Ewald Nowotny, aki az osztrák jegybank kormányzója is, kedden Bécsben úgy vélte, hogy Európa a szükséges gyors lépéseket megtette, így nem érzékelhetők az itteni pénzügyi rendszerre leselkedő alapvető kockázatok. A rendszer szempontjából fontos európai bank összeomlását az EKB nem engedi meg - emelte ki.
Megjegyezte: "ami aggasztó, hogy olyan fejleményeket láthatunk a pénzügyi rendszerben, amelyekre a II. világháború óta nem volt példa." A legnagyobb bizonytalanságot most az amerikai bankmentő csomagnak a washingtoni képviselőház általi elutasítása kelti - húzta alá.
Rómában Giulio Tremonti olasz gazdasági miniszter, miután az olasz pénzügyi vezetés képviselőivel találkozott, úgy értékelte, hogy a pénzügyi piacok jelenlegi válságának korlátozott hatása lesz Olaszországra. Közölte, hogy vizsgálataik megerősítették: a pénzügyi válság következményeit az olasz bank- és biztosítói szektor kezelni képes, ezek likviditási helyzete megfelelő.
Varsóban Jacek Rostowski pénzügyminiszter kijelentette: a mostani pénzügyi felforduláson az ország - hála erőteljes gazdasági növekedésének és kiegyensúlyozott gazdaságának, - túl tudja tenni magát, a lengyel gazdaság különösen jól ellenáll a pénzügyi válság hatásainak. Megjegyezte: a lengyel bankok nem üzleteltek az amerikai bankok számára problémákat okozó értékpapírokkal.
Nincsenek jelei a globális pénzügyi zavar kihatásainak Szlovákiában - jelentette ki Ivan Sramko, a szlovák jegybank kormányzója. Nem volt szó a bank igazgató tanácsának ülésén az alapkamat változtatásáról, viszont megállapítást nyert, hogy az infláció és a gazdaság kibocsátása az előrejelzéseknek megfelelően alakul, s egyelőre a bérek azok, melyek a kívánatosnál jobban nőnek.
A német kancellár az amerikai képviselőház által elutasított pénzügyi mentőcsomag elfogadását sürgette. Angela Merkel nyilatkozata egyértelműen jelzi, hogy Németországban mind nagyobb az aggodalom a nemzetközi pénzpiaci válság - már megkezdődött - begyűrűzése miatt.
Friss tőzsdei árfolyamok a Privátbankáron Legfrissebb devizaárfolyamok a Privátbankáron |
Sajtóértekezletén a kancellár azt hangoztatta, hogy nézete szerint az amerikai mentőcsomag mielőbbi elfogadására van szükség. Merkel úgy vélte: a csomagnak "hihetetlenül nagy jelentősége" van a bizalom helyreállítása érdekében mind a gazdaság szereplői, mind az emberek számára.
A kancellár ugyanakkor védelmébe vette azt az intézkedést, amelynek keretében a német állam és magánbankok együttesen 35 milliárd eurós hitelsegélyt fogadtak el a Hypo Real Estate támogatására. Értesülések szerint Peer Steinbrück pénzügyminiszter a legközelebbi jövőben tájékoztatja a parlamenti pártokat a német segélycsomagról amelyben a kormány részesedése több mint 25 milliárdot tesz ki.
Ulrich Wilhelm kormányszóvivő szerint a likviditási segéllyel a pénzügyi válság kiterjedését kívánják megakadályozni. A kormányzat garanciavállalására szükség volt annak érdekében is, hogy a magánbankok közreműködését biztosítsák.
A hitelsegélyből remény szerint a müncheni cég rövid és közép távú fizetési kötelezettségeinek teljesítését sikerül biztosítani. A HRE az elmúlt időszakban jelentős pénzösszegeket fektetett be amerikai jelzálogügyletekbe, s a válság kialakulása nyomán maga is súlyos helyzetbe került. Egyes értesülések szerint a tekintélyes ingatlanfinanszírozó konszernt már az összeomlás veszélye fenyegette.
Németországban ugyanakkor mind nagyobb az aggodalom, hogy a Hypo Real Estate számára nyújtott garancia erősen veszélyeztetheti a költségvetési célkitűzéseket és ezáltal újabb terheket róhat az adófizetőkre. A pénzügyi válság hatásaként a kormány már amúgy is arra készül, hogy jelentősen mérsékelje a jövő évi gazdasági növekedési előirányzatot.
"Indokolt volt az óvatosság"
A pénzügyi válság alapvető tanulsága, hogy a szabályozás és a felügyeleti rendszer nem volt elég hatékony ahhoz, hogy időben feltárja a felelőtlen kockázatvállalást; ezzel szembe kell nézni és megtenni a szükséges változtatásokat - nyilatkozta az MTI-nek Nyers Rezső, a Magyar Bankszövetség főtitkára.
