Hamarosan kiderül, miből lesz a minimálbéremelés

A miniszterelnök az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorának adott interjúban az otthonteremtési programról elmondta: az állami kamattámogatású hitelkonstrukció és a szocpol újraindítására a jövő évi költségvetésben betervezett 6,5 milliárd forintos becsült keret bővülhet, ha a jogosultak száma ezt indokolja. Egy általa rendelt kutatás eredménye szerint az emberek a szocpol intézményét szimpátiával fogadják még a korábban történt visszaélések ellenére is - tette hozzá.

A program szükségességét egyebek mellett azzal indokolta, hogy a magyar gazdaság csak akkor lehet versenyképes az európai válság végeztével, ha van egy "robosztus, életerős, izmos" építőipara, anélkül ugyanis nincs jelentős gazdasági növekedés. Továbbá hangsúlyozni kívánta a fiataloknak: nem természetes dolog, hogy "az első reflex az, hogyan tudunk elmenni Magyarországról". Ezért azt akarta üzenni a programmal, hogy Magyarországon van és lesz élet - folytatta.

Arra a felvetésre, hogy nem kellett volna-e megvárni az Európai Bizottság vizsgálatának végét a kamattámogatás részleteiről, Orbán Viktor azt válaszolta, egy komoly programot jobb úgy elindítani, hogy mindenki látja a kontúrjait.

Abból kompenzálnak, amit a magyar emberek előállítanak

2012-ben 200 ezerrel kevesebb munkanélküli lesz?

Az alakuló ülését kedden tartó Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsra (NGTT) kitérve azt mondta, ideje volt, hogy Magyarország átálljon a nyugat-európai érdekegyeztetési rendszerre. Megjegyezte, több albizottságot is működtetnek majd. Az a fontos, hogy néhány kérdésben megingathatatlan egyetértés legyen; ilyen tétel szerinte az, hogy nem lehet a magyar gazdaságpolitikát megszorításokra építeni, valamint az, hogy minél több embernek vissza kell térnie a munka világába. "És ha a piac nem tud munkát adni az embereknek, akkor az állam szervezzen Start-munkaprogramokat, és 2012-ben legalább 200 ezer embert vigyünk vissza a segély világából a Start-munka világába" - közölte.

Orbán Viktor azt mondta: harcolni fog a devizahitelesek "kihozataláért devizából forintba", a minimálbér-emelésért, a rezsiköltségek megfékezéséért, a segélyből munkába való visszatérésért és az államadósság-csökkentésért. Hozzátette: előkerülhetnek gazdaságtervezési nehézségek, de ezek sem billenthetik ki céljaiból a kormányt. Példaként említette a 250 milliárd forintos áfa-visszatérítést és azt, hogy "a Magyar Nemzeti Bank előállt azzal az igénnyel - amit most vizsgáltatok, hogy egyáltalán megértsem, miről is van szó -, hogy neki több mint 100 milliárd forint vesztesége van, amit az emberekkel akar pótoltatni".

Honnan a jegybank vesztesége?

A miniszterelnök által említett 100 milliárdos tétel forrása, hogy a kormánynak a jegybank veszteségéből adódóan tartalékfeltöltési kötelezettsége keletkezhet. Ennek mértéke idén 95 milliárd forint környékén van.

Simor András jegybankelnök a 2010-es veszteséget korábban úgy kommentálta, hogy a gazdálkodási eredmény nem a jegybanki működés sikerességének a mérőszáma, hiszen a nemzeti bank nem profitérdekelt szervezet. Az eredmény romlását elsősorban a devizaárfolyam-változásból származó korábbi kiemelkedően magas nyereség visszaesése, valamint a pénzügyi műveletek eredményének csökkenése okozta. Az MNB tavalyi vesztesége várható volt, hiszen a válság során - a nemzetközi mentőcsomagnak köszönhetően - jelentősen felduzzadt devizatartalékon kisebb hozam érhető el, mint az ezzel párhuzamosan meghízó kéthetes kötvényállományon keletkező kamatfizetési kötelezettség.

Ahogy azt korábban Karvalits Ferenc, az MNB alelnöke egy írásában szintén kiemelte: az MNB nem nyereségorientált intézmény, működésének sikerességét nem a közvetlen pénzügyi eredménye határozza meg, hanem az, hogy teljesíti-e a jegybanktörvényben rögzített elsődleges feladatát, az árstabilitás elérését és fenntartását. Céljai érdekében – a feltörekvő országok központi bankjaihoz hasonlóan – eszközeinek túlnyomó részét a devizatartalékok teszik ki, és ezeket főleg forintban, az alapkamaton felvett forrásokból finanszírozza. A devizatartalékot biztosítási céllal tartja a jegybank, ezért azt kockázatmentes, könnyen értékesíthető euró-értékpapírokba – például német államkötvénybe – fekteti, amelyeknek azonban általában alacsony a hozamuk. Ez az ára a likviditásnak és a kockázatmentességnek. A jegybanki források között viszont meghatározó szerepük van az alapkamattal kamatozó tételeknek. Az alapkamat mértékét pedig az árstabilitás elérése és fenntartása, vagyis monetáris politikai megfontolások alapján alakítja a monetáris tanács. Így az MNB kamateredményét leginkább a devizatartalék hozama és a jegybanki irányadó kamat különbsége befolyásolja. Mivel a forinthozamok általában érdemben meghaladták az euróhozamokat, a jegybank kamatkiadásai az utóbbi években jellemzően nagyobbak voltak, mint a kamatbevételek.

Karvalits szerint ha a jegybank a profitjának növelésére törekedne, az sok esetben alapvető céljaival ellentétes viselkedéshez vezetne. Rövid távon ugyanis leginkább alacsony alapkamat és gyengülő árfolyam mellett lehet növelni a jegybanki eredményt. Az alapkamat csökkentése számottevő jegybanki nyereséget hozhatna, ám számos negatív makrogazdasági következmény – gyorsuló infláció, leértékelődő árfolyam, esetleg árfolyamválság – árán. Az időnként elkerülhetetlenül szükséges monetáris szigorítás viszont – az erősödő árfolyam miatt a devizatartalékokon elszenvedett veszteség, illetve a magasabb kamatkiadások következtében – a banki eredmény csökkenésével jár együtt - írta Karvalits Ferenc a HVG hasábjain megjelent összefoglalójában.