.jpg)
A demokrata elnökjelöltségre pályázók következő nagy összecsapása a jelentős fekete lakossággal bíró Dél-Karolinában lesz. A legnagyobb dél-karolinai napilap, a The State a hét végén azt írta: Hillary Clinton megjegyzése és a Clinton-tábor éles Obama-ellenes támadásai bántók a feketékre nézve.
Dél-Karolina fekete népessége hagyományosan Bill és Hillary Clinton biztos hátországának számít. A mostani Clinton-Obama-ügy, illetve annak távlata, hogy egy afro-amerikai politikus eséllyel pályázik az elnökségre, viszont megváltoztathatja a feketék hangulatát.
The New York Times című napilap a New Hampshire-i előválasztás után arra hívta fel a figyelmet: Hillary Clinton veszélyesen közel került ahhoz, hogy a faji kártyát is belekeverje kampányába. A volt first lady egy ízben arról beszélt, hogy Martin Luther King tiszteletes emberi jogi álmának valóra váltásához Lyndon Johnson elnökre volt szükség. Clinton rosszízű gondolata azt sugallta, hogy egy fehér ember nélkül egy fekete nem ment volna sokra - írta a lap, és nyilatkoztak így utólag liberális kritikusok blogjaikban, interjúkban.
Clinton vasárnap az NBC televízióban azt mondta, hogy ezt a "szerencsétlen fordulatot" Obama stábja a saját hasznára igyekszik felhasználni. Szerinte Obamáék tisztességtelen és igazságtalan módon félreértelmezik, elferdítik a szavait. Clinton olyan hevesen igyekezett bizonyítani igazát, hogy többször félbeszakította a riportert, nem hagyta végigmondani a kérdéseket.
"Semmi sem igaz az egészből (...) Martin Luther King egyike azoknak, akiket a világon a legjobban tisztelek" - mondta.
Clinton megjegyzése után Donna Brazile, Al Gore korábbi demokrata elnökjelölt afro-amerikai kampánymenedzsere úgy fogalmazott: a volt first lady szavai aggasztóak.
A The Washington Post című lap cikkírója vasárnap annak a félelmének adott hangot, hogy a Clinton-gépezet a győzelem érdekében Obama torkának fog ugrani. Nyílt vagy rejtett fegyverként, de a faji kártyát be fogják vetni.
Hillary az NBC-nek adott interjúban kétszeri rákérdezés után sem volt hajlandó válaszolni arra, alkalmasnak tartja-e Obamát az elnökségre. Csak annyit mondott, a választók majd eldöntik.
A verseny nemcsak Dél-Karolina, hanem több olyan nagy népességű állam szavazataiért folyik, amelynek jelentős fekete kisebbsége van. Alabamában egy hónapja Clinton még 40-25 arányban vezetett Obamával szemben, akit ma már a demokrata választók 36 százaléka támogat, míg Clintont csak 34 százalék. Elemzők szerint február 5-én, amikor 22 államban rendeznek elnökjelölt-választásokat, talán minden eldől.
Az utolsó pillanatban fog eldőlni a jelöltség
Akár Hillary Clinton, akár Barack Obama szenátor lesz az amerikai Demokrata Párt elnökjelöltje a novemberi elnökválasztáson, a CNN hírtelevízió szerint ha csekély mértékben is, de mindkettő megverné a republikánus jelöltet.
Hillary Clinton New York-i szenátorra a választók fele szavazna John McCain arizonai szenátor ellenében, aki a voksok 48 százalékát kapná meg. Barack Obamát a népesség 49 százaléka támogatná, ha a republikánus McCain lenne az ellenfele, utóbbi 48 százalékot érne el - derült ki a hírtelevízió felmérésének hét végén közzétett adataiból.
A Voice of America (VOA) rádió szerint a verseny nyitottsága miatt a vártnál jóval hosszabb időbe fog telni, mire kiderül, ki nyeri el a két nagy párt jelöltségét. Obama váratlan iowai győzelme, majd a már szinte leírt Clinton még meglepőbb New Hampshire-i visszatérése alapján hosszú választási küzdelem következik.
Ross Baker, a New Jersey-i Rutgers Egyetem politikatudományi professzora szerint Clinton számára egy New Hampshire-i vereség végzetes lett volna, így azonban kiegyenlítődtek az esélyek. Baker szerint az előzetes közvélemény-kutatások nem tévedtek Obama nagy támogatottságát illetően, de nem lehetett megjósolni a női szavazók pálfordulását az utolsó pillanatban.
A szakértő szerint a republikánus táborban ha lehet, még nyitottabb a jelöltségért folyó küzdelem: sokkal több szereplő verseng egymással, aminek következtében a republikánus szavazótábor a demokratánál sokkal széttöredezettebb. Míg a Demokrata Párt jelöltsége valószínűleg Clinton és Obama között fog eldőlni, addig a republikánus jelöltséget öt aspiráns - McCain, Huckabee és Romney, továbbá Giuliani és Fred Thompson tennessee-i szenátor - közül bárki megszerezheti. Az országos népszerűségi listákat hónapok óta vezető, de az előválasztásokon mindeddig gyengén szereplő Giuliani Floridában kíván elrugaszkodni, hogy aztán a február 5-i "cunami kedden", amikor több mint 20 államban lesznek elnökjelölt-választások, szándéka szerint bebiztosítsa jelöltségét.
A hideg futkoshat Hillaryn: Kerry Obamát pártolja
Csak Hillary tudna elbánni bin Ladennel?
Obama felkarolta a kenyai ügyet
Albright durván leszólta a Bush-érát
Obamát már úgy védik, mintha elnök lenne
MTI