Ha lesz IMF, ha nem, szigor kell!

A Goldman Sachs (GS), a világ egyik legnagyobb pénzügyi szolgáltató csoportja a magyarországi költségvetési és adósságkilátásokról Londonban kiadott - elsősorban az újabb IMF-megállapodás elvetésének lehetséges következményeire összpontosító - tanulmányában azt írja: új IMF-program nélkül a kormánynak a jövőben még kevesebb mozgástere lesz a költségvetési szigor enyhítésére, az adósságköltség valószínűleg emelkedni fog, a forint erősödési potenciálja gyengül, sőt rossz esetben a hosszú távú növekedés is alacsonyabb lehet.

E tényezők mindegyike meghatározó abban a kérdésben, hogy mekkora elsődleges államháztartási többlet szükséges az adósságráta legalább stabilan tartásához. Ezért az adóssághelyzet fenntarthatóságához, vagy akár az adósság csökkentéséhez az új kormány költségvetési politikájának legalább annyira megfontoltnak kell lennie, mint amilyen egy új IMF-megállapodás alapján lenne - áll a GS londoni elemzésében. A tanulmány szerint a magyar költségvetés helyzete jelentősen javult 2007 óta, amikor az előző kormány államháztartási konszolidációs programot indított útjára.

A pénzügyi válság 2008 végi elhatalmasodása ellenére - az IMF/EU-program feltételrendszerének megfelelően - a költségvetési szigor folytatódott, és az elsődleges államháztartási többlet az államadósság stabilizálásához szükséges szint felett maradt; ez a szint a Goldman Sachs számításai szerint Magyarország esetében a hazai össztermék (GDP) 0,3 százaléka.

Az IMF/EU-hitelkeret első részleteinek folyósítása és a devizatartalékok ezzel összefüggő emelkedése nyomán jelentősen mérséklődött a magyar adósságot terhelő kockázati prémium, biztosítva a piaci hozzáférést, és csökkentve az adósságszolgálat költségeit. Mindebben szerepet játszott az a feltételezés is, hogy a nemzetközi hitelezőktől igénybe vehető támogató finanszírozás a jövőben is Magyarország rendelkezésére áll.

Az újabb program elvetése azonban azt jelenti, hogy a jelenlegi kormánynak nem lesz hozzáférése olcsó vészhelyzeti finanszírozáshoz, és teljes egészében a piacról kell fedeznie finanszírozási igényeit - áll a Goldman Sachs pénteken Londonban kiadott tanulmányában, amely szerint így az IMF és az EU lejáró hiteleinek piaci refinanszírozási költségei is magasabbak lesznek.

A GS felzárkózó piaci elemzői szerint azokban az években, amelyekben a bankokra kirótt pótadó már nem folyik be, és az alacsonyabb adószint miatt egyébként is csökkennek a bevételek, a kormánynak a strukturális eredetű deficit csökkentésével kell majd fenntartania az államháztartási egyenlegben szükséges elsődleges többletet. Ezt el lehet érni szerkezeti reformokkal, például a közszféra méretének lefaragásával, az egészségügy finanszírozásának átalakításával, vagy a szociális jogosultságok szűkítésével. Ehhez politikai akarat kell és hosszú távra szóló tervezés, valamint jól átgondolt, középtávú költségvetési terv.

Ezek megvalósulásának esélyei azonban csökkenhetnek az IMF/EU-hitelmegállapodáshoz járuló feltételrendszer és segítség nélkül, és ezen intézkedések elmaradása esetén az államháztartás elsődleges többlete az adóssághelyzet stabilan tartásához szükséges szint alá süllyedhet - áll a Goldman Sachs elemzésében.

MTI