Húsz év után: az idősebbek visszasírják az elmúlt rendszert

Húsz évvel a vasfüggöny leomlása után éles generációs ellentét alakult ki abban, miként látják az emberek Európa volt kommunista országaiban a demokrácia és a kapitalizmus irányában történt elmozdulást - állapította meg egy amerikai felmérés.

Azok, akik nem sokkal a berlini fal eltűnése előtt vagy után születtek, feltűnően nagyobb arányban fogadják el a többpárti politikai rendszer és a piacgazdaság felé tett lépéseket, mint az idősebb generációk. A washingtoni Pew Research Center kilenc közép- és kelet-európai országban - köztük Magyarországon - szondázta meg a közvéleményt Pew Global Attitudes Project elnevezésű kutatási programja keretében, összevetve az eredményeket a központ elődje által 1991-ben elvégzett hasonló felméréssel.

Az új vizsgálat általános visszacsúszást tárt fel a demokrácia és a kapitalizmus elfogadása tekintetében a vizsgált országokban, s ezen belül egyes országokban - például Bulgáriában és Ukrajnában - jelentős visszaesést mutatott ki.

A megkérdezettek közül ugyanakkor sokkal többen nyilatkoztak elégedetten az életükről, mint az 1991-ben megkérdezettek. Lengyelországban például a felmérésbe bevontak 44 százaléka mondta magát idén elégedettnek, szemben az 1991-es 12 százalékkal. Bulgáriában és Magyarországon egyaránt az idén kérdezettek 15 százaléka mondta azt, hogy elégedett, míg nyolc éve 4, illetve 8 százalékuk volt csak elégedett.

Paradox módon azonban több olyan országban is, amelyben megfigyelhető ez a javulás, a válaszadók többsége azt is mondta, hogy az emberek rosszabbul élnek, mint a kommunizmus alatt. Ukrajnában a megkérdezettek 62 százaléka ítélte úgy, hogy az emberek rosszabbul élnek. Oroszországban 45 százalék volt ezen a véleményen, szemben azzal a 33 százalékkal, amely szerint jobb az élet a kommunizmusból kivezető átalakulás óta.

A Pew Global Attitudes Project legutóbbi közvélemény-kutatásának keretében augusztus 27. és szeptember 24. között összesen 14 ezer 760 embert kérdeztek meg 14 országban, köztük Németországban és 8 egykori európai kommunista országban.

1991-ben a legtöbb vizsgált országban kis különbség mutatkozott csak a generációk között az elégedettségi válaszokban. Lengyelországban például a 18-29 év közötti fiatalok 13 százaléka, a 65 év fölöttieknek pedig 15 százaléka mondta magát elégedettnek. A 2009-es válaszok ezzel szemben a legtöbb országban generációk közötti szakadékot mutatnak; például a lengyel fiatalok fele mondta azt, hogy elégedett a helyzetével, szemben a 65 év felettiek mindössze 29 százalékával.

Ennél is élesebb a nemzedékek közötti ellentét Oroszországban (60 százalék 27-tel szemben), de - ha kisebb mértékben is - a többi nyolc országban is ezt tükrözte a felmérés.

Eltérést mutat viszont a kutatás a kilenc ország között a válaszadók demokráciával kapcsolatos nézeteiben. A magyarok kétharmada például úgy vélekedett, hogy a szólásszabadság joga nagyon fontos, míg az orosz válaszadóknak csak 37 százaléka gondolja így. A bolgárok több mint 60 százaléka fontosnak mondta a tisztességes választásokat, míg a litvánoknak csak 39 százaléka osztotta ezt a véleményt.

Oroszországban az eredmények a nacionalizmus és a birodalmi tudat erősödéséről tanúskodnak. A többi volt kelet- és közép-európai kommunista országban ugyanakkor jelentősen eltérnek a vélemények Oroszország politikai befolyásáról. Ezt az ukránok 46 és a bolgárok 45 százaléka jó dolognak tartja, a lengyeleknek viszont csak 18, a magyaroknak pedig mindössze 15 százaléka ért ezzel egyet.

November 18-án két új rádió szólal meg a Sláger és a Danubius helyén. Ön mit szól a döntéshez? Szavazzon!

Sólyom: 1956 miatt becsül minket a világ
"Büszkék lehetünk az elmúlt 20 évre" 
"Fogalmunk se volt hogy rendszerváltást csinálunk"
A nők vesztettek legtöbbet a rendszerváltással
Magyar fiatalok: "ijesztő a tudatlanság"

MTI