.jpg)
A vagyonkezelt vagyonok több mint ötszörösükre, a letétkezelt vagyonok pedig csaknem hatszorosukra nőttek 1999 vége óta. A BAMOSZ Regiszterben szereplő vagyonkezelt és letétkezelt vagyon - az elmúlt egy-másfél évre jellemző visszaesés ellenére - jelentősen és tendenciaszerűen nőtt az elmúlt kilenc évben.
A vagyontulajdonosok szerinti bontásban a két nagy intézményi csoport - pénztárak és biztosítók - a meghatározó és viszonylag kicsi az egyéb vagyontulajdonosok aránya. A gazdálkodó szervezetek, önkormányzatok és a magánszemélyek vagyona a teljes vagyonkezelt állomány 1,5-2 %-a körül alakult, és trendszerűen csökkent, míg az egyéb intézményi befektetők - alapítványok, betétbiztosítási és befektető-védelmi alapok - adták a nem pénztári és biztosítói vagyonok nagyobb részét, a teljes vagyonkezelt állomány 4-5 %-át.
Nyugdíjpénztárak vagyona
"Öngyilkosság megadóztatni a nyugdíjpénztárakat" Veszélyes játék a nyugdíjpénztárak körül babrálni |
A "pénztárosok" kikeltek a 95,6%-os adóteher ellen |
Hogy a pénztárak vagyona ugyanakkor csak 1,6%-kal lett kevesebb, azt mutatja, hogy a jelentős, 50-80 milliárd forint körüli friss tőke érkezhetett a pénztárakba. Fontos kiemelni, hogy a nyugdíjpénztárak hosszú távú befektetési célokat szolgálnak, és a pénztárak az elmúlt öt évben - az utóbbi év válság generálta veszteségeivel együtt is – 3-4%-os pozitív éves hozamot érthettek el.
Biztosítói vagyonkezelés
A vagyonkezelés másik nagy területe a biztosítók részére végzett vagyonkezelés, a kezelt vagyon 35,5%-a biztosítói vagyon. A biztosítói vagyonok kisebb részét a unit-linked termékek teszik ki – az adatszolgáltatók összesített adatai alapján 469 milliárd forint –, míg a nagyobb részt, 933 milliárd forintot az egyéb biztosítói vagyonok - a biztosítási tartalékok – jelentik.
A unit-linked portfoliókban ismét némileg csökkent a hazai, míg jelentősen nőtt a külföldi részvények aránya a negyedévben, együttes arányuk 45,4%-ra nőtt. A hazai bankbetétek aránya stagnált, az államkötvények aránya visszaesett, míg a hazai diszkontkincstárjegyeké és egyéb kötvényeké nőtt. A külföldi befektetések elsősorban befektetési jegyeken, nagyobb részt külföldi alapokon keresztül valósulnak meg – a befektetési jegyek aránya 48 % volt. A unit-linked termékek esetében a nagyobb külföldi eszköz-arány miatt a negyedéves piaci teljesítmények 0% körüli hozamot eredményezhettek, ami nagyjából megfelel a vagyon minimális, 0,4%-os csökkenésének.
A befektetésekhez nem kapcsolódó biztosítások tartalékai jellegükből kifolyólag döntő részben hazai kötvényekben és diszkontkincstárjegyekben találhatók, ezek aránya 83%-ot tesz ki. A negyedév során a hazai és külföldi részvények aránya is csökkent, így a teljes részvényarány már csak 4,3%. A biztosítók vagyona - a unit-linked termékeket leszámítva - a negyedév alatt 12%-kal csökkent, ami a 8% körüli negatív piaci teljesítmény figyelembevételével azt jelentette, hogy a negyedévben a biztosítói vagyont ismét jelentős tőkekivonás is csökkenthette.
Egyre többen nem törlesztik a hitelüket
Mennyivel lesz több a nettónk?
Foggal-körömmel védik az önkéntes pénztárakat
Kezdjük érteni: a bank nem egyenlő a hitellel
Az átlagember sem ad hitelt a bankoknak
Cafeteria: oda ütnek, ahol a legjobban fáj
Privátbankár