A nők egyes korcsoportjait tekintve a 35 évesnél fiatalabbak körében csökkent a szülési hajlandóság, az annál idősebbek esetében pedig kismértékű emelkedés mutatkozott 2009-ben - tette hozzá, hangsúlyozva: ez a folyamat akaratlan gyermektelenséghez, kis létszámú generációk kialakulásához vezet.
"A gyermekvállalást halasztani bizonyos korig lehet, de utána sokan beleesnek abba a csapdába, hogy nem tudják vállalni azt a gyermeket sem, akit elterveztek" - mondta Kamarás Ferenc, s hozzátette: 35 éves kor felett növekszik az egészségügyi kockázat, ez pedig gyermektelenséghez vezethet. Jól érzékelteti ezt a folyamatot, hogy a tavalyi termékenységi szint mellett száz nő az élete folyamán összesen 133 gyermeket hozna világra, ez a szám pedig jóval az egyszerű reprodukció biztosításához átlagosan szükséges 210-es gyermekszám alatt van.
Jelentős változás történt az első gyermek születése és az első házasságkötés idejét tekintve is. Az adatok szerint 2002 előtt a nők előbb házasságot kötöttek, és csak azt követően szülték meg első gyermeküket. Ez a két esemény 2002-re már egy életkorra esett a nők többségénél, 2007-ben pedig megfordult a folyamat, azaz egyre több nő vállal házasságkötés előtt gyermeket. Ennek következtében tavaly tovább emelkedett a házasságon kívüli születések száma, 2009-ben az újszülöttek több mint 40 százaléka házasságon kívül jött világra. Ez a hányad az eddigi legmagasabb a hivatalos népmozgalmi statisztika történetében.
A házasságkötések csökkenő tendenciája tavaly is folytatódott, a 36.750 házasságkötés a legalacsonyabb adat az első világháború időszakától eltekintve. Az 1970-es években jellemző 21-22 éves korról a 20-as évek végére tolódott az először házasságra lépő nők életkora, a férfiaké pedig 30-as éveik első felére. 2009. július 1-jén hatályba lépett a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény, így már a családi állapotnak ezt az új kategóriáját is vizsgálni kell: a múlt év második felében 66 bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítettek, a kezdeményezők között 48 férfi és 18 női pár volt - derül ki a KSH statisztikájából.
Tavaly csökkent először 2004 óta a válások száma Magyarországon, 100 házasságkötésre 197 válás jutott. Ez több mint 5 százalékos csökkenést jelent a 2008-as adatokhoz viszonyítva. A javulás részben a házasságkötési szám visszaesésének köszönhető, hiszen 2004 óta kisebbségben vannak a házasok a 15 évesek és annál idősebbek körében.
A tájékoztató szerint a születések száma a 2008-as növekedés után tavaly ismét - 2,7 százalékkal - csökkent, és 2 százalékkal kevesebb volt a terhességmegszakítás is. A KSH főtanácsadója szerint a művi vetélések és a szülések számának párhuzamos csökkenéséből a családtervezés tudatosabbá válására lehet következtetni.
A csökkenő születésszámhoz tavaly növekvő halálozási mutató társult: a több mint 130 ezer halálozás 0,2 százalékos emelkedést jelent 2008-hoz viszonyítva, a csecsemőhalandóság aránya azonban az eddig mért legalacsonyabb érték, 5,1 ezrelék volt. A halálozások száma csaknem 34 ezerrel haladta meg a születésekét, ez pedig tovább gyorsította a 29 éve folyamatos természetes fogyás ütemét - hangsúlyozta Kamarás Ferenc.
A tényleges fogyást azonban fékezte a nemzetközi vándorlás 16 ezer fős pozitív egyenlege. Ennek köszönhetően Magyarország lélekszáma még mindig 10 millió fölött van, 2010. január 1-jén 10 millió 13 ezer fő volt.
Kiszámítható lakás- és családtámogatási rendszer kell
Kiszámítható, hosszú távú lakástámogatási rendszerre van szükség a társadalmi igazságosság elve alapján, amellyel segíteni lehet a családalapítást - számolt be a Népesedési Kerekasztal 4. munkacsoportjának álláspontjáról Nagy Ernő, a testület egyik vezetője csütörtökön Budapesten.
A társadalmi igazságosság elvén alapuló lakástámogatásnak figyelembe kell vennie a jövedelmi viszonyokat és szolidárisnak kell lennie a szegényebb sorsúakkal - mondta a Magyar Tudományos Akadémián tartott sajtótájékoztatón Nagy Ernő. Nagyobb figyelmet kell fordítani a lakásfenntartás állami segítésére is - tette hozzá, hangsúlyozva, hogy a támogatási rendszernek stabilnak kell lennie.
Spéder Zsolt, a Népesedési Kerekasztal 1. munkacsoportjának vezetője, a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatója azt mondta, hogy a volt szocialista országokban 2000 óta javult a gyermekvállalási kedv, Észtországban 1,6, Csehországban 1,45 gyermek jut egy párra. Ezzel szemben Magyarországon mindössze 1,3 ez az arány, noha a felmérések szerint a magyarországi fiatalok átlagosan több mint két gyermeket szeretnének.
Kitért arra, hogy a 32 évesek körében a gyermektelenek aránya jelenleg 20 százalék felett van, ami azt jelzi, hogy a Ratkó-korszak unokái hiába kerültek szülőképes korba, nem vállalnak gyermeket. Meglátása szerint a mostani családtámogatási rendszer kiszámíthatatlan és rugalmatlan: a gyermektámogatási segélyt meghatározott időtartamra adja az állam, holott ha ugyanezt az összeget rövidebb idő alatt folyósítanák, gyorsabban mehetnének vissza az anyák dolgozni. A jelenlegi adórendszer nem támogatja a többgyermekes szülőket - hangoztatta.
Hajszállal vagyunk 10 millió fölött
3,7 millió ember tartja el az országot
Egyre többen költöznek vissza Budapestre
A Fidesz megfordítja a népességcsökkenést