Eurónk nincs, de bizottságunk lesz hozzá

Bajnai Gordon közzétette részletes programját. Az eddig kiszivárgott részleteken kívül vannak új elemek a miniszterelnök egyéves válságkezelő csomagjában. Határidők, számok és százalékok - ki mennyit veszt vagy nyer a következő egy évben?

A Bajnai-kabinet úgy számol, hogy a 2009-ben tervezett intézkedések hatására a strukturálisan igazított GDP-arányos elsődleges egyenleg már ebben az évben is jelentősen, 2 százalékponttal javul, és eléri a 3 százalékot, 2010-ben a mutató már 4 százalék lehet, és tartósan ezen a szinten is marad. Az államadósság 2010-ben tetőzik, majd a gazdasági növekedés várható beindulásával párhuzamosan dinamikusan csökkenni kezd.

Hogy a kormány milyen számokkal operál, arról már hírt adtunk a Privátbankáron, de milyen intézkedések társulnak a számokhoz? A kiszivárgott információkon kívül a most közzé tett részletes programban vannak új elemek is. A Privátbankár most ezeket veszi sorra.

Felügyeljük, amink még nincs

"A gazdasági válság megmutatta, hogy az eurózónához való csatlakozás a tartós pénzügyi biztonság egyik záloga - olvasható az kormány részletes programtervében. Magyarország számára az euró bevezetése egy olyan középtávú nemzeti cél, amely felvázolja, milyen gazdaságpolitikát kell folytatnunk. A programban szereplő intézkedések hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarország fenntartható módon teljesítse az Európai Unió által előírt feltételeket.
A kormánynak szándékában áll kezdeményezni olyan Nemzeti Eurófelügyelő Bizottság felállítását, amely folyamatosan nyomon követi a makrogazdasági helyzet, az arra adandó válaszok és az euró bevezetéséhez szükséges feltételek teljesítésének összhangját."

Járulékcsökkentés

Amit már eddig is tudtunk: Így számolnak Bajnaiék - részletek 25 százalékos áfa: most, vagy soha?  Bajnai: együtt kell sírnunk!  Oszkó: a lehető legjobb csomagon dolgozunk

A munkakínálat növekedését az önkéntes adófizetés nagyobb arányú térnyerésével egyidejűleg az átlagbér sávjában és az azt valamivel meghaladó jövedelmek körében javasolt elérni, különös tekintettel arra, hogy az annál alacsonyabb jövedelmekre nézve a munkavállalói adóterhelés jelenleg is alacsony.
Ennek érdekében csökkennek a munkaadók által fizetett járulékok és hozzájárulások:

• A munkakereslet növelése, vagy legalábbis rövid távon szinten tartása érdekében 5 százalékpontos járulékcsökkentés, 2009. július 1-től a minimálbér kétszereséig, 2010-től minden jövedelemre.

• A tételes eho megszüntetése 2010-től.

Ezen intézkedések együttes hatásaként a munkaadói járulékok az alacsony jövedelmi szinten jobban csökkennek, a minimálbér szintjén a csökkenés a bruttó bér 7,7 %-a, az átlagbér környékén közel 6%-a.

Csökken a magánszemélyek adó- és járulékterhelése:

• Az adótáblában a sávhatár 2009-ben 1,9 millió forintra emelkedik, az adókulcsok és az adójóváírás a jelenleg hatályoshoz képest nem változnak.

• Az aktivitást növelő és a jövedelmek fehérítését elősegítő intézkedések részeként 2010-től az adóterhelés egyenletesebbé tétele érdekében a személyi jövedelemadó alapja megváltozik. A transzparens összbruttósítás módszeréhez közelítve az adó alapja a bruttó bérnek az új járulékmértekkel növelt összege lesz. Az alsó adókulcs 15-17%-ra, a felső kulcs 33-35%-ra csökkenhet. Az alsó sávhatár 4-5 millió forintra emelkedik.

A konkrét paraméterek meghatározásakor követelmény, hogy:
- az adózók legalább 90 százaléka az adótábla első kulcsa alá tartozzon,
- a foglalkoztatás szintjét befolyásoló adóék valamennyi keresetszinten csökkenjen, a minimálbér szintjén legalább 3 százalékponttal, az átlagkereset esetében közel 5-7 százalékponttal.
- a munkavállalói aktivitás szempontjából meghatározó marginális adóteher jelenlegi 45 százalékos szintje jelentősen csökkenjen.
- a minimálbér szintjén a nettó kereset nem csökkenhet, a minimálbér kétszeresét meghaladóan a nettó kereset növekedjék, viszont a magasabb jövedelmek esetében ez a növekedés csökkenjen.

A szolidaritási elv érvényesítése megköveteli a magánszemélyek különadójának – az adóegyszerűsítés szempontjait is figyelembe vevő – a válság idejére történő megtartását.

Célzottabb szociális rendszer - 300 nap

Hogy néz ki egy válságkezelő kormányprogram? ITT megtekintheti.

