe a folyamatban, egy olyan anyagot juttattak az egér szervezetébe, amely blokkolja a dopamin eljutását egyes agyi részekbe, melyek igazoltan részt vesznek a jutalom hatására létrejövő ingerek kialakításában. Az ily módon kezelt egerek már nem ragaszkodtak annyira ahhoz, hogy megverekedhessenek a betolakodóval. „Most először látjuk igazoltnak, hogy az agresszió önmagában is motivációs tényező, és a dopamin ebben kritikus szerepet játszik.”
Kennedy elmondása szerint a kísérletnek fontos emberi vonatkozásai vannak. A jutalom-pálya sok hasonlóságot mutat az emberek és az egerek agyában. „Az agresszió erőteljesen jellemző a gerincesekre, és különösen igaz ez az emlősökre. Majd’ minden emlős agresszív valamilyen szempontból.”
„Ennek igen fontos evolúciós szerepe van: segít a saját területek megvédésében, a pár megvédésében, valamint nőstények esetén az utódok megvédésében” – tette hozzá Kennedy. A kutató azonban azt is elmondta: bár más állatoknál az agresszivitásnak fontos célja lehet, a modern emberi társadalmakban ez inkább hátrány, és számos problémához vezet.
A fegyverviselés, mint ősi amerikai jog
Ha a gyerek tv-t néz: minek hozzá apu, anyu?
Hajproblémák? Ne hagyja, hogy megkopasszák!
A tesztoszteron bunkóvá tesz?
Már tudjuk, kitől kaptuk a szifiliszt
Már megint elfelejtette? Menjen inkább aludni!
LiveScience