.jpg)
Egyre kevesebben akadnak, akik életük során legalább egyszer ne tapasztalták volna, hogy határidős feladataik végére érve szervezetük ólmos fáradtsággal hálálta meg a "fáradozásokat". A válság időszakának túlélése tipikusan ilyen helyzet elé állítja a munkavállalókat.
- Közülük is leggyakrabban a férfiakat - mondja File Betty, a Human Value business coacha. - A férfiak, valószínűleg társadalmi elvárásaink alapján is, gyakrabban kerülhetnek túlhajszolt, önmaguk, később családi életük összeomlását eredményező helyzetbe, ahonnan segítség nélkül már nincs visszaút. A kiégés nem egyik napról a másikra történik, hosszú folyamat eredménye. Azt, hogy ebbe az irányba tartunk, már környezetünk is észreveszi, csak mi nem halljuk meg munkatársaink, barátaink, családtagjaink üzeneteit.
A kiégésnek 12 fázisát különböztetjük meg, ezek a fázisok természetesen nem mindenkinél jelentkeznek és nem ugyanúgy. A legfontosabb azonban a munkavállaló proaktív magatartása, azaz a megelőzés képességének megszerzése - ez az első fázis. Ahhoz, hogy ezeket a nehéz helyzeteket már az elején jól kezeljük, önismeretre, önbizalomra és jó kommunikációs készségre van szükségünk. Tudnunk kell például nemet mondani, s tudnunk kell saját érdekeinket érvényre juttatni, saját életritmust kialakítani.
A kiégés második fázisában fokozott erőfeszítés jelentkezik, gyakorta fellép a fáradtság, a túlhajszoltság - eredmények nélkül. A következő fázisban már a személyes élet elhanyagolása jellemző, hogy a hivatalos, munkahelyi elfoglaltság válik az egyetlen időtöltéssé, pihenés nélkül.
A megelőzés a legkönnyebb feladat a business coach számára is - mondja File Betty. A segítség az önbizalom megerősítését, a személyiség még jobb megismerését szolgálja. A második fázisban megoldást jelenthet, ha a coachingon résztvevő munkavállaló egyszerűen összeírja napi teendőit, időre lebontva, és a coach rákérdez, hol tűnik irreálisnak egy-egy feladatra fordított idő, hol szabadul fel szabadidő, s hogy hogyan lehet ezzel jól gazdálkodni.
A személyes élet elhanyagolásánál, a harmadik fázisban, arra kell rávezetni a munkavállalót, hogy a felszabadult szabadidejében azt tegye, amit régen tett. Ha sportolt, akkor azt, ha kutyát sétáltatott naponta, akkor azt, ha színházba járt hetente, akkor azt. Vissza kell őt terelni a régebbi, feltöltődést adó elfoglaltságok felé.
A többi fázisban a személyes igények elfojtásától, a teljes elmagányosodásig, a depresszió kialakulásáig sokféle tünet jelentkezhet. Az utolsó három fázis esetén már betegségről beszélünk, itt szakorvosok segítségére van szükség.
File Betty szerint a prevenció a munkavállalónak személyes, a munkáltatónak pedig közvetett érdeke, hiszen egy kimerült, gyakran betegállományba vonuló alkalmazottra nem építhet a cég. Sok helyen mos, a válság idején kerülnek fókuszba azok a személyes, feldolgozatlan problémák, amelyekre idáig, a napi hajtásban nem jutott idő. A válságnak ez lehet a pozitív hatása: úgy tűnik, hogy az a munkáltató, aki most rendbe tudja tenni cége belső ügyeit, s az eredményesség helyett most a munkavállalóiba invesztálja tartalékit, jó helyzetből indulhat a válság után.
Több férfit rúgnak ki, mint nőt
Félelem a kirúgástól: betegen is gürizni kell?
Nagyon rossz a kedvünk, de már bizakodunk
Több és idősebb munkanélküli
MTI