"Ez önmagában is a szabadságjogok indokolatlan és önkényes korlátozását jelentheti, de különösen súlyos problémát jelent a hajléktalan emberek számára" - hangsúlyozták az aláírók.
Mint írták, a törvénymódosítás valódi célját egyértelművé teszi az első változat indoklása, amely szerint "a közterületek nem rendeltetésszerű használatának esetkörére (például hajléktalanok életvitelszerű ottlakása) az önkormányzatoknak lehetőségük legyen szigorúbb közterületi szabályok és szankciók megállapítására helyi rendeletükben, például a hajléktalanok kitiltására a közterületekről".
"A hajléktalan ember - azért, mert nincs otthona - még nem bűnöző, akit ki lehetne tiltani a közterületekről. A hajléktalanság nem büntetőpolitikai, hanem társadalompolitikai probléma. A hajléktalanságra nem a rendőri zaklatás a megfelelő társadalmi válasz, hanem érdemi szociális lakáspolitika és a lakhatáshoz való jog biztosítása" - fogalmaztak a nyílt levélben.
A 13 aláíró a Város Mindenkié csoport tagja; a szerveződés célja a hajléktalan emberek jogvédelme és a hajléktalanság felszámolása érdekében társadalmi változások elindítása.
MTI
Schmitt Pál köztársasági elnökhöz fordult 13 hajléktalan ember, arra kérve az államfőt, hogy ne írja alá az építési törvény módosítását
A technológiai részvények alakulását követő Nasdaq index 0,68 százalék erősödést jelzett.

A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
Uniós pénzek, hozamok és a hatékonyság csapdája – Klasszis Podcast
Így néz ki a kormány célkeresztjébe került bizalmi vagyonkezelői piac
Új korszak a magyar alternatív befektetéseknél, lebomlanak a falak a lakosság előtt – Klasszis Podcast





