Kár, hogy optimizmussal nem lehet fizetni

Továbbra is csökken hazánkban a napi fogyasztási cikkek piaca. 2010 első félévében a háztartások által napi fogyasztási cikkekre kiadott összeg az infláció ellenére is fél százalékkal csökkent az előző év hasonló időszakához képest - holott a fogyasztó bizalmi index rendhagyó módon az egekben és a vásárlási hajlandóság is növekszik. Optimisták vagyunk, csak nincs pénzünk - derült ki a GfK mai budapesti sajtótájékoztatóján ismertetett Kereskedelmi Analízisek legfrissebb eredményeiből.

Továbbra is csökken Magyarországon a napi fogyasztási cikkek (FMCG) piaca. 2010 első felében az ezekre a fogyasztási cikkekre kiadott összeg - az infláció ellenére is - fél százalékkal csökkent az előző év hasonló időszakához képest - derült ki a GfK Hungária mai sajtótájékoztatóján. A piackutató intézet friss felmérése szerint a válság hatására az egész közép-kelet európai térségben megváltozott a fogyasztói viselkedésmintázat, egyfajta "befele fordulás" jellemzi a vásárlókat, aminek hatására megnőtt az otthoni fogyasztás mértéke is - mondta el Kovács Krisztina, a cég Consumer Tracking szektorának menedzsere.

A magyar vásárlók számára továbbra is fontos ugyanakkor az ár-érték arány, és a tavalyi évben tapasztalt felfutás után továbbra sem csökkent a promóciós termékek súlya az FMCG piacon. Nem meglepő, hogy a kereskedelmi csatornák közül a jelentős akciókat hirdető hipermarketek valamint a diszkontok tudtak növekedni az idei első félévben, ezekhez hasonlóan tudtak bővülni valamelyest a kisboltok is, míg a szupermarketek előretörése megtört 2010-re (a tavalyi felfutás részben a bolthálózatok terjeszkedésének is köszönhető volt). A kisboltok is profitálnak a magyar vásárlók megváltozott szokásaiból, hiszen az adatok azt mutatják, hogy nőtt a vásárlások sűrűsége, többször és több fajta értékesítési csatornát keresünk fel, de az egy vásárlásra jutó kosár mérete csökkent - vagyis  "keressük az olcsó termékeket".

Régiónkban az orosz, a lengyel és az ukrán piac az elmúlt 12 havi eredmények alapján kimondottan magas, 10 százalék feletti növekedést ért el 2010 márciusára.

A sajtótájékoztatón a piackutató cég igazgatója, Kozák Ákos elmondta, hogy a választások óta eltelt időszakban - rendhagyó módon - igen magas maradt a fogyasztó bizalmi index, annak ellenére, hogy kevesebbet költünk a napi fogyasztási cikkekre (a közép-kelet- európai régióban ez amúgy csak ránk és Horvátországra mondható el). Holott az optimizmus tetten érhető a növekvő vásárlási hajlandóságban és az ország bizakodó hozzáállását a pozitív makrogazdasági előrejelzések is táplálták.

Kozák Ákos emlékeztetett rá, hogy Magyarországon - a fejlettebb gazdaságokkal ellentétben - a havi kiadásokban az élelmiszer-kiadások viszik a prímet, a magyar háztartások 100 forintból 26-ot költenek ételre, ami a régiós átlag felett van, de mindenképpen jóval magasabb a nyugat-európai átlagnál. A kiadási sorban a rezsi költség a második.

Mint már szó volt róla, megváltoztak a fogyasztó szokások hazánkban (is). Az otthoni fogyasztás jelentőségének növekedése nyomot hagy a termékkategóriák eladásában is, megnövekedett például a friss élelmiszerek vagy hűtött ételek népszerűsége az év első felében. Ezzel párhuzamosan a magyar piacon is megfigyelhető, a nemzetközi trendeknek megfelelően egyfajta vásárlói racionalizálás. A háztartások szívesen fordulnak a különböző praktikákhoz illetve költséghatékony megoldásokhoz, nem véletlenül éli "fénykorát" a fagyasztott pizza és a tisztításhoz is kiválóan használható ecet is.

Kozák szerint javuló munkapiaci tendenciák illetve növekvő reálkeresetek esetén sem fog visszaállni a fogyasztás szerkezete a 2007 (a kiskereskedelmi szektor azóta szűkül) előtti mintára, vagyis a kiskereskedelem hirtelen bővülésre biztosan nem számíthatunk a jövőben.

A fogyasztási cikkek piacán a válság más módon is nyomot hagyott. A depresszív közhangulat maga után vonta az alkoholos italok fogyasztásának növekedését, illetve ezek otthoni fogyasztása szintén megnövekedett az első félévben (a vendéglátóipari egységekben árusított italok nem szerepelnek a felmérésben), de  amint Kovács Krisztina fogalmazott: a dohánygyáraknak sincs okuk a panaszra. Ezen kívül megnövekedett a csokoládé fogyasztása is - ezen termékek ilyen időszakokban mindig kelendőek, mint "gondűzők". Érdekes és a válságos időszakokra jellemző tendencia az is, ami a hazai piacon is megfigyelhető volt az első félében, jelesen, hogy ha már magunkat nem tudjuk kényeztetni, akkor a házi kedvencek kerülnek előtérbe, ennek megfelelően az állateledelek piaca kevésbé érezte meg a válságot. 

A lakosság ruházkodásra fordított kiadása 10 százalékkal csökkent az idei első félévben a tavalyi félévhez képest. A legnagyobb piaci szereplők közül a versenyképes árakat kínáló üzletek, vagyis a hipermarketek, a nemzetközi diszkont textilláncok, valamint a távol-keleti üzletek növekedtek.

Privátbankár - Zsiborás Gergő