A tapasztalatok szerint a bevándorlók sokkal inkább vállalkozó kedvűek, mint a finnek: 16 százalékuk részese valamilyen üzleti vállalkozásnak, míg a finn népességen belül ugyanez az arány csak 10 százalék. A finn kormány azért rendelt meg kutatást a vállalkozó kedv felmérésére, hogy megalapozza döntéseit, amelyekkel a bevándorlók beilleszkedési folyamatát szeretné zökkenőmentessé tenni. Mint kiderült, a bevándorlók elsősorban tanácsadói, oktatási és pénzügyi szolgáltatásokat igényelnének ahhoz, hogy saját erejükből teremtsenek új egzisztenciát.
A jelentés szerint a bevándorlók ma már nem csak a hagyományos pizza- és kebab-készítésben és eladásban utaznak, bár nagy részük továbbra is a kereskedelemben keresi a boldogulás lehetőségét. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a vállalkozások 11 százaléka információ alapú szolgáltatást nyújt.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a bevándorlók közül a törökök és az ázsiaiak a legaktívabbak, mikor vállalkozás alapításáról van szó. Az orosz származásúakat nemigen érdekli saját cég alapítása, noha ők sokkal jobban állnak az iskolázottság terén, mint a többi bevándorlócsoport tagjai.
Bürokrácia gátolja a munkaerővándorlást az EU-ban
Kocsmárost, orvost és gyerekeket keres egy skót sziget
Nem kaptak pénzt a romák Svédországban
Forrás: euractiv.hu