
A lebomlás nagymértékben függ attól, hova kerül a zacskó "életpályája végén". Ha eltemetődik egy szeméttelepen, valószínű, hogy egyáltalán nem bomlik le, hiszen nem éri sem oxigén, sem fény. Ezenkívül egy amerikai zacskótípus tanulmányozása során kiderült, hogy a hőmérséklet és a páratartalom is befolyásolja a lebomlás sebességét. Hűvös időben lassabb, párában pedig szinte megáll a folyamat.
Nemrégiben egy svéd tanulmány azt is kimutatta, hogy a mangánt tartalmazó polietilén lebomlása abbamarad, ha komposztba kerül, valószínűleg a mikroorganizmusok által termelt gázok hatására. Tehát ez sem jó megoldás.
Az adalékként használt fémekről meg annyit, hogy míg a legtöbb gyártó azt állítja, igen csekély mennyiségekben adagolják csak a műanyaghoz, egy amerikai tanulmány szerint az egyik zacskótípus "igen nagy mennyiségű ólmot és kobaltot tartalmazott", ami megkérdőjelezi az anyag környezetbarát voltát.
A European Plastics Recyclers ezenkívül azzal érvel, hogy a műanyag szatyrok előállítása olyan sok energiát és olajat emészt fel, hogy megsemmisítésük "gazdasági és ökológiai nonszensz".
Túlélni a nagybevásárlást: online közértek tesztje
A műanyag zacskók kivégzik a kiskereskedelmet
400 éves nyomot hagyhat egy 20 perces hazaút
A Duna - szimbólum vagy politika?
Gazdag ember zöld aggyal él?
MTI