.jpg)
Mindez a szakszervezeteket nem győzte meg, kifejezték: továbbra sem támogatják az előterjesztést. A munkaadói oldal nem volt elutasító, az után érdeklődött, hogy miként kívánja a kormány biztosítani a járulékfizetők kontrollját, illetve milyen elképzelései vannak az önálló munkaegészségügyi biztosítási ágazatról. Javaslatként fogalmazták meg, hogy a reformnak számolnia kellene a jelenleg hálapénzből befolyó összegekkel, ezeket is valamilyen formában hasznosítva.
Az államtitkár a munkáltatói kérdésre válaszolva elmondta: az előterjesztésből valóban kimaradt a járulékfizetők kontrolljának módja, ezen most dolgoznak. Az önálló, kockázatalapú munkaegészségügyi biztosítási ágazat létrehozásával továbbra is egyetértenek, de az előterjesztésben nem tudtak minden szakmai kérdéssel foglalkozni.
A hálapénzről szólva az államtitkár hangsúlyozta: megszűnésének egyik feltétele az egészségügyben dolgozók középtávú kereseti felzárkóztatása. A megszüntetésben szerepet játszhat, ha a reform során pontosan meghatározzák, hogy mi tartozik az egészségügyi alapszolgáltatási csomagba, s mi az, amit ezen felül lehet legálisan megvásárolni többletszolgáltatásként.
Kincses Gyula rámutatott: a pénztárakban lévő 51 százalékos állami tulajdon garancia arra, hogy az állami felelősség érvényesíthetősége továbbra is fennálljon. Az üzleti biztosítóknak viszont így is megérheti kihasználni a jogszabályok által kijelölt kereteket. Üzleti hasznot hozhat ez számukra úgy, hogy közben javul a hatékonyság, illetve garantálható a biztosítottak érdekeinek érvényesülése. A kockázatközösség továbbra is fennmarad - hangsúlyozta az államtitkár.
Az egészségbiztosítás reformja már régóta igény, de soha nem volt ehhez politikai akarat, konfliktus felvállalási készség. Rámutatott: az 1 százalék körüli működési költség nem erény, hanem a rossz hatékonyság egyik magyarázata. Négy százalékos működési költség kell ahhoz, hogy az ezer milliárd forint nagyságrendű összeget szakszerűen, hatékonyan, ellenőrzötten lehessen felhasználni. Ma nincs mód arra, hogy ellenőrizzék, mennyire jogosak a szolgáltatók által felszámított költségek - jegyezte meg.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy a táppénzrendszerrel miért nem foglalkozik az előterjesztés, elmondta: ma még nincs döntés arról, hogy a természetbeni szolgáltatásoktól külön, egy másik tárca foglalkozzon-e a táppénzzel. Ez egy egészen más logikájú szolgáltatás. Ugyancsak kérdésre válaszolva szólt arról, hogy a javasolt reform középtávon nem okozhat járulékemelést.
A szakszervezetek kifejezték: a több biztosítót még elfogadják, de az ületi profitérdeket már nem. Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke megerősítette: ha nem lesz változás a törvény normatervezetének szövegében, akkor november 21-jén tiltakozó akciót tartanak. Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint a javasolt modell nem garantálja a kockázatközösséget, ez ellen tiltakoznak. Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke szerint a kockázatközösségek és az üzleti, profitérdekű biztosítást nem lehet összekeverni, együtt alkalmazni.
Kovács beszólt: politikai alapon privatizálnak!
Két kupacba gyűjtsük a vizitdíj-nyugtákat
"Köze nem lesz a biztosítóknak a betegekhez"
MTI