Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!
A magyar pénzügyi rendszer tőke- és likviditási helyzete továbbra is stabil, a pénzügyi intézményeknek azonban növekvő kockázatokkal kell szembenézniük - véli a PSZÁF elnöke
A magyar pénzügyi rendszer tőke- és likviditási helyzete továbbra is stabil, a pénzügyi intézményeknek azonban 2008-ban - a tavalyi évhez hasonlóan - növekvő kockázatokkal kell szembenézniük, ami a felügyelettől is fokozott figyelmet igényel - mondta Farkas István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Felügyeleti Tanácsának elnöke a szektor helyzetét és kilátásait értékelve.
Az elnök elmondta: az ún. subprime (nem elsőrendű) válságnak nincs közvetlen hatása a magyar intézményekre, mert nálunk nincs ilyen típusú hitelezés, és az itteni pénzintézetek az anyacégeken keresztül sem érintettek; áttételesen azonban - az árak emelkedése és a likviditás szűkülése révén - a magyar piacot is érintik a problémák.
Farkas István figyelmeztetett: az amerikai jelzálogpiaci válsághoz vezető jelenségekhez hasonló elemek az itthoni piacon is jelen vannak. Így nálunk is gyors ütemben bővülnek a pénzügyi szolgáltatások, amelyek egyre több olyan embert érnek el, aki nem elég felkészült a kockázatokra, és egyre inkább teret hódítanak olyan értékesítési csatornák, amelyek nehezebben ellenőrizhetőek (ügynöki hálózat) vagy sajátos kockázatai vannak (elektronikus rendszerek). Az utóbbival kapcsolatban megjegyezte: tavaly az adathalász-támadások nem okoztak mérhető kárt az ügyfeleknek.
Az elnök elmondta, hogy a PSZÁF felügyeleti tevékenysége során az idén három területre összpontosít: a likviditásra, a kockázattranszferekre - azaz a pénzügyi csoportokon belül és azokon kívül a rizikó továbbadására - és a felügyelt intézmények belső irányítására. A likviditással Magyarországon nem volt érdemi gond, azért kell foglalkozni vele, mert ha a világban valahol probléma keletkezik, a gyors áttételek miatt hozzánk is hamar megérkezhet, és akkor kezelni kell - mondta az elnök.
Farkas István az idén csökkenő kamattendenciára számít. A betéti kamatokat a forrásigény miatt óvatosan mérséklik majd a bankok, így a hitelkamatok is lassabban fognak süllyedni - mondta. Megjegyezte: a pénzügyi intézmények által fizetendő felügyeleti díj az idei évtől átlagosan 30 százalékkal mérséklődött, a felügyelet elvárja, hogy az intézmények az ebből származó megtakarítást lehetőség szerint osszák meg az ügyfelekkel.
Nem azt kell felügyelni, amit jól ismerünk, hanem jól kell ismernünk, amit felügyelünk - hangsúlyozta a Felügyeleti Tanács elnöke. Ehhez Farkas István szerint erős és hatásos felügyeletre van szükség. Az "erő" az elnök szerint megvan, mivel az elmúlt egy évben több olyan jogszabályt (hitelintézeti törvény, tőkepiaci törvény, befektetési szolgáltatókról szóló törvény, PSZÁF törvény) is elfogadott a parlament, amelyek megteremtették az egységes felügyeleti státuszt, egyértelművé tették a PSZÁF feladatait, a vele szembeni elvárásokat.
A felügyelet igazi "oroszlánkörmöket" kapott: a befektetési szolgáltatók, hitelintézetek körében például felszólíthat, megtilthat, a szerződéses kötelezettségek teljesítésére kötelezhet, vezető állású személyek felmentését kezdeményezheti, felfüggesztheti vagy visszavonhatja a tevékenységi engedélyt, megtilthatja a számlák feletti rendelkezést, előírhatja a tartalék, fedezet növelését, de megtilthatja az osztalékfizetést is.
"Minden eszközünk megvan ahhoz, hogy kikényszerítsük a helyes gyakorlatot, a megfelelő tartalékot, fedezettséget. Biztosan van erősebb intézmény a világon, de nem hiszem, hogy a miénknél erősebb intézményre volna szükség" - jelentette ki az elnök. Mint elmondta, a PSZÁF eddig is élt a rendelkezésére álló eszközökkel, például a 8 százalékos törvényi minimum helyett több esetben 9-10 százalékos tőkemegfelelés tartását írta elő a hitelintézeti körben, amikor valamely intézmény túl nagy kockázatot vállalt. Ez sokkal súlyosabb intézkedés, mint a bírság kiszabása, mert keményebben érinti a profitabilitást - hívta fel a figyelmet az elnök. A PSZÁF céljai eléréséhez ráadásul ajánlásokat is kiad a felügyelt szervezetek számára.
A takarékszövetkezeti szektorban az elnök szerint az idén folytatódik a koncentráció; egyes szövetkezeti hitelintézetek már eddig is bankká alakultak, mások egyesültek a tőkekövetelmények nyomására. További konszolidáció várható a befektetési szolgáltatási körben is. A bankok esetében a tulajdonosi körben bekövetkező változásoktól függ, hogy milyen ütemben folytatódik a koncentráció - mondta Farkas István.
Arra a felvetésre, hogy a törvény betűjét nem, de szellemét valószínűleg sértette, hogy a Mol mintegy 40 százaléknyi saját részvényt felvásárolt, majd egy részét kölcsönadta "baráti" társaságoknak, az elnök így reagált: ez publikus információ volt, minden befektető tudta, s dönthettek arról, vállalják-e az ezzel kapcsolatos kockázatot. "Asztal alatti" dolgokat azonban nem szabad megengedni, mert azokat nem ismeri a publikum. "A felügyelet egy dolgot nem tűr el, s ebben nagyon következetesek voltunk: az ilyen típusú transzparenciahiányt" - jelentette ki Farkas István.
A Gazdasági Versenyhivatal bankokat sújtó - egyes intézmények esetében százmillió forintos nagyságrendű - hitelkártya-bírságaival kapcsolatban úgy vélekedett: a félreérthetőség fennáll, a tájékoztatások nem mindenki számára magától értetődőek. A Felügyeleti Tanács elnöke elmondta: a PSZÁF tevékenységében évek óta nagy súlyt fektetnek a fogyasztóvédelmi tevékenységre.
A nagymértékű lakossági eladósodottság az elnök szerint a pénzügyi rendszer számára kockázatot jelent, mert ha a hiteleket tömegesen nem tudnák visszafizetni, az likviditási vagy tőkeproblémákat okozna. A lakosság hitelkereslete az elnök szerint tavaly kevésbé hűlt le, mint amennyire jövedelmi lehetőségei csökkentek, relatíve tehát megnőtt az eladósodottság, ami növeli a visszafizetési kockázatot. Farkas István szerint ez látszik például azon is, hogy drágábbak lettek a hitelek.
Úgy vélekedett: a KSH által nyilvánosságra hozott jövedelemadatok alapján a bedőlt hitelek arányának sokkal magasabbnak kellett volna lennie (a tartalékok egyébként a mostaninál sokkal több bedőlt hitelt is fedeznének). Hogy mégsem így van, azt az elnök a fekete- és szürkegazdasággal magyarázta. Megjegyezte: a teljes körű lakossági hitelnyilvántartás megteremtése minden félnek előnyös volna, felügyeleti szempontból is jó dolog lesz, ha megvalósul.
A pénzügyi szektornak a Felügyeleti Tanács elnöke szerint az idén is növekvő - bár nem drámaian emelkedő - kockázatokkal kell szembenézniük. A pénzügyi intézményeknél a növekedési kényszer a tulajdonosok jövedelemtermelési elvárásai miatt továbbra is fennáll majd. A lakossági hiteldinamika mérséklődése folytatódik, a vállalati hitelezés pedig várhatóan bővülni fog, bár előbb feltehetően betéteiket használják majd fel a vállalatok.
Az elnök külön kiemelte a jenhitelek kockázatát. A jen árfolyamának, kamatának mozgása az európai intézmények - és főleg a hitelfelvevők - számára nehezen előre jelezhető, ezért nagyobb a visszafizetési kockázat is. Ezért jelezte, hogy ha a jenhitelek bizonyos arányt meghaladnak egy hitelintézet lakossági állományán belül, várhatóan magasabb tőkefedezettségi/ tartalékolási kötelezettséget írnak elő az ebben érdekelt intézményeknek.
Az elnök emlékeztetett: egyes országokban megtiltják, hogy a lakosságnak bizonyos termékeket értékesítsenek. Úgy vélekedett azonban, ha drámaian megnőtt is a lakosság eladósodottsága, az ügyfeleket felnőttként kell kezelni, és nem tiltani, hanem informálni kell. Az elnök az ingatlanfedezetű fogyasztási hitelek jelentős bővülésére reagálva kijelentette: nem jó, ha e konstrukcióknál a szolgáltatók a hitelfelvevők fizetőképességét nem vizsgálják.
A lízingpiacról szólva (e terület finanszírozói számára a felügyelet ajánlást is kiadott) elmondta: a szolgáltatók egy része érzékelte a kockázatot és visszafogta a lízingfinanszírozást, de még mindig számolni kell azzal, hogy lesznek veszteségek.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
A magyar pénzügyi rendszer tőke- és likviditási helyzete továbbra is stabil, a pénzügyi intézményeknek azonban növekvő kockázatokkal kell szembenézniük - véli a PSZÁF elnöke .jpg)
.jpg)
A Klasszis Podcast legújabb epizódjában a biztosítási piac ez évi egyik legfontosabb eseményéről beszélgetünk. 
