Fordulhat a kocka: a Széll Kálmán Terven áll vagy bukik minden?

Másfél éve, a globális válság első sokkjából ocsúdva 2009 közepén már úgy tűnt, hogy első ránézésre a világgazdasági válság állapotát tükröző makrogazdasági mutatók között már találhatóak olyanok, amelyeket a befektetők úgy értékeltek, hogy egyes országok a válság mélypontjain túllendülhettek. Sőt, már láthatóak voltak az akkor alkalmazott válságkezelő módszerek negatív hatásai, csapdái is, amik kezelésére újabb forgatókönyveket kellett írni. A Buda-Cash Brókerház elemzői akkor 4 fontos csapdát neveztek meg, amelyek kialakulása folyamatban volt, de még kezelésükre nem fogalmazódtak meg javaslatok, a piacok pedig ennek hiányában nem vettek tudomást róluk.

2011 tavaszára a világgazdaság jórészt túllépett a válságon, de maradtak kritikus területek. A válságból kivezető utat csapdák szegélyezték, és várakozásainknak megfelelően ezekbe a csapdákba különféle módokban és mértékben jórészt beleestek a gazdaságok. Amerikában a munkaerő- és lakáspiac okozza a legtöbb gondot, Európában egyes országok súlyos adósságproblémái a leglátványosabbak (perifériás Eurozóna tagállamok). A Fed és az ECB agresszív monetáris élénkítése segített a válság mélypontján túljutni, de számos kellemetlen - bár váratlannak nem mondható - mellékhatással kellett szembesülni - mondta Török Bálint.

Szinte minden csapdába belelépett a világgazdaság

Az elemző kifejtette: a költségvetési csapda azt jelentette, hogy a válságkezelő intézkedések következtében kiugróan megnőttek a költségvetési hiányok és az államadósságok. Ez mostanra költségvetési megszorításokat tesz szükségessé és számos ország komoly finanszírozási nehézségekkel kénytelen szembesülni.

Magyarországon ez azért nem volt jellemző a válság éveiben, mivel mi már jóval korábban, az új évezred elején beleléptünk ebbe a csapdába - tette hozzá.

A monetáris csapda a 2009-ben kezdődött laza monetáris politika és a gazdaságokba pumpált óriási likviditás következményeként alakult ki. A rekord alacsony jegybanki kamatok és a mennyiségi ösztönző csomagok (QE) nyilvánvalóan segítettek a válság kezelésében, de emiatt erősödő inflációs veszéllyel szembesülnek a fejlett gazdaságok.

A világgazdasági folyamatok ebben is eltérnek a hazánkban tapasztalhatóktól: nálunk az utóbbi években inkább szigorú monetáris politikát folytatott a jegybank.

Az emelkedő olaj- és nyersanyagárak kialakulásában a geopolitikai kockázatok mellett a monetáris politika is felelős. Elkerülhetetlen a jegybanki kamatok fokozatos emelése, amelyre először az eurozónában kerül sor, várhatóan már ma délután (cikkünk megjelenése után az EKB emelt is a 2 éve rekord alacsony szinten lévő  irányadó rátán). A mennyiségi ösztönző programok lassanként kifutnak, és tekintettel az inflációs veszélyekre rövidesen el kell kezdődnie a többlet likviditás tudatos kivonásának.

Bár a monetáris politika segítségével sokáig elkerülhető volt, mostanra a kamatcsapda is reális veszéllyé vált. A költségvetési és adósság problémák következtében megnőtt az állampapír-kínálat és a piac által elvárt kockázati felár is jelentősen emelkedik. A várható kamatemelések és a folytatódó túlkínálat miatt a piaci hozamok további emelkedésére számítunk.

"Extrém" helyzetben vagyunk

A negyedik csapdát, a hitelszűkét sem kerülte el a világgazdaság. A pénzügyi szektor veszteségei, és különféle problémái miatt a hitelezési aktivitás visszaesett és szigorodtak a hitelfeltételek. Egyes piacokon ezeket a negatív fejleményeket eddig jórészt sikeresen ellensúlyozták, itt csak megtorpant a hitelezés, máshol sokkal súlyosabb problémákkal kellett szembesülni. A monetáris élénkítés kifutása és a várhatóan emelkedő kamatszint kedvezőtlenül hat a hitelezési kilátásokra, viszont a bankrendszer stabilizálódó helyzete és a mérséklődő kockázatkerülés kedvezően hathat.