A felügyeleti tevékenységet a főtitkár szerint sokkal nemzetközibbé kellene tenni és a felügyeleti kultúrákat közelebb kellene hozni egymáshoz. Jelentősek az eltérések abban, hogy ki, milyen módszerekkel felügyel, ez is hozzájárul ahhoz, hogy a felügyelés nem kellően hatékony. A nemzetközi normák többé-kevésbé azonosak, de az EU és az Egyesült Államok gyakorlata között lényeges különbségek vannak - mondta Nyers Rezső.
A főtitkár szerint a magyar hitelezési gyakorlat alapvetően különbözik az amerikaitól és az angoltól. Míg náluk a hitel értéke 10-20 százalékkal meghaladhatja a lakásét, Magyarországon a hitel/fedezet arány jellemzően 70 százalék. Erre vonatkozóan évek óta érvényben van egy ajánlás, amit a bankok betartanak, a fogyasztók pedig bírálnak. Most bebizonyosodott, hogy az óvatosság mindig indokolt, akkor is, amikor látszólag minden rendben van - tette hozzá.
További eltérés, hogy az Európai Unióban a szabályozás eddig is törekedett arra, hogy ugyanazon kockázatokra ugyanazon szabályok vonatkozzanak, szemben az Egyesült Államokkal, ahol a befektetési bankokra vonatkozó szabályok sokkal megengedőbbek voltak. Európában elképzelhetetlenek olyan tőkeáttételek, mint a csődbe ment amerikai befektetési bankoknál tapasztalható volt - jelentette ki.
Magyarországon óvatosságra intett az is, hogy friss tapasztalatok vannak a bankválság keletkezéséről és menedzseléséről - tette hozzá.
A pénzügyi válság közvetlen hatása a magyar gazdaságra és bankrendszerre a bankszövetség főtitkára szerint elenyésző. Magyarország azonban ezer szállal kapcsolódik a világgazdasághoz, így ha annak növekedése a súlyos pénzügyi zavarok miatt lelassul, piacaink miatt mi is azonnal megérezzük.
A főtitkár rámutatott: a magyar pénzügyi szektor forrásainak jelentős része külföldről, a bankközi piacról származik. A külföldi szerepvállalás elengedhetetlen a fedezeti műveletek végrehajtásához is. A válság következtében azonban a bankok közötti bizalom szétfoszlott, a piac likviditása a súlyos veszteségek következtében rendkívül beszűkült. Nyers Rezső szerint ennek már komoly következményei vannak: a bankok nehezebben és drágábban jutnak hozzá a növekedésükhöz szükséges pénzügyi forrásokhoz. Ez az utóbbi egy-másfél évben már tapasztalható volt, a forrásköltség 1,5 százalékponttal növekedett, s további emelkedés sem zárható ki - mondta.
Úgy vélekedett, hogy a költségnövekedés egy részét a rendkívül erős verseny miatt nem hárítják tovább ügyfeleikre a bankok, de a hitelek drágulnak és a forrásszűke miatt szigorodnak a feltételek. Az utóbbi abban mutatkozhat meg, hogy a bankok alaposabban megvizsgálják az ügyfelek hitelképességét, jobban megkövetelik a fedezetet vagy az eddiginél rövidebb futamidőre hiteleznek.
A főtitkár szerint nehezebb és lassúbb lesz a csökkenő kamatpályára való rátérés. Ha a jegybank csökkenti is az alapkamatot, a bankoknak nehéz lesz követniük, mert a banki kamatokat meghatározó pénzpiaci kamatok nem fognak olyan mértékben süllyedni, ahogy a jegybank az alapkamatot az inflációra tekintettel mérsékelni fogja.
Elképzelhető azonban, hogy a pénzügyi válság miatt az infláció csökkentése is nehezebb lesz, és hogy a turbulenciának a növekedésre is hatása lesz, mert a bankrendszer nem tud annyi hitelt kihelyezni, amennyivel számolt - jelentette ki.
A bankszövetség főtitkára arra számít, hogy a bankszektor mérlegfőösszegének és hiteleinek növekedési üteme az idén alacsonyabb lesz a tavalyinál, az is elképzelhető, hogy reálnövekedés nem is lesz. A bankok jövedelmezősége "a tavalyihoz képest talán nem is jelentéktelen mértékben" az idén tovább csökken - mondta Nyers Rezső.
Kincset érő ötlet: hova menekülhet a pénz a válság elől?
Nem gyógyul a seb: tovább folyt a vér a tőzsdén
Berántotta a válság a nálunk is jelenlévő bankot
A fulladástól megvéd, de másra nem jó a mentőöv
Sorra dőlnek össze a bankóriások
Menekítik pénzüket az emberek a brit nagybankból
MTI