.jpg)
Több vezető - köztük Sarkozy és előző nap Gyurcsány Ferenc miniszterelnök - arra is utalt, hogy más tagállamokban, így Csehországban is problémák mutatkoznak a szerződés ratifikálásában. Mirek Topolánek cseh miniszterelnök ugyanakkor sajtótájékoztatóján azt hangoztatta, hogy kormánya nem kívánja akadályozni a megerősítés folyamatát. Sarkozy szerint Topolánek a találkozón utalást tett arra, hogy országában jelen van az EU-val szembeni szkepticizmus.
Az európai politikai elitben súlyos csalódást okozó múlt heti ír népszavazási eredmény a félévzáró csúcstalálkozó fő témájává lépett elő. A kötetlen vacsorát követően tett nyilatkozatokból egyértelművé vált ugyanakkor, hogy a kormányfők nem látnak azonnali gyógyírt a szigetország ejtette sebre.
A megszólaló vezetők mindegyike a ratifikációs folyamat folytatása mellett foglalt állást - kivétel volt az ír Brian Cowen, aki csupán annyit mondott, hogy országa részéről túl korai még forgatókönyveket vázolni a népszavazás utáni helyzetre.
Írországnak döntenie kell arról, mit szándékozik tenni a múlt heti eredmény után, mert ettől függ a további lépések tervezése. Az egyik lehetséges forgatókönyv - bár ezt Cowen a voksolás előtt még elutasította - a népszavazás megismétlése. Elképzelhető az is, hogy Dublin a szerződés életbe léptetésének érdekében azt kéri, néhány területen maradjon ki az uniós együttműködésből - ennek valószínűségét azonban csökkenti, hogy túlságosan fontos területekről lenne szó.
"Időre van szükségünk az elemzéshez" - mondta a külügyminiszter, és a következő, októberi EU-csúcsra ígérte, hogy Dublin leteszi a közös asztalra az elemzés eredményét. Ez azonban - tette hozzá - nem jelenti azt, hogy addig meg is oldható a helyzet.
Az uniós vezetők elfogadták az írek időkérését, amelyet Brian Cowen miniszterelnök terjesztett elő a tanácskozáson. Azzal kapcsolatban, hogy kaphatnak-e az írek írásos garanciákat az uniótól a semlegesség, illetve saját munkajogi, valamint közszolgálati és adószabályaik megőrzésére, ami egyes dublini megnyilatkozások szerint már elfogadhatóvá tenné az írek számára a lisszaboni szerződést, David Milliband brit külügyminiszter azt mondta: nem szerepel a lehetőségek között a szerződés újratárgyalása. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke szintén azt mondta, hogy "nagyon-nagyon nehéz lenne" módosítani a szerződést.
Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke kívánatosnak mondta az EU-csúcs helyszínén tartott sajtótájékoztatóján, hogy legalább a jövő júniusi európai parlamenti választásokra lépjen életbe a lisszaboni szerződés, és már annak alapján lehessen lebonyolítani a választásokat. Mint hozzátette, bízik abban, hogy a csúcstalálkozóról kiadandó nyilatkozatban leszögezik: a ratifikációs folyamatnak folytatódnia kell. Az Európai Parlament elnöke megismételte azt az álláspontját, hogy addig nem lehet tovább bővíteni az uniót, amíg a reformszerződés életbe nem lép.
Az uniós állam- és kormányfők számára októberi találkozójuk a következő alkalom, hogy részletesen tárgyaljanak az intézményes kérdésekről. Előtte júliusban is találkoznak ugyan, de a Párizsban rendezendő értekezlet célja egy új alapokra helyezett EU-mediterrán együttműködés indítása lesz.
Elkezdődött az EU-csúcs
Kettészakad az Unió?
Találja ki Dublin, hogy mi legyen
V4: nincs megállás az ír bukta után - vagy mégis?
Válságban az Európai Unió
Reformszerződés nélkül megfullad az unió
Magyarország is sajnálkozik
MTI