Magyarország ebből a szempontból még extrémebb helyzetbe került, nálunk nemcsak hogy szinte leállt a hitelezés, a devizahitel állomány is folyamatosan, jelentősen csökken. Gyakorlatilag nincs új hitelkihelyezés, aki pedig teheti, a régit is minél nagyobb ütemben próbálja törleszteni.

Azzal hogy nem lehetett elkerülni az első három csapdát – költségvetési, monetáris, kamat – valamint az ösztönző gazdaságpolitikák is kifulladtak, a világgazdaság növekedési kilátásai meglehetősen kedvezőtlenekké váltak. Ilyen környezetben véleményünk szerint a nemzetközi részvény és árupiaci ralit is erősödő veszély fenyegeti - összegzett Török Bálint.

Egyedülálló lehetőség előtt állunk - rajtunk múlik, kihasználjuk-e
 
A gazdasági válság Magyarországot nagyon fájdalmasan érintette, de 2011 tavaszára már számos területen múlni látszanak a negatív hatások - mondta Tóth Gergely. Az elemző szerint a legnagyobb kockázatot továbbra is a strukturális reformok halogatása és az egyensúlyi problémák jelentik, illetve a megfelelő gazdasági növekedés hiánya.

Tóth Gergely úgy látja, hogy a március elsején bejelentett Széll Kálmán terv kivételes lehetőséget kínál arra, hogy a fenti problémákat Magyarország megnyugtatóan orvosolja. Bár a programból konkrétumok csak részben ismertek, a piac látványosan megelőlegezte a bizalmat. A stabil politikai háttér mellett a program tervezett szerkezete is bizakodásra adhat okot. Ha azonban a megelőlegezett bizalmat az ősz beköszöntéig nem szolgálja meg a kormányzat, a következmények rendkívül súlyosak lehetnek.

Feltételezve, hogy a kormány valóban megvalósítja a Széll Kálmán programot, vagy legalább nagy többségét, akkor a viszonylag kedvezőtlen nemzetközi környezethez képest Magyarország kilátásai hosszú évek óta nem tapasztalt mértékben relatív jók lehetnek. E szerint a forgatókönyv szerint belátható időn belül nem lesz kamatemelési kényszer, ezáltal csökkenhet a magyar kockázati prémium is. Most az látszik, hogy ha az ország a tervezett programot időben végrehajtja, akkor versenyképessége jelentősen javul a régiós országokhoz képest.

Az államadósság tartósan csökkenő pályára állhat, míg az alapkamat egyelőre a jelenlegi szint közelében maradhat - véli az elemző.

Bár a magyar részvénypiac nyilvánvalóan nem vonhatja ki magát a nemzetközi folyamatok hatásai alól, a megfelelő makrogazdasági háttérnek köszönhetően mégsem tartjuk kizártnak, hogy a nemzetközi átlagnál jobban teljesítsen - bizakodott az elemző.

Vajon számíthatunk-e tartósan erős forintra?

A forint egyértelműen kitört március 15-én - hangsúlyozta Taracky Andrej devizapiaci elemző, hozzátéve: a befektetők a piaci korrekciók ellenére bíznak Magyarországban, amelynek hatása msot érződik igazán a forint erősödése nyomán.

Ez a bizalom rövid távon mindenképpen további erősödést jelent az elemző szerint, amely akár 260 vagy az alatti forint/euró árfolyamot is jelenthet. A forint svájci frankkal szembeni ereje pedig azt eredményezi, hogy az ebben a devizanemben felvett hitelek kamatai csökkennek.

Ami az egyik oldalon nyereség, a másikon viszont problémát okozhat - főként a jelenleg gazdaságunk húzóerejének számító (ipari) export esetén. A kivitelünk ugyanis megcsappanhat egy tartósan erős forint miatt - véli az elemző. Az exportőrök, de akár a támogatást euróban kapó gazdák is jobban örülnének egy 280-290 forintos euró árfolyamnak, azonban a lakosság természetesen inkább a mostanit pártolná - hangzott el.

Miközben a forint az euróval szemben az optimista becslések szerint 260 alá is mehet, a svájci frank erősödésének lendülete is megtörni látszik és a hitelezés újraindulása is lejjebb nyomhatja az alpesi ország valutájának árfolyamát. Magyarország, illetve a frankhitelesek számára ez meglehetősen bíztató - tette hozzá Taracky Andrej.

Privátbankár - Szilágyi Balázs