
Jöhet-e Robin Hood?
Mint mondta, Magyarország álláspontja azon tagországokéhoz áll közelebb, amelyek szerint az élelmiszer- és energiaárak emelkedése összeroppanás kockázatával járó terhet ró egyes háztartásokra és gazdasági szektorokra. - Ezért nem elegendők a szokásos alkalmazkodási eszközök - hangsúlyozta.
Az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójának résztvevői azt várják az Európai Bizottságtól - az unió legfőbb végrehajtó testületétől -, hogy októberig tegyen jelentést arról, alkalmasak lehetnek-e adóeszközök az energiaárak drámai emelkedésének megfékezésére.
A zárónyilatkozat-szövegező munka részleteit jól ismerő források azt mondták, hogy az uniós vezetők nem álltak Nicolas Sarkozy francia elnök azon javaslata mögé, hogy az áfa csökkentésével fogják vissza a benzin árának további szárnyalását, de nem is vetették azt el teljes határozottsággal.
Ehelyett "megvalósíthatósági tanulmány" elkészítését adták feladatul a brüsszeli Bizottságnak. Legközelebb októberben tartanak EU-csúcsot, a tanulmánynak addigra kellene elkészülnie. A tanulmány megrendelése elvben ajtót nyit ahhoz, hogy túllépjenek a 2005-ös manchesteri nyilatkozaton, amelyben azt fogalmazták meg, hogy az adóeszközök nem alkalmasak az árviszonyok befolyásolására.
A kiadandó nyilatkozatban az állam-, illetve kormányfők aggodalmuknak adnak hangot az olajárak megugrása miatt, és célzott, rövid távú támogatást tartanak szükségesnek azok számára, akiket a legsúlyosabban érint az áremelkedés. Korábban uniós vezetők világossá tették, hogy az energiaszektor megnövekedett jövedelmeit valamelyest lefölöző "Robin Hood-adó" kivetése nem kifogásolható.
Más a helyzet az üzemanyag árába beépített áfa, illetve a jövedéki adó csökkentésével. A jövedéki adó tekintetében csak azoknak az országoknak van mozgásterük, amelyeknél a tarifa szintje meghaladja az EU-ban korábban rögzített kettős korlátot, a kötelező minimálszintet vagy a 27 tagország közös megállapodása alapján a 2002-es szinten befagyasztott rátát. Magyarország e tekintetben a jelenlegi szabályok szerint nem tartozik a mozgástérrel rendelkező országok közé.
Oh, Lisszabon, oh....
Az EU-tagállamok vezetői körében széles egyetértés van abban, hogy közös európai ügyünk a lisszaboni szerződés elfogadása, és közös európai felelősség a tagállamok támogatása, a ratifikáció sikere - mondta újságíróknak Gyurcsány Ferenc miniszterelnök pénteken Brüsszelben.
Beszámolt arról, hogy az unió állam-, illetve kormányfőinek tanácskozása csütörtök éjjel a lisszaboni szerződést elutasító ír népszavazás nyomán előállt helyzetről szólt.
"Elsősorban Írországban és a Cseh Köztársaságban nézünk nehézségek elé. Az a közös cél, hogy a 2009-es európai parlamenti választásokat már új szabályok szerint lehessen lefolytatni" - mondta a magyar kormányfő.
És a nem hivatalos találkozó
Gyurcsány Ferenc magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök szót váltott egymással pénteken az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozóján. A találkozó magyar közlés szerint nem minősíthető kétoldalú tárgyalásnak. Gyurcsány kedden közölte újságírókkal: informális találkozókon fog beszélni a szlovák miniszterelnökkel azt megelőzően, hogy hivatalos állami látogatást tenne Pozsonyban.
Daróczi Dávid kormányszóvivő nem erősítette meg, hogy a pénteki találkozás ilyen jellegű informális találkozó lett volna.
Orbán: Hazudik a kormány, mikor Brüsszelre mutogat
Gyurcsány is Robin Hooddal kokettál
Elkezdődött az EU-csúcs
Gyurcsány: Az írek ügye a mi ügyünk is
MTI