Hasznos tippek, hogy ne kerüljön Szibériába

Mire figyeljünk, és milyen biztosítékokat kössünk ki a polgári jogi szerződéseink megkötésekor? Dr. Balázs Tamás ügyvéd, egyetemi adjunktus, a Balázs & Holló Ügyvédi Iroda jogásza válaszolt a Privátbankár kérdésére.

A magyar gyakorlatban a gazdasági társaságok igen sok esetben nem fordítanak kellő figyelmet arra, hogy magyar vagy külföldi partnerükkel az érdekeiknek megfelelően kialakított írásbeli szerződést kössenek. Sok esetben egyes magyar cégvezetők a bizalmatlanság jeleként értékelik, ha üzleti partnerük egy szerződés-tervezetet küld nekik a létrehozandó jogviszonyra vonatkozóan. Külföldi üzleti partnerekkel való kapcsolatban sokszor már csak a problémák felmerülését követően döbben rá a magyar cég, hogy a problémák rendezésére a külföldi partner általános szerződési feltételei az irányadók, melyek sok esetben a számla hátoldalán kerülnek feltüntetésre és/vagy távoli országok bíróságai előtt kell majd az ottani jog szerint pereskedni. Kellő körültekintéssel, megfelelő írásbeli szerződés elkészítésével ugyanakkor az esetek nagy részében a problémák per útján történő rendezése megelőzhető, vagy ha erre mégis sor kerülne, sokkal kedvezőbb pozícióból várhatjuk a bírósági eljárás lefolytatását.

Kevesen tudják, hogy a külföldi partnerekkel kötött polgári jogi szerződések esetén lehetőség van arra, hogy a Felek a jogviszonyt létrehozó szerződésben az úgynevezett jogválasztás lehetőségével éljenek, azaz meghatározzák a szerződésükre irányadó jogot, amely lehet az egyik fél államának joga, de lehet egy harmadik állam joga is. Jogválasztás hiányában az egyes szerződésfajtákra külön meghatározza a magyar nemzetközi magánjogi kódex, melyik állam joga alkalmazandó. Mivel bírósági jogvita esetén az eljáró bíróságnak – amennyiben külföldi jogot kell alkalmaznia - nemzetközi hivatalos úton kell beszereznie a külföldi állam jogának rendelkezéseit, az eljárás időtartama szempontjából sem mindegy, melyik állam jogát határozzuk meg alkalmazandó jogként. Az írásbeli szerződés elkészítésekor ajánlatos figyelmet fordítani arra is, hogy külföldi partnerünk esetleges általános üzleti feltételeinek alkalmazását részben vagy egészben kifejezetten kizárjuk, amennyiben azok számunkra kedvezőtlen rendelkezéseket tartalmaznak.

Szintén nem mindegy, hogy a külföldi partnerrel kötött szerződés alapján az esetleges bírósági jogvita lefolytatására hol kerül (kerülhet) sor. Ügyvédi tevékenységem során számos esetben tapasztaltam, hogy az ügyfelek csak közvetlenül a per megindítása előtt döbbennek rá, hogy például egy távoli szibériai városban kell a pert megindítani. Főszabályként ugyanis azt kell figyelembe venni, amennyiben a pert mi kezdeményezzük, hogy – az illetékes bíróságnak a szerződésben való meghatározása hiányában – a pert a másik félnek (az alperesnek) a székhelye szerinti bíróság előtt kell megindítanunk. Az előbbiekre tekintettel érdemes tehát kizárólagos illetékességgel rendelkező bíróságként a szerződésben egy úgynevezett választott bíróságot megjelölni. Az ilyen választott bíróságok többnyire az egyes államok kereskedelmi kamarái által szervezetten működnek, és az eljárásuk időtartama – különösen Magyarországon – jóval rövidebb, mint a rendes bíróságoké. Kiemelném, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Választottbíróság kizárólagos illetékessége két magyar cég közötti polgári jogi szerződésben is kiköthető.

A gazdasági társaságok közötti írásbeli szerződés elkészítése tehát nem formalitás, hanem nagyon is a szerződést kötő felek érdekeit szolgáló tevékenység. A jog ugyanis az esetek kisebb részében írja elő kötelező alaki kellékként az írásbeliséget, ugyanakkor a jogviszony – amennyiben az írásbeli szerződés elkészítése nem kötelező - természetesen szóbeli megállapodás esetén, vagy üzleti levélváltás útján is létrejön. Ez utóbbi esetekben, amennyiben a felek között jogvita alakul ki, majd a bíróságnak kell utólagosan tisztáznia, milyen feltételekkel jött létre a jogviszony a felek között, amely nem feltétlenül szolgálja az igényt érvényesítő fél érdekeit. Általánosságban is elmondható, hogy az írásbeli szerződés kialakításakor feltétlenül figyelemmel kell lenni a vonatkozó, irányadó bírói gyakorlatra is, tehát úgy kell lehetőség szerint kialakítani a szerződést, hogy az általunk képviselt fél számára a minimálisra csökkentsük egy esetleges bírósági jogvita kockázatait.

Kihagyhatatlan eljárás mielőtt bármilyen szerződést aláírnánk, hogy beszerezzük szerződő partnerünk hatályos cégadatait. Meg kell győződnünk arról is, hogy valóban az a személy a cégszerű aláírásra jogosult szerződő partnerünk részéről, aki annak mondja magát.

Számos eszköz áll rendelkezésre mind a nemzetközi szerződések, mind a magyar cégek közötti viszonylatban arra, hogy a felek szolgáltatásait az írásbeli szerződésben előre biztosítsuk. Fajtáik szerint a magyar jogban megkülönböztethetünk személyi és dologi biztosítékokat.

A személyi biztosítékok alapvető jellemzője, hogy a kötelezetten kívül mást is bevonunk a helytállási körbe. A legelterjedtebben alkalmazott személyi biztosíték a kezesség, de ebbe a körbe sorolható a bankgarancia, valamint ebbe a körbe tartozik a tartozásátvállalás is, amikor egy harmadik személy nyilatkozik úgy, amennyiben a kötelezett a szerződésben meghatározott kötelezettségének nem tenne eleget, úgy ő fog a jogosult irányában helytállni.

Az úgynevezett dologi biztosítékok közös jellemzője, hogy itt a biztosíték elsődlegesen nem a szerződő felek személyéhez, hanem a felek szolgáltatásához, a szolgáltatás tárgyához tapad. Ebben a körben a legelterjedtebb a jelzálogjog, amely Magyarországon nemcsak az ingatlanokra, hanem értékes ingóságokra is alkalmazható.

Ebbe a körbe tartozik az óvadék is Az óvadék járulékos természetű mellékkötelezettség, melyet általában huzamosabb jogviszony esetén kötnek ki a felek. Óvadék nyújtása esetén a jogosult a szerződés nem vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén követelését az óvadékösszegből közvetlenül, bírósági eljárás nélkül kielégítheti. A kár összege bizonyítható kell hogy legyen, az óvadék tehát nem kárátalány. Tekintve, hogy erről a jogszabály nem rendelkezik, a feleknek kell megállapodniuk abban, hogy az óvadék tárgya hol, melyik félnél kerüljön elhelyezésre. A legbiztosabb és legnépszerűbb megoldás az óvadék tárgyának letétbe helyezése egy közös megbízottnál, leggyakrabban valamely pénzintézetnél.

A Balázs & Holló Ügyvédi Iroda a gazdasági jog terén 1995 óta áll ügyfelei rendelkezésére a magyar mellett angol, német, francia, olasz és orosz nyelven. Az általános jogterületeken (társasági jog, munkajog, ingatlanjog) kívül az iroda speciális területei közé tartozik a csőd- és felszámolási jog, az építőipari jog, a szellemi alkotások joga, a környezetvédelmi jog, a gyógyszer- és élelmiszeripari termékek regisztrációja, valamint a jogi képviselet ellátása gazdasági perekben rendes és választottbíróságok előtt. További információ >>

A fentieken túlmenően az adásvételi szerződések vonatkozásában fontos biztosíték a foglaló is. Mind elterjedtebbé válik továbbá  a vételi jognak  mint biztosítéknak az alkalmazása is.

Különösen is megfontolandó a tulajdonjog fenntartás intézményének az alkalmazása, különösen pénzügyi válság idején, amikor üzleti partnerünk akár még önhibáján kívül is fizetésképtelenné válhat, felszámolás alá kerülhet. Az előrelátás e vonatkozásban külön is hangsúlyozandó, hiszen ez a biztosíték adásvételi szerződés esetén érvényesen csak a szerződés megkötésekor és kizárólag írásban köthető ki. Tulajdonjog fenntartás esetén a vevő a vásárolt dolgon a tulajdonjogot csak a vételár teljes kifizetésekor szerzi meg. Ugyancsak kizárólag írásban köthető ki valamely jog vagy kedvezmény (például részletfizetési kedvezmény) elvesztésének a kikötése arra az esetre, ha a szerződő partnerünk felróhatóan szerződést szegne.

Csak utalni szeretnék arra, hogy a követelések engedményezése és maga a váltó is alkalmas lehet szerződések, követelések biztosítására. A váltó esetében külön előny, hogy a magyar polgári eljárásjog szerint a váltópereket soron kívül kell a bíróságoknak tárgyalniuk.

Az előbbiek alapján megállapítható, hogy érdemes átgondolniuk az egyes cégeknek az üzleti kapcsolataikat, átvizsgálni szerződéseiket annak megállapítása érdekében, hogy valóban minden rendelkezésre álló lehetőséget kihasználnak-e az üzleti tevékenységük jogi, pénzügyi biztonsága érdekében.

Fusson a pénze után, megéri! A hitelezők gyakran kerülnek olyan helyzetbe, amikor az adós társaság jogutód és az adósságok kiegyenlítéséhez szükséges pénzügyi fedezet hátrahagyása nélkül szűnik meg, felszámolták, törölték a cégjegyzékből. A hitelezők gyakran nem tájékozódnak, vagy nem a kellő időben tájékozódnak a kézenfekvő lehetőségek felől, noha bizonyos esetekben a társaság vagyonán felül a kifizetés követelhető volna a megszűnt társaság vezető tisztségviselőitől, a társaság tagjaitól/részvényeseitől. Dr. Balázs Tamás a Privátbankár kérdésére elmondta: a hitelezők helyzete ilyen esetekben korántsem reménytelen. Részletek >>

Fusson a pénze után, megéri!
Fizetésképtelenségben mi vagyunk a császárok
Munkaszerződés nélkül dolgozik az emberek fele
Ingatlaneladás: milliókban mérhető évek
Kozmetikáznak a cégek a túlélés miatt

Privátbankár