.jpg)
A kormányfő szerint hatalmas problémát jelent az, hogy ezeknek a változtatásoknak a forrásoldalát biztosítania kell a kormányzatnak. "Látni kell azt, hogy meddig lehet takarékos költségvetést csinálni és annak mi az ára, lehet takarékosabbat csinálni, ebben van némi mozgástér, lehet kedvezményeket érdemben szűkíteni, át lehet rendezni az adózás belső világát" - mondta Gyurcsány Ferenc.
A kormányfő a műsorban Békesi Lászlóval, Vértes Andrással és Hamecz Istvánnal beszélgetett az ország helyzetéről, Friderikusz Sándor mindegyiküket közgazdászként mutatta be, nem említette meg múltbeli, illetve jelenlegi beosztásukat.
A miniszterelnök szerint a kormány lezárta a ciklus első felét, elvégezte a kiigazítást, a szerkezeti reformokban pedig látszott, meddig mehetett el, most pedig jönnie kell az adó- és járulékreformnak.
A kormányfő egyetértett azzal, hogy a költségvetést tekintve olyan gyorsan kell előre menni, amennyire csak lehet. Nem tagadta, hogy vita van kormányon belül is, ugyan a fiskális szabályokban, a változtatásokban egyetértenek, de a frakciónak van egy olyan része, amely szerint az új szabályokat csak akkor lehet elfogadni, ha megvan hozzá a kétharmados támogatottság a parlamentben.
Gyurcsány Ferenc úgy vélte: hosszú távon versenyképes ország csak egy garanciákkal is "megtűzdelt", egyensúlyban lévő költségvetéssel létezhet.
A miniszterelnök aláhúzta: Magyarországon a bérnövekedés ütemének, azaz a "bérdinamikának" a termelékenység-növekedés alatt kell maradnia, azaz a GDP növekedésének felét nem haladhatja meg a reálbérnövekedés az országban.
A műsor elején riporteri kérdésre válaszolva a kormányfő az elmúlt időszak sikerei közé sorolta, hogy a biztosítási jogviszony érvényesül az egészségügyi szolgáltatások igénybe vétele során. Az is sikernek könyvelhető el a kormányfő szerint, hogy a gáz- és villamosenergia-támogatásban erőteljesen érvényesítette a kormány a szociális rászorultságot, és ennek révén "a nehezebben élők is többet kaptak kevesebb pénzből".
Gyurcsány Ferenc Sárközy Tamás professzort idézte, aki úgy vélte, hogy a rendszerváltás ideje óta ilyen alapos átrendeződés nem érvényesült még az országban.
"Az egészségügyben mentem volna tovább, nem örülök, hogy egy reformellenes tábor megszerveződött a politikában és a társadalomban, és nagyon szívesen folytatnám a felsőoktatás nyitását, versenyképessé tételét, fontosnak tartanám a közoktatás átalakítását" - mondta a kormányfő.
A jelenlévő közgazdászok, Hamecz István és Békesi László, kevesellték a megtett reformintézkedéseket és azt is bírálták, ahogy az egyes intézkedéseket a bevezetésük előtt kommunikálta a kormányzat.
Békesi László például a nyugdíjrendszer tekintetében úgy vélte: a megtett lépések elmaradtak attól, ami az átalakítás szempontjából elkerülhetetlen lett volna. Elmondta: az eddigi lépések elismerésre méltóak ugyan, sokkal rosszabb lett volna, ha ezek nem történnek meg, de a nyugdíjrendszer a megtett intézkedésekkel együtt nemhogy hosszú-, de középtávon sem fenntartható. Aláhúzta: Magyarországon egyre kevesebb dolgozó befizetése kell, hogy eltartson egyre több nyugdíjast.
A három közgazdász egyetértett azzal, hogy a versenyképesség javítása érdekében a közterhek - elsősorban a munkára rakódó adó- és járulékterhek - csökkentése elengedhetetlen.
Hamecz István úgy fogalmazott: a vizitdíjról tartott népszavazás során az állampolgárok nem a 300 forint fizetését tagadták meg. A közgazdász az elutasítást a középosztály egyfajta lázadásának nevezte, amelynek során kinyilvánították az emberek, hogy a már eddig fizetett jelentős adó- és járulékterheknek nem látják az ellentételezését a szolgáltatások nyújtásában.
A beszélgetés során Gyurcsány Ferenc felvetette azt, hogy a közgazdászok az értelmiség egyik fontos rétegeként nem vesznek részt kellően a közéleti párbeszédben, nem vesznek részt az egyeztetésekben és nem emelnek szót olyan fellépés ellen, mint például amit a legnagyobb ellenzéki párt, a Fidesz képvisel.
Békesi László ezzel a bírálattal nem értett egyet, sőt úgy fogalmazott: "a legrosszabb Gyurcsány is jobb, mint a legjobb Orbán." Hamecz István ezzel a véleménnyel nem értett egyet. Véleménye szerint a közgazdászoknak nem a politikai véleménynyilvánítás a feladata, sokkal inkább a folyamatok vizsgálata.
Vértes András szerint a 2006-os kiigazítás jó irányba tett lépés volt az egyensúly megteremtése felé, sőt megteremtette annak a lehetőségét, hogy 2008-ban az állami kiadások oldalán valósul meg a csökkentés. Vértes András úgy vélte: a kormánynak lépéseket kell tennie a hitelesség és a bizalom erősítése érdekében. Ennek során javasolta például, hogy többlépcsős adóreformot valósítsanak meg, és egy hiteles eurocsatlakozási menetrendet hirdessen meg a kormány.
Az euró és az adóreform kihúzna a csávából
Megint elvonul a kormány
Nagy nyara lehet az SZDSZ-nek
Gyurcsánynak nagy tervei vannak a mezőgazdasággal (hanganyag)
MTI