Több vezető - köztük Sarkozy és előző nap Gyurcsány Ferenc miniszterelnök - arra is utalt, hogy más tagállamokban, így Csehországban is problémák mutatkoznak a szerződés ratifikálásában. Mirek Topolánek cseh miniszterelnök ugyanakkor sajtótájékoztatóján azt hangoztatta, hogy kormánya nem kívánja akadályozni a megerősítés folyamatát. Sarkozy szerint Topolánek a találkozón utalást tett arra, hogy országában jelen van az EU-val szembeni szkepticizmus.
Az európai politikai elitben súlyos csalódást okozó múlt heti ír népszavazási eredmény a félévzáró csúcstalálkozó fő témájává lépett elő. A kötetlen vacsorát követően tett nyilatkozatokból egyértelművé vált ugyanakkor, hogy a kormányfők nem látnak azonnali gyógyírt a szigetország ejtette sebre.
A megszólaló vezetők mindegyike a ratifikációs folyamat folytatása mellett foglalt állást - kivétel volt az ír Brian Cowen, aki csupán annyit mondott, hogy országa részéről túl korai még forgatókönyveket vázolni a népszavazás utáni helyzetre.
Írországnak döntenie kell arról, mit szándékozik tenni a múlt heti eredmény után, mert ettől függ a további lépések tervezése. Az egyik lehetséges forgatókönyv - bár ezt Cowen a voksolás előtt még elutasította - a népszavazás megismétlése. Elképzelhető az is, hogy Dublin a szerződés életbe léptetésének érdekében azt kéri, néhány területen maradjon ki az uniós együttműködésből - ennek valószínűségét azonban csökkenti, hogy túlságosan fontos területekről lenne szó.
"Időre van szükségünk az elemzéshez" - mondta a külügyminiszter, és a következő, októberi EU-csúcsra ígérte, hogy Dublin leteszi a közös asztalra az elemzés eredményét. Ez azonban - tette hozzá - nem jelenti azt, hogy addig meg is oldható a helyzet.
Az uniós vezetők elfogadták az írek időkérését, amelyet Brian Cowen miniszterelnök terjesztett elő a tanácskozáson. Azzal kapcsolatban, hogy kaphatnak-e az írek írásos garanciákat az uniótól a semlegesség, illetve saját munkajogi, valamint közszolgálati és adószabályaik megőrzésére, ami egyes dublini megnyilatkozások szerint már elfogadhatóvá tenné az írek számára a lisszaboni szerződést, David Milliband brit külügyminiszter azt mondta: nem szerepel a lehetőségek között a szerződés újratárgyalása. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke szintén azt mondta, hogy "nagyon-nagyon nehéz lenne" módosítani a szerződést.
Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke kívánatosnak mondta az EU-csúcs helyszínén tartott sajtótájékoztatóján, hogy legalább a jövő júniusi európai parlamenti választásokra lépjen életbe a lisszaboni szerződés, és már annak alapján lehessen lebonyolítani a választásokat. Mint hozzátette, bízik abban, hogy a csúcstalálkozóról kiadandó nyilatkozatban leszögezik: a ratifikációs folyamatnak folytatódnia kell. Az Európai Parlament elnöke megismételte azt az álláspontját, hogy addig nem lehet tovább bővíteni az uniót, amíg a reformszerződés életbe nem lép.
Az uniós állam- és kormányfők számára októberi találkozójuk a következő alkalom, hogy részletesen tárgyaljanak az intézményes kérdésekről. Előtte júliusban is találkoznak ugyan, de a Párizsban rendezendő értekezlet célja egy új alapokra helyezett EU-mediterrán együttműködés indítása lesz.
Elkezdődött az EU-csúcs
Kettészakad az Unió?
Találja ki Dublin, hogy mi legyen
V4: nincs megállás az ír bukta után - vagy mégis?
Válságban az Európai Unió
Reformszerződés nélkül megfullad az unió
Magyarország is sajnálkozik
MTI
Októberi találkozójukon újra megtárgyalják az EU tagországainak vezetői azt, hogy milyen módon juthat ki az unió a reformszerződés írországi elutasítása utáni válsághelyzetből.
Trump idén először találkozott a kínai elnökkel.


