Veszélybe került az Európai Unió tekintélye, sőt, súlyos kérdések merülnek fel az euró jövőjével kapcsolatban is a görög válság miatt - írta a keddi The New York Times
Veszélybe került az Európai Unió tekintélye, sőt, súlyos kérdések merülnek fel az euró jövőjével kapcsolatban is a görög válság miatt - írta a keddi The New York Times.
A tekintélyes amerikai napilap "széttagolt Európai Uniót" emlegetett szerkesztőségi cikkében, utalva arra: Görögország esetleg arra kényszerülhet, hogy mégis a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) forduljon segítségért. Ez súlyos csapást jelentene az Európai Unió hitelességére - állapította meg az újság, megjegyezve, hogy az EU eddig alapvetően a kontinens legnagyobb és leggazdagabb országa, Németország vonakodása miatt nem tudott hitelgaranciákat nyújtani Görögországnak.
Néhány hete még úgy tűnt, hogy a görög adósságproblémákra lesz megoldás, Athén - amely egyelőre nem kér hiteleket - szigorú válságkezelő csomagot fogadott el. Európa viszont még nem segített.
Ez nemcsak Görögország számára nagy probléma, hanem az EU-nak is, kockán forog az a hírneve, hogy képes a hatékony irányításra. Rossz hír ez az Egyesült Államoknak is, mivel az euró romlása felnyomja a dollárt, ami megdrágítja az exportot, lassítva az amerikai gazdaság felépülését. A The New York Times emlékeztetett: az eurót használó 16 országból öt súlyos pénzügyi gondokkal küzd.
Az amerikai lap arról írt: a német polgárok büszkék országuk gazdasági teljesítményére, és elutasítják Görögország - vagy más nehéz helyzetű országok, köztük Írország, Olaszország, Spanyolország vagy Portugália - kisegítésének gondolatát. Angela Merkel kancellár közölte: országa kész támogatni a "stabilitást", egészen addig, amíg nem kell pénzt adni. Csakhogy Németország gazdasági ereje nem kizárólag a németek szorgalmán és hatékonyságán, hanem más, eurót használó és hiánnyal küzdő országok keresletén is alapszik. A németek erről megfeledkezni látszanak - állapította meg a lap.
Közel a megállapodás?
Az euróövezethez tartozó 16 ország vezetőinek találkozóját szeretné megrendezni csütörtökön Herman Van Rompuy, az Európai Unió elnöke Görögország helyzetének megvitatására. Az EU 27 tagországának állam- és kormányfői csütörtökön Brüsszelben találkoznak a következő tízéves gazdasági EU-stratégia (EU 2020) és más témák megvitatására.
Van Rompuy - szóvivőjének keddi brüsszeli közlése szerint - azt szeretné, ha az eurózóna állam- és kormányfői ezt megelőzően külön beszélnék meg a pénzügyi nehézségekkel küzdő Görögország segítésére vonatkozó terveket. Az uniós elnök kezdeményezése a jelek szerint annak elkerülését célozza, hogy a rendes kormányfői értekezlet ismét "görög csúcsba" menjen át, amint az az előző, február eleji találkozóval történt.
Egy korábbi hasonló találkozó ugyanakkor neheztelést váltott ki néhány, az övezethez nem tartozó tagállamban, amelynek illetékesei attól tartottak, hogy a külön megbeszélés megosztottsághoz vezethet a tagországok között.
A legutóbbi napokban nyilvánosságot látott nyilatkozatok szerint az euróövezeti államok többsége hajlandó lenne arra, hogy az unió dolgozzon ki egy mechanizmust Görögország támogatására, amelyet Athén azonnal igénybe vehetne, ha úgy ítélnék meg, hogy szükség van rá (Görögország mindmáig azt állítja, hogy nem készül uniós segítség kérelmezésére). A vezető tagállamok közé tartozó Németország azonban egyelőre határozottan elzárkózik ettől, és ezzel az álláspontjával kérdésessé tette, hogy születhet-e elvi megállapodás a témáról a mostani találkozón.
A tagországok vezetőinek írt meghívólevelében Van Rompuy egyértelművé tette, hogy a 27 államos uniós csúcsértekezletet elsősorban az EU 2020 stratégia és klímaügyek megvitatására szánja, bár a csütörtöki munkavacsora alatt a gazdaságpolitikai koordinációval és az államháztartás fenntarthatóságával foglalkozó eszmecserére is lesz lehetőség.
Diplomáciai források kedd este azt mondták az AFP francia hírügynökségnek, hogy az euróövezet országai közel kerültek a megállapodáshoz a Görögországot segítő mechanizmusról. A kompromisszum kidolgozásában német illetékesek is részt vettek. A megállapodásnak állítólag az a lényege, hogy Berlin elfogad egy közös uniós mechanizmust, de csak egy csomag részeként, és a csomagban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hitelének is helyet kell kapnia. A kompromisszum része az is, hogy a jövőben módosítják az euróövezeti pénzügyi fegyelemre vonatkozó szabályozást, amely könnyebben tesz majd lehetővé szankciókat a fegyelmet túlzottan lazító tagállamok ellen. E forrás szerint a megállapodást csütörtökön, az euróövezeti országok vezetőinek találkozóján véglegesíthetik.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
Veszélybe került az Európai Unió tekintélye, sőt, súlyos kérdések merülnek fel az euró jövőjével kapcsolatban is a görög válság miatt - írta a keddi The New York Times .jpg)
.jpg)
Erősödött a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben pénteken kora estére a bankközi devizapiacon reggelhez képest. 