Célzottabb szociális rendszert akar kialakítani Bajnai Gordon, aki szerint Magyarország teherbíró képességénél sokkal többet költ szociális kiadásokra. Mikortól maximalizálják a GYES-t és mikortól függesztik fel a lakástámogatásokat?

"Gyermekgondozási segélyek folyósításának időtartamát 2 évben maximáljuk. Az intézkedés célja a gyermeket vállaló nők munkaerő-piaci aktivitásának növelése. Az intézkedés a hatályba lépését követő 300 nap múlva született gyermekeket és szüleiket érinti először. A gyermekgondozást érintő bővebb intézkedésről a leírás az aktivitásösztönző lépések között található.

2009. július 1-től az újonnan igényelhető lakástámogatások felfüggesztése. A válságra való tekintettel a lakásépítési kedvezményt („szocpolt”) és az állami kamattámogatásos lakáshiteleket a továbbiakban nem lehet igénybe venni. Az intézkedés célja elsősorban a lakástámogatási kiadások csökkentése. Ezzel párhuzamosan meg kell kezdeni egy új lakás- és bérlakás-támogatási rendszer kialakítását, a mainál szigorúbb rászorultsági kritériumok mellett.

Gáz- és távhőár-kompenzáció fokozatos kivezetése. A világpiaci energiaárak csökkenése lehetővé teszi a gáz- és távhőár-kompenzáció fokozatos kivezetését. Az energiafelhasználás terén irányváltást hajtunk végre: az energiatakarékosságot és az energiahatékonyság javítását helyezve az intézkedések középpontjába a gáz- és távhőár-kompenzáció helyett. Az árkompenzációk fokozatos megszüntetése a kiadások csökkentése mellett hosszú távon mérsékli a lakosság energiaköltségeit és egyben hozzájárul az energiaellátás biztonságának javításához, valamint az EU klímavédelmi követelményeinek teljesítéséhez is. Fontos szempont, hogy az energiahatékonyságot növelő intézkedések egyúttal keresletet támasztanak az építőipar és beszállítói területén, hozzájárulva a munkahelyek megőrzéséhez.

A táppénz általános mértékének csökkentése. A táppénz általános mértéke 2 évnél hosszabb biztosítási jogviszony esetében 70%-ról 60%-ra, rövidebb időszak esetén 60%-ról 50%-ra csökken. Megvizsgáljuk továbbá annak lehetőségét, hogy az egyéb támogatásokhoz hasonlóan a táppénz esetében bizonyos jövedelemhatár mellett maximáljuk a juttatást


Adókikerülés visszaszorítása

• Adóparadicsomba menekített jövedelem és a vagyon adóalapba vonása

o az adóparadicsomokban alapított ún. ellenőrzött külföldi társaságok fogalmának pontosítása, és adókötelezettségük kiszélesítése nem csupán az onnan kivont, de az oda allokált jövedelemre is, mind magánszemélyek mind társaságok vonatkozásában

• Forrásadóztatás: forrásadók bevezetése, visszavezetése (ez praktikusan olyan országokba történő kifizetéseket érinthet, amelyekkel nincs kettős adóegyezményünk), ami vonatkozna a belföldi forrásból fizetett kamatra és jogdíjra, a belföldi társaságok részesedésének értékesítéséből származó árfolyamnyereségre, esetlegesen ilyen országokba fizetett egyéb szolgáltatási díjakra is.
  

•  Járulékalapnak a tevékenység valós értékéhez való igazítása.

•  A hatékonyabb, és méltányos, általánosan érvényesíthető illetékbeszedés érdekében az ingatlanügyletekre fizetendő illetékek rendszere átalakul.

• Egyszerűsítés: A tőkére rakodó terhek enyhítése és az egységes társasági jövedelemadóztatás bevezetése érdekében a társasági adóalap szélesítése mellett a vállalkozások különadójának megszüntetése. A jogdíj- és kamatkedvezmények, valamint a beruházáshoz, a kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó és a holdingközpontok létrejöttét segítő kedvezmények kivételével az adóalap-kedvezmények megszűnnek, az adókulcs 19 százalékra emelkedik. Az előző években megkezdett egyszerűsítést szolgáló és az adóbázis szélesítésére vonatkozó lépések folytatásaként 2010-től az szja-kedvezmények a családi kedvezmény és a hosszú távú megtakarításokhoz (önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári és nyugdíj-előtakarékossági befizetések) kapcsolódó adókiutalás kivételével megszűnnek. Az adóbázis szélesítése érdekében vizsgálandók egyes adómentes természetbeni és pénzbeli juttatások adó alá vonásának lehetőségei, melyek egyszersmind a foglalkoztatás adóterhelésének csökkentésére fordítható források fedezetéül is szolgálhatnak. A vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében az adóbevallási rendszer egyszerűsítésének folytatása, adóbevallások összevonása.
  

Privátbankár