.jpg)
Elfogadta Magyarország új, 2012. január 1-jén hatályba lépő alaptörvényét hétfőn az Országgyűlés. A szavazáson nem vett részt az LMP és az MSZP, a Jobbik-frakció és 2 független képviselő nemmel szavazott, míg egy honatya tartózkodott
.jpg)
A szavazás eredményét vastaps fogadta a kormánypárti padsorokból. A jobbikos képviselők "Áruló nem leszek!" feliratot formáztak betűkből. Kövér László házelnök a döntés után mondott beszédében úgy fogalmazott: "történelmi pillanatnak lehettünk részesei az imént, amikor a Tisztelt Ház elfogadta Magyarország új alaptörvényét. Ezzel lezárta azt az előkészítő szakaszt is magában foglaló 11 hónapos folyamatot, amellyel létrehoztuk az alaptörvény szövegét. Lezárta az átmenetiség 1989. október 23-a óta számított több mint két évtizedét, és lezárta az elmúlt 67 évet is, legalábbis amennyiben azt alkotmányos tekintetben a legitim alkotmány érvényesülésének hiányával írjuk le".
Az Országgyűlés elnöke szerint Magyarország új alaptörvénye visszakapcsolja a jogalkotást a történeti alkotmány folyamatába. "A múltunkból, a hagyományainkból építkezik, de a jövőt is szem előtt tartva a jelen problémáira keres és tartalmaz válaszokat" - mondta.
Az új alaptörvény a nemzeti érdekekből indul ki, de azok érvényesítését a XXI. század együttműködő Európájában tartja lehetségesnek - hangsúlyozta.
| Mit is tartalmaz az új alkotmány? |
"Az új alaptörvény történelmünk és civilizációnk alapjaként fogadja el a kereszténységet, biztosítva ugyanakkor mindenki számára a lelkiismereti szabadságot" - mondta Kövér László, emlékeztetve, hogy az elfogadott alkotmány az Európai Unió alapjogi chartájára épít, az emberi és polgári jogokat eszerint állapítja meg.
"Ez az alaptörvény legitim, nemzeti, nem kirekesztő, ellenben integráló, hagyománytisztelő, de jövőbe tekintő, tiszteletreméltó alkotás" - zárta szavait a házelnök, aki úgy fogalmazott, "a gondviselő kegyelmének tekintem, hogy részese lehettem ennek a folyamatnak".
A képviselők ezt követően elénekelték a Himnuszt.
A voksoláson jelen volt mások mellett Schmitt Pál köztársasági elnök, Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, valamint a konzultációs és tanácsadó testület több tagja, így Boross Péter volt kormányfő, Pozsgay Imre, a Németh-kormány egykori államminisztere és Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő.
|
Mesterházy: illegitim és ideiglenes lesz az új alaptörvény Mesterházy Attila szerint az új alaptörvény illegitim és ideiglenes lesz, s azt a következő választások után nemzeti konszenzus alapján meg kell változtatni. Az MSZP elnöke pártja budapesti részországgyűlésén, amelyet az Országgyűlés plenáris ülsésével egy időben tartottak, közölte: a szocialisták politikai nyilatkozattervezetet nyújtanak be az Országgyűlésnek, azt kezdeményezve, hogy a parlament tegyen hitet a köztársaság értékrendje mellett. Mesterházy Attila elmondta: azt javasolják, hogy legyen április 18. a Magyar Köztársaság védelmének napja. A nyilatkozat kimondja, hogy a köztársaság nem átmeneti politikai berendezkedés, hanem a nemzetet összetartó erő, a demokrácia szervező elve, a magukat egyenlőnek valló magyar polgárok közösségének kifejezője - tette hozzá. Az MSZP elnöke hétfőn pártja budapesti részországgyűlésén előzőleg kijelentette: a Fidesz-KDNP alkotmánytervezete "perverz társadalompolitikát és kalandor gazdaságpolitikát" rögzít, riasztó demokrácia felfogást tükröz, a múltból táplálkozik, szimbólumaiban és tartalmában a Horthy-korszakot idézi, lehetőséget ad a szólásszabadság, a szociális és munkavállalói jogok korlátozására, valamint arra, hogy az állam beavatkozzon a polgárok magánéletébe. Kifejtette: a demokraták feladata az, hogy egy asztalhoz üljenek, és megtervezzék "a visszautat a jogállamhoz". Mesterházy Attila szerint nem az alkotmány elfogadásának napja történelmi, hanem a következő országgyűlési választásoké lesz az, amely után nemzeti konszenzus alapján meg kell változtatni az alaptörvényt, és "újra kell alapítani a köztársaságot". A pártelnök kijelentette: Orbán Viktor úgy akarja vezetni az országot, ahogy a Fideszt, "autoriter módon és antidemokratikusan". Hozzátette, hogy bár a kormánypártban vannak demokraták - ide sorolta Navracsics Tibort, Lázár Jánost, Rogán Antalt és Pokorni Zoltánt -, véleménye szerint ők is "gyáván és megalkuvón" asszisztálnak a miniszterelnök hatalmi törekvéseihez. Mesterházy Attila szerint ez történelmi bűn. Kovács László, az MSZP alelnöke arról beszélt: noha a magyar uniós elnökség szakmai programjának teljesítése rendben halad, Magyarország megítélésében kedvezőtlen fordulat állt be, az alkotmányozás folyamata és az új alaptörvény egyes megfogalmazásai pedig a médiatörvény körülihez hasonló nemzetközi botrányhoz vezethetnek. |
MTI, Privátbankár
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
