Alexander Lerchl, a brémai Jacobs Egyetem hormonbiológusa elmondta: pszichológiai kutatások bebizonyították, hogy a fény hatására kezdünk kilábalni a télből.
Az emberi szervezetben a sötétben, éjszaka termelődő melatonin nevű hormon irányítja az alvást. Mivel télen hosszabb ideig tart a sötétség, így napközben is magas a melatoninszint, ezért vagyunk álmosak. A nyár közeledtével azonban világosabb lesz, egyre jobban lecsökken a melatonin mennyisége, az emberek éberebbé és aktívabbá válnak.
A napfény serkenti a melatonin "ellenfelének", a boldogsághormonként is ismert szerotininnak a termelődését. A tavaszi feldobottság érzése emellett növelhető sportolással is.
A férfiak szervezetében a tesztoszteron nevű nemi hormonnak éves ritmusa van: tavasszal és nyáron több tesztoszteron termelődik, mint a fennmaradó időszakban. Ilyenkor a férfiak a hormonszint hatására sokkal jobban érzik magukat.
Az állatok esetében az évszakok befolyásolják az utódok világra hozatalát is. A születéseket elsősorban az év azon időszakára "időzítik", amikor a legjobbak a túlélési esélyek - ez az időszak pedig többnyire a tavasz.
Az emberek esetében a hatvanas évek óta nem létezik ilyen ritmus - fejtette ki Lerchl. Manapság a legtöbb gyermek decemberben fogan, a tudós véleménye szerint pedig ennek az az oka, hogy a biológiai ritmust felváltotta egy szociológiai ritmus. Korábban ugyanis sokkal nagyobb jelentősége volt az időjárásnak, mint ma, amikor a központi fűtés idejében a külső tényezők már nem sokat nyomnak a latba.
Decemberben gyakrabban bújnak össze a párok, emellett pedig ebben a hónapban az ünnepeknek köszönhetően több idő jut a gyermeknemzésre is.
Nyári csúcsforma: ne a villámdiétában bízzunk
Észveszejtő terhesség
Tavasszal előbújó szeplők és májfoltok
MTI