Jogellenesnek tartja a Malév állami támogatását a Wizz Air és az Európai Bizottsághoz fordul az ügyben; a diszkont légitársaság egyben aggasztónak tartja, hogy a magyar kormány a cég fenntartásába öli az adófizetők pénzét, amivel szerintük csak halogatja a Malév problémáinak megoldását.
Az MTI-nek hétfőn eljuttatott közlemény szerint a "vergődő, vastagon veszteséges" Malév "visszaállamosítása" ellentétes az uniós versenyjog alapelveivel. A társaság 90 millió eurós támogatásával a kormány nem csupán közpénzt herdál el, az intézkedés vélhetően diszkriminatív, versenytorzító hatású, és a tiltott állami támogatás "tipikus esetének" minősülő lépés, amely semmilyen előnnyel nem jár az utasok számára.
Akár több hónapig eltartó vizsgálatot is indíthat az Európai Bizottság, ha indokoltnak tartja a Wizz Air panaszát a Malév visszaállamosítása ügyében. Amelia Torres, az Európai Bizottság versenyügyi biztosának szóvivője az MTI kérdésére azt mondta: nem tud arról, hogy ilyen tartalmú beadvány érkezett volna Brüsszelbe. Legutóbb tavaly júniusban, a görög Olympic Airways légitársaságnak nyújtott, 2005-ben jogellenesnek minősített állami támogatások visszatéríttetésének elmulasztása miatt szabott ki dupla büntetést az Európai Bíróság Görögországra. |
A Wizz Air szerint a kormány a légitársaság problémájának megoldását halogatja azzal, hogy a cég fenntartásába öli az adófizetők pénzét, ahelyett, hogy ugyanebből az összegből a Malév csődjének negatív hatását enyhítené.
A Malév versenytársa szerint a nemzeti légitársaság "felelőtlenül irányított, életképtelen vállalkozás, amely rekord nagyságú működési veszteséget halmozott fel az utóbbi években." A diszkont cég szerint a Malév "súlyát" mutatja, hogy a lakosság kevesebb mint 5 százaléka veszi igénybe. A visszaállamosítás nem oldja meg a helyzetet, csupán egyszeri támogatást jelent, és a cégnek várhatóan további adóforintokra lesz szüksége a fennmaradáshoz - hívják fel a figyelmet.
A magyar kormány jobban tenné, ha "tanulna az európai - például a belga és a svájci - példából, amelyek megmutatták, hogy eredményesen is lehet kezelni egy nemzeti légitársaság csődjét" - fogalmaz közleményében a Wizz Air.
A Malév múlt heti rendkívüli közgyűlésén kötött megállapodás értelmében a jelenlegi orosz tulajdonos, az állami Vnyesekonombank kiszáll a légitársaságból, amely így ismét magyar állami tulajdonba kerül. A magyar állam 25,5 milliárd forintot kitevő tőkeemeléssel mintegy 95 százalékban szerzi meg a társaságot. A fennmaradó 5 százalékos tulajdonrésszel az AirBridge rendelkezik.
A Malév már jelentős részben kidolgozott "megmentési tervét" nyújtja be a magyar kormány az Európai Bizottsághoz jóváhagyásra - tájékoztatta Kamarás Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója az MTI-t.
Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium sajtófőnöke az MTI kérdésére hétfőn azt mondta: az állami tulajdonszerzés nem minősül tiltott állami támogatásnak, mivel az állam nem azért lett tulajdonos, hogy a folyó működéshez biztosítson tőkét, hanem hogy végrehajtsa a reorganizációt, amellyel piaci viszonyok között működőképessé válhat a légitársaság. A Malévben nem az állami tulajdon hosszú távú megtartása a cél, hanem a légitársaság reorganizációja, amelyet követően lehetővé válik, hogy ismét piaci szereplő szálljon be a cégbe - tette hozzá. A sajtófőnök hangsúlyozta: azt kellett eldönteni, hogy kell-e nemzeti légitársaság, annak esetleges megszűnése milyen hatással lehet az idegenforgalomra, a gazdaság egészére és a Budapest Airportra.
Oszkó: nem vettük meg újra a Malévot
Malév-ügy: az oroszok a spájzban maradtak
MTI