Az ipar júniusi termelésének és exportértékesítésének idei legkedvezőbb alakulásában elsősorban az előző hónapokhoz képest megnövekedett kereslet és a munkanaphatás érvényesül. Tavaly júniusban a termelésben még 18,8, az exportban 21,3%-os volumencsökkenést mért a KSH. Az ipari termelés motorja változatlanul az exportorientált vállalatok teljesítménye, a hazai eladások nem érték el a 2009. évi szintet.
Az ipari export 2010 első hat hónapjában 16,6, júniusban 21,8%-kal emelkedett 2009 azonos időszakához viszonyítva. Júniusban az exportértékesítés több mint felét a feldolgozóipar két alága adta. Az év hatodik hónapjában a feldolgozóipari kivitel csaknem háromtizedét képviselő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának exportvolumene jelentősen, 29,1%-kal emelkedett. A másik meghatározó alág, a feldolgozóipari export majdnem egynegyedét adó járműgyártás kivitele is számottevően, 22,2%-kal bővült.
Az ipar január–júniusi belföldi értékesítése 5,1, a júniusi 1,5%-kal csökkent 2009 azonos időszakához képest. A feldolgozóipar belföldi eladásai az év első hat hónapjában 5,2%-kal maradtak el az egy évvel korábbitól. Ez elsősorban azzal függ össze, hogy az exportra termelő vállalkozások hazai beszállítóinak termelésnövekedése nem tudta kompenzálni a lakossági kereslet visszaesését. Júniusban 1,9%-kal csökkent a feldolgozóipar belföldi értékesítése, amiben a magas bázis is szerepet játszott.
Az ipar nemzetgazdasági ágai közül júniusban a feldolgozóipar termelése az előző év azonos hónapjához viszonyítva 16,9%-kal nőtt. A csekély súlyú bányászat volumene 14%-kal alacsonyabb volt a 2009. júniusinál. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 2%-kal haladta meg a tavalyi bázis szintjét.
A feldolgozóipar tizenhárom alága közül kilencben volumenbővülés figyelhető meg. A jelentősebb súlyú alágak közül a feldolgozóipari termelés több mint egyötödét képviselő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása kiugróan – még az előző havi dinamikát is felülmúlva – 35,7%-kal nőtt. Az alágon belüli növekedés hajtóerejét a híradás-technikai berendezések, továbbá az elektronikus fogyasztási cikkek iránti tartós keresletélénkülés jelenti.
A harmadik legnagyobb alág, a feldolgozóipari termelés egytizedét kitevő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 5,6%-kal visszaesett, ami a nagyobb arányú hazai kereslet csökkenésének és a kisebb súlyú kivitel stagnálásának eredője. A már második hónapja kiemelkedő dinamikát mutató vegyi anyag, termék gyártása júniusban 31,4%-kal haladta meg az előző év júniusit; a közel 5% súlyt adó alág teljesítményéhez elsősorban a műanyag-alapanyag gyártása szakágazat járult hozzá.
Az előző hónaphoz hasonlóan átlagon felüli volumenbővülés figyelhető meg a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártásában (24,4%) – ez utóbbi két alág növekedése a válság utáni nyersanyag iránti keresletbővülésnek köszönhető. Kéthavi visszaesés után júniusban 12,5%-kal nőtt a gyógyszergyártás volumene, nagyrészt az exportértékesítés kedvező alakulásának köszönhetően.
2009 azonos időszakához képest az ipari termelés 2010 első hat hónapjában Magyarország minden régiójában nőtt. A legnagyobb mértékű volumenbővülés Észak-Magyarországon (16,8%) figyelhető meg - olvasható a KSH szerkesztőségünkhöz eljuttatott összefoglalójában.
Privátbankár
Júniusban a magyar ipari termelés 0,8 százalékos emelkedést mutatott az előző hónaphoz viszonyítva, eddig ez az idei év legkedvezőbb értéke
Talán tényleg nem egy újabb blöff, hogy Iránnal békét köthet az Egyesült Államok.

A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
Uniós pénzek, hozamok és a hatékonyság csapdája – Klasszis Podcast
Így néz ki a kormány célkeresztjébe került bizalmi vagyonkezelői piac
Új korszak a magyar alternatív befektetéseknél, lebomlanak a falak a lakosság előtt – Klasszis Podcast